December 22,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


A háborúnak vannak áldozatai

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Szeretnének-e vajon az amerikai-orosz háború, ami Ukrajna területén zajlik, annak örvén 50-60 százalékkal többet fizetni az energiáért?” Ez volt Orbán Balázs kérdése Jámbor Andráshoz, aki a józsefvárosiakat képviseli a parlamentben. Ez a kérdés már csak azért is vicces, mert ismételten feltételezi, hogy proxiháború zajlik Ukrajna területén, amelyet az oroszok az amerikaiakkal vívnak és szó sincs arról, hogy Oroszország egyszerűen lerohanta volna a szuverén Ukrajnát azért, mert újra meg akarja szerezni ezt az igen fontos területet Putyin. Szép összeesküvés-elmélet ez, nem mondom, de annyira lagymatag, hogy nem is értem, miért erőltetik. Az tény, hogy az USA-nak jól jön, ha Oroszország meggyengül, de nem tudom, ezen miért lepődik meg bárki is.

Viszont attól függetlenül, hogy mi az érdeke az USA-nak, azért nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy most Európa és a világ úgy általánosságban azért küld fegyvereket és minden más egyéb, háborúhoz szükséges felszereléseket Ukrajnának, mert ha ezt nem tenné meg, akkor Ukrajna egyszerűen megszűnne létezni. Segítség hiányában már vélhetően elvesztették volna a háborút, és kénytelenek lettek volna lemondani hazájukról, hogy egy új Szovjetunió részévé váljanak. Putyin nagy álma ez már évtizedek óta, ami megint csak nem titok. És most, hogy a híresztelések szerint halálos beteg, megpróbálja beteljesíteni gyermekkori álmát, hiszen már nem nagyon van veszítenivalója.

Itt tehát nem proxiháború zajlik, hanem arról van szó, hogy senki sem akarja, hogy egy védtelen állam az oroszok kezére jusson. De miért is akarná? Értem én, hogy a magyar kormány magasról tesz arra, hogy mi történik a szomszédban, de nincs ezzel minden állam így. Ők ugyanis megértik, hogy mi a tétje a háborúnak. Az olaj és gázembargó valóban súlyos csapás lenne Európára nézve is, de azért fogjuk már fel azt, hogy ha továbbra is az oroszoktól függünk, akkor egy népirtó kormányt támogatunk a pénzünkkel. Lehet, hogy magasabbak lesznek az energiaárak a váltás következményeként, de valóban nem fogadható ez el, mint a szolidaritás jele? Nekünk olcsó energia kell, bármi áron?

Nyilván megértem persze az embereket, senki sem akar többet fizetni valamiért, ami létszükséglet – legalábbis úgy nem, hogy tud róla, mert a valódi energiaárakat így is megfizetjük -, de az ukránok sem akartak háborúba szállni az oroszokkal, mégis megtörtént. Egyszerűen nem függhetünk egy olyan államtól, amely kész lerohanni egy független országot és ott háborús bűnök sorát hajlandó véghezvinni. Fel kell fognunk azt, hogy az életben néha áldozatokat kell hozni másokért, még ha nem is biztos, hogy ezt könnyű megtenni. A magyar kormány feladata lenne, hogy megmagyarázza a szavazóknak, hogy miért is van erre most szükség, ahelyett, hogy azzal hergelnek, hogy nem lehet a magyarokkal megfizettetni az orosz-ukrán háború költségeit. Pedig az igazság az, hogy mindannyian fizetjük ennek az árát már most is, ez nem egy lehetőség, hanem már jó ideje a valóság.

A háborúnak akkor is komoly befolyása van az életünkre, ha azt nem szeretnénk. A dolgok így működnek, ezzel még a nagyon nemzeti és nagyszerű magyar kormány sem tud mit kezdeni. Hőböröghet és óbégathat, de elkerülhetetlen, hogy megváltozzanak egyes dolgok. Ezért viszont egyedül az oroszokat lehet és kell is hibáztatni, hiszen ők támadták meg Ukrajnát és ők azok, akik nem hajlandóak befejezni a harcokat. Orbánnak már nagyon régen súlyosan el kellett volna ítélnie Putyint, ahelyett, hogy megpróbálja kerülni a témát, hiszen eddig jó kapcsolatot ápolt az orosz vezetővel és oroszbarát politikát folytatott, ami miatt a szavazóik is Putyinnal szimpatizáltak.

Csak azért, mert háborút indított Oroszország, Orbán még nem akar változtatni a kommunikációján, hiszen eddig bevált. Sőt, még a háború is neki kedvezett és meg tudta fordítani a választások állását, kétharmados győzelemre fordítva azt. Sokat köszönhet tehát a háborúnak, most viszont eljött az ideje annak, hogy annak az árát is megfizesse. Lehet, hogy képes az embergót késleltetni, de idővel úgyis megszületik egy olyan döntés, amellyel nem fog tudni mit csinálni. Lehet persze, hogy a háttérben már készül erre a változásra és amikor kell, akkor leválunk az oroszokról, de addig is folytatja uszító politikáját, amelyet a hívei szívesen fogadnak.

Aki képes az önálló gondolkodásra, az nem veszi be a fenti hazugságot és szintén úgy gondolja, hogy eljött az ideje annak, hogy végre függetlenedjünk az oroszoktól, de akik Orbán agymosásán átestek, azok továbbra is kitartanak mellette, és komoly kommunikációs eszközzé fogják változtatni az energiaárak témáját. Azt már csak remélni merem, hogy a nagyvilágban nem úgy megy hírünk, hogy egyetlen EU-s országként lényegében kiállunk az oroszok agressziója mellett, hiszen van már elég a rovásunkon ahhoz, hogy már egyébként se nagyon szeressenek bennünket. Véleményem szerint le fogunk válni az oroszokról, annak ellenére is, hogy itt tiltakozik minden kormánypárti képviselő, a kérdés inkább az, hogy ez mikor történhet meg. Hogy az energiaárak valóban mennyivel fognak emelkedni, az majd idővel ki fog derülni, semmi értelme addig is ezen spekulálni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.