NEHAZUGGY

A szivárványos majomtól a meleg hercegig

Pável Melinda | 2021. Augusztus 15, Vasárnap | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az illető majom Londonban riogatja az embereket, na nem azzal, hogy szivárványszínű, hanem hogy emellett csupasz a segge és ráadásul még egy műpéniszt is visel. A felháborító esemény egy könyvtárban történt, ahol egy családoknak meghirdetett programon lépett egy társulat a közönség elé. Minderről az Origó, a 888, a Vadhajtások és hasonló hírforrások számoltak be a napokban, bővebb információt azonban egyik sem közöl. Csupáncsak feltételezéseket, hogy bizonyára gyermekek is láthatták a produkciót, meg hogy a fellépő csoport valamiféle kapcsolatban áll a BLM szélsőbaloldali mozgalommal, és hogy ezt az előadást nyilván az óvodákba is elviszik, hogy LMBTQ-propagandát fejtsenek ki ennek segítségével.

Nem tudom, pontosan mi történt abban a londoni könyvtárban, fogalmam sincs, mit művelhetett a csupasz seggű majom, de kötve hiszem, hogy gyerekeknek adtak volna elő bármit, azt meg pláne, hogy az LMBTQ-népszerűsítése lett volna a cél. Ilyesféle művészeti performanszok mindenfelé léteznek, közös jellemzőjük, hogy nem váltanak ki széles érdeklődést, és aki megnézi, legtöbbször még az is megbánja. Nem azért, mintha kárt tenne a személyiségében, hanem mert úgy érzi, kár volt erre időt áldoznia. Ahhoz már végképp véges a fantáziám, hogy el tudjam képzelni az egészet egy óvodában például, bár ha mégis, nem hinném, hogy létezik kisgyermek, aki egy bármivel felszerelt majom látványától megállna a fejlődésben, vagy hogy egy ilyen előadás hatására elkezdené foglalkoztatni őt a nemváltoztatás gondolata.

A probléma inkább ott lehetett, hogy hírét vette ennek valamelyik nagyon konzervatív angol újságíró, aki megírta ezt, mint világrengető botrányt, aztán ezt átültette magyar nyelvre valamelyik itteni hasonmásuk, a többi pedig onnan mericskélt, úgy tálalva, hogy íme a nyugat, arrafelé már ez jelenti a kikapcsolódást. A hír körülbelül annyit ér, mint az, hogy mondjuk a főváros valamelyik kerületében elkaptak egy mutogatós bácsit, de lehet ezt úgy tálalni, mint olyasmit, ami most már jellemzi a nyugatot, annál inkább, mert a komplett kormányoldali média beszámolt róla. Tehát semmi kétség, az eset megtörtént ott és úgy, ahol és ahogy leírták, ezzel újabb megerősítést kapott a szivárványos mozgalom veszélyessége.

Megdöbbentő, mennyire beégett már ez is a hívek tudatába. Július közepén, tehát egy hónapja jelentek meg a képekkel illusztrált beszámolók, de sokan azóta se bírnak szabadulni tőle. Egy ismerősöm újabban minden kommentjébe belefoglalja ezt a rögeszméjét. Egy poszthoz, amely azt a kérdést teszi fel, kire is kellene jövőre szavazni, hozzászól, és abba is belefogalmazza: „Mondjuk én speciel annak kimondottan örülnék, ha az unokámnak ilyen, a képen látható aberrált, a lábuk között műf…szt lóbáló szivárványos barmok nem tarthatnának gyerekelőadást, mint pl. ez Londonban. És ha erre törvényt kell hozni és ez az EU-nak nem tetszik, pont lesz…rom. Olyan magyar pártra pedig egészen biztosan nem fogom adni a szavazatom (komplett ellenzék) amelyik ebben az EU-val ért egyet.”

Érdekes módon senki nem rontott rá, se egyet nem értettek, se le nem hülyézték, jól is van ez így, egy agyrémmel sok tennivaló nincsen, az majd alakul ott, ahol van, aztán vagy feldolgozza magában, akit foglalkoztat, vagy nem. Nem kétséges, hogy az illető melyik magyar pártra fogja adni a szavazatát, esély sincs arra, hogy bárki meggyőzze őt valami másról. Őt az nem zavarja, hogy a jelenlegi kormánypárt már a szemét is kilopta, az mind nem probléma, inkább retteg a szivárványos majom rémétől, amelyet mellesleg senki sem akar sehova beengedni, és egészen biztos, hogy Londonban is egyszeri eset volt, amely biztosan nem fog megismétlődni, ezért több mint fölösleges ebből kampánytémát farigcsálni.

Ez ráadásul velünk marad egy ideig, még feledésbe se merült a szivárványos majom, már itt a következő rettenet, amin tovább lehet hüledezni. A Madách Színház 2023-ban készül bemutatni Webber Cinderella című musicaljét, amely egy fajta Hamupipőke-történet némi változtatásokkal. Ez a Hamupipőke nem az a szelíd, galamblelkű árva lány, aki az eddigi mesékben volt, hanem egy nagyszájú, önálló nő, aki találkozik ugyan a herceggel, ám az nem őt választja, hanem egy férfi oldalán távozik, mire viszont a lány nem omlik össze, van ugyanis öccse a hercegnek, akivel aztán mégiscsak megleli a boldogságot. Most ettől hangos a kormányoldali sajtó, mert hú meg jaj, már megint a gyermekeinkre akarnak rárontani a liberális megrontók, kérdésekkel ostromolják az igazgatót elsősorban azt illetően, korhatáros lesz-e a darab. Hát lenne azért néhány viszontkérdés, például hogy teljesen hülyének nézik-e a szülőket. Mert hogy a tévében megjelölik a filmek korhatárát, az ugye érthető, jönnek a műsorok egymás után, képtelenség ismerni mindennek a tartalmát előre, ott tehát jól jön egy ilyesfajta segítség. Na de a színház mégiscsak más. Megveszi a szülő a jegyet, nem valószínű, hogy azért, hogy az előadás alatt ne legyen otthon a gyerek, hanem azzal is tisztában van, mi lesz műsoron, és ha annyira prűd, biztosan találna más programot is éppen akkorra. Amennyiben jegyet vásárolt, bátran feltételezhetjük, hogy tisztában van vele, mire vette, nem kellene az ő döntését még pluszban felülbírálni.

Ez a folyamatos harc kezdetben felháborító volt, később fárasztó lett, majd nevetséges, most pedig már egyenesen szánalmassá vált. A napi kérdés, hogy ma kire lövünk, és nagyon elszomorító, amikor rádöbbenünk, hogy már 11 éve élünk lövészárokban.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!