Jár úgy az ember – miután kínjában jól kiröhögte magát a vilápolitikai tényezőségért teperő kisformátumú, de annál illiberálisabb felcsúti miniszterelnök félrecsúszott republikánus-trumpista mennybemenetelén, és egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy a tegnap sajnálatos módon végetért tokiói olimpia után vajon mi lesz a következő ütős téma, amire a nertársak napi melldöngetés céljából felcsimpaszkodhatnak -, hogy belemászik az arcába a rögvalóság.
Az, amely az idétlen, szolgai nyelvcsapkodásokkal kísért Fox News-os, Pesti TV-s, közpénzmédiás hírközlésekből rendre kimarad, amiről nem szerveznek konferenciákat, amit nem írnak plakátokra, amiből nem születnek dörgedelmes Facebook-posztok. Az, amellyel kapcsolatban nem indulnak lakájmédiás oknyomozások, és nem születik tucatnyi felháborodott leleplezés. Az, amelynek csak egyetlen pici kis szelete (egyszerre nem tudunk annyi mindenre figyelni), hogy olyan nagyformátumú, irigylésre méltó nép a magyar, hogy már nemcsak kínai és orosz hiteleket vesz a nyakába életfogytiglan, mintha muszáj lenne, de üzletembernek kinéző maláj szélhámosoknak is szívesen vásárol luxusjachtot és magánrepülőt. Nem, már nemcsak a NER és az Orbán-adminisztráció bennszülött strómanjait cipeli a görnyedt hátán, nemcsak a Szíjj László nevet viselő, a magánéletükre érzékeny minisztereket luxusnyaraltató oligarchák jachtparkjait bővíti szívesen a kemény munkával összekínlódott adóforintjaiból, hanem mindenféle rosszarcú külföldi figurákat is szívesen pénzel, ha az államvezetés úgy dönt. Helyette. A feje fölött. A tudta nélkül. Vagy ahogy éppen úri kedve tartja.
Azért ahhoz nincs eléggé augusztus és uborkaszezon, sőt annyira nem is a jól megérdemelt pihenőszabadságok ideje ez, hogy akármilyen minimális állampolgári felelősségtudattal rendelkező embernek – már akinek egyáltalán van esélye találkozni a nagy narancssárga állampárti ködfelhő mögötti rögvalósággal – ne rándulna görcsbe a gyomra, amikor azzal szembesül, hogy korrupt állampártja és kormánya, amelyik 30 ezer áldozat mellett mai napig sikeres járványkezelésről pofázik, a járványpusztulatot meglovagolva 6258 darab kínai lélegeztetőgépet vásárolt egy üzletembernek kinéző maláj szélhámostól 178 milliárd forint értékben, aki aztán luxushajchtot és magánrepülőt vett magának. Az összesen 300 milliárdos Nagy NER-féle Lélegeztetőgép-Biznisz számos mocskos részlete nyilvánosságra került már az elmúlt keserves hónapokban, de talán egyik részlet sem annyira gyomorforgató, mint ez a tétel: az összesen 16 863 kínai masinából a legtöbbet (6258-at) egy olyan maláj cégtől vette meg rohadt drágán, amely minden piaci logikát és jóérzést telibeszarva természetesen a legdrágábban szállította a gépeket, a legnagyobb veszteséget okozva az adót fizetőknek. Igen, annak idején ezt is megmagyarázták a nertársak, és a szemük se rebbent: háborús időket élünk, most minden fordítva van, minél többet vesznek ugyanabból a cuccból, annál többe, nem annál kevesebbe kerül. A hülyének is megéri.
Tegnap, amikor a Momentum képviselőjének videóját megnéztem és ezt a cikket írtam, vasárnap volt, és valamiért nem hallottam, hogy nyikkant volna bármit is a kínai-magyar légihíd üzemeltetője – ismertebb nevén külgazdasági és külügyminiszter -, aki azzal hencegett hónapokon keresztül, hogy micsoda kiváló kínai kapcsolatai vannak, hogy most térül meg igazán a keleti nyitás, hogy nála és a szolgáinál kilincseltek telefonszámért az európai országok vezetői, akik nem tudták, hogy Kínában kihez forduljanak azokban a vérzivataros időkben a védekezéshez szükséges eszközökért.
De ebben nem az a hír, hogy miközben az egész világ egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, hogy mihez kezdjen egy még nem tapasztalt járvánnyal, az Orbán-kormány két dologgal volt elfoglalva:
1) Hogy miként tudná az egész tragikus mizériát Orbán imidzsének megtámasztására fordítani.
2) Hogyan tudná a legtöbb közpénzt törvényesen ellopni, kihasználva, hogy mindenki beszarva rettegett, otthon maradt és azt mantrázta, amit a párttévé mantrázott neki egész nap: az emberélet nem múlhat pénzen.
Ebben az a hír, hogy az orbánizmus legnagyobb üzleti partnere Kína volt ebben a járványtörténetben, hogy állandóan arról óbégattak Brüsszel felé rázva az öklüket, hogy Kína több tiszteletet érdemel, mert Kína nélkül már mind meghaltunk volna, hogy a Kína disznóságait elítélni hivatott uniós állásfoglalásoknak emberemlékezet óta keresztbe fekszik a magyar kocsmadiplomácia, hogy már-már beteges propagandát építettek fel (a Fudan-gazemberségtől sem függetlenül) Kína szalonképessé tételére, hogy soha meg nem térülő, sok évre titkosított beruházások miatt kínai hitelekbe verték az országot, és akkor mindennek tetejébe kiderül, hogy ez sem volt elég: egy maláj strómant, egy a fenti videó tanúsága szerint egy közönséges szélhámost is közbe kellett iktatni, aki a büdös életben nem foglalkozott egészségügyi eszközökkel, csak és kizárólag Orbánékkal és Szijjártóékkal üzletelt. Ahogy Tompos Márton arra felhívta a figyelmet, az első szerződésen, amit az Orbán-kormány a lélegeztetőgépek beszerzésére kötött, még Vinod Sekhar szélhámos úr szingapúri bankszámlája szerepelt, mint amire az előleget kell küldeni. Ezt aztán a többi szerződésben módosították egy a Brit-Virgin Szigetekre bejegyzett, illetve hongkongi cégre. A lényeg:
Tehát sikerült úgy méregdrága kínai lélegeztetőgépeket vásárolnia a külügynek, hogy bár van közvetlen kapcsolat hozzájuk [Kínához – szerk.], mégis beiktattak egy olyan malajziai közvetítőt, akiről bárki pár perces Google-kereséssel megmondja, hogy szélhámos.
Ha időközben előkerül valamelyik normális körülmények között sértődötten ordibáló fej Szijjártótól Menczerig, akkor nem fogom elhallgatni. Addig is elméláztam azon, mi lenne, ha mindez egy migráns- és buzisimogató, globalista, balliberális, Soros-bérenc kormány idején történik? Lángokban állna már a Kossuth tér, Szijjártó, Rogán és a többiek egy emberként hiperventillálnának a közpénzmédiában? Bayernek habzana már a szája? Kövér lehazaárulózott volna már mindenkit? 178 milliárd forint. És ezek szórakoznak az EU 2500 milliárdos helyreállítási támogatásával, ezek köpnek a Norvég Alap 77 milliárdjára és ezeknek fér rá a pofájukra, hogy nincs 40 milliárd a Velencei-tó megmentésére. Bűnözőnek kinéző bűnözőnek fizettek ki 178 milliárdot arra a teljesen haszontalan lélegeztetőgép állományra, ami most valahol a végeken porosodik, eladni nem tudják, a raktározása pénzbe kerül, de propagandát forgatnak abból, hogy ide is, meg oda is elajándékoztak belőle néhányat.
Nos, ezért nem tudja Kövér, hogy fiú-e, vagy lány, ezért harcolnak homofóbiától eltorzult pofával az angol és német nemváltó óvodások ellen, ezért nemzeti konzultálnak és népszavaztatnak a kényszerképzeteikről, ezért köpködik reggeltől estig Brüsszelt és a hanyatló Nyugatot, mert csak ez az egy megmozdulásuk bármely demokratikus országban azonnali bukást jelentene. Nem, itt az a szenzáció, azért szorulnak ökölbe a nemzeti maszlaggal zabáltatott néptömegek, mert Tüttő Kata 200 ezer forintért kilovagolt a tengerből.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.