NEHAZUGGY

Ismét bebizonyosodott, hogy egyesek Isten nevében kárt okoznak másoknak

Lázár Gergő | Április 14, Hétfő | 18:50

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,190,230 forint, még hiányzik 1,809,770 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nagyon szomorú ilyet látni, de megint csak arra derült fény, hogy egy vallási szekta – ezúttal a spanyol Opus Dei – egykori tagjai azzal szembesültek, hogy nem csupán átverték őket Isten nevében, de kihasználták és lényegében szolgaságra fogták őket. A sokak által támogatott, szélsőségesnek tekinthető Opus Dei Spanyolországban alakult meg, az alapítóját időközben szentté is avatták. Talán ismert, hogy ez a szervezet számtalan igen befolyásos taggal rendelkezik világszerte, aminek az a magyarázata, hogy igen ritka az az eset, amikor valaki szegény, ismeretlen emberként tagja lehet ennek a szervezetnek. Az Opus Dei jellemzően gazdag, befolyásos embereket szeret a tagjai között tudni, hiszen ezen emberek által sokkal komolyabb befolyása lehet nem csak a helyi ügyekre, de lényegében a világban uralkodó folyamatokra is. De nyilván nem kizárólag gazdagabb, befolyásos embereket keresnek, hiszen szükség van szolgákra is, akik kellően kiszolgáltatottak és szegények ahhoz, hogy mindenféle ígéretekért cserébe szinte bármire rá lehessen venni őket.

Az egyház – noha nyilvánvalóan nem csak az egyház – amellett, hogy szeretne befolyásos embereket a tagjai között tudni, szükség esetén megkeres szegény hátterű embereket is, akik kiszolgálhatják a gazdag, legtöbbször férfi tagokat. Ez történt azzal a legalább 43 argentin nővel is, akiket annak idején az Opus Dei nevű szekta a tanulás ígéretével csábított magához, hogy aztán éveken keresztül legyenek kiszolgálói a tehetősebb férfiaknak. Éveken keresztül dolgoztak akár napi 12 órát is, amiért nem kaptak egyetlen pesót sem. Idővel azt is megszabták nekik, hogy miként éljék az életüket – önmegtartóztatás, vagy éppen egy szorosra húzott fémlánc a combjukon, amely Jézus szenvedését imitálja -, miközben a beígért oktatás és az azt követő jól fizető állás soha nem vált valósággá. Mivel a szekta természetesen tagad minden ellene felhozott vádat, feltételezhető, hogy ezeket az embereket nem egyszerűen csak kihasználták, de konkrétan rabszolgaságban tartották, és visszaéltek azzal, hogy fiatalok és tapasztalatlanok voltak akkor, amikor csatlakoztak a szektához.

Mivel az Opus Deinek konkrétan a Vatikánban is vannak emberei, ezért igen kevés az esélye annak, hogy akár Argentínában, akár bárhol máshol valóban elítélik mindazokat, akik ezekben a visszaélésekben részt vehettek. Nagyon, de tényleg nagyon ritka esetben fizetnek meg vallási vezetők azért, mert visszaéltek a hatalmukkal. Igen kevés esetben ítéltek el valakit pedofíliáért vagy más, elég könnyen bizonyítható bűncselekményért, hiszen ha valaki elég fontos embert ismer a megfelelő helyeken, akkor szinte bármit megúszhat. Ez szinte minden országban így van, és még csak szektákról sem kell beszélni, de a politikai pártok legalább nem hitetik azzal az embert, hogy ők szentek és Isten nevében cselekednek. Az Opus Dei és hozzá hasonló, véleményem szerint veszélyes szekták viszont Istent használják fel a saját gonosz cselekedeteik legitimálására és ahelyett, hogy ezért megfizetnének, a hatóságok a legtöbb esetben szabadon hagyják őket garázdálkodni. Csak azt nem értem, hogy miért ennyire érinthetetlenek ezek a szervezetek?

Mint már sokszor leírtam korábban, én magam nem vagyok vallásos, viszont nem vagyok vallásellenes, csupán az egyházakat és szektákat nem kedvelem, hiszen ezeknek igen kevés közük van ahhoz, amit annak idején Jézus elviekben hirdetett. Az egyházak esendő emberek szüleményei, mint ahogy az általuk kitalált törvények és iránymutatások is tökéletlenek. Ezeknek nagyon kevés esetben van bármi közük is ahhoz, ami Jézus tanításaként olvasható a Bibliában például. Kérdés, hogy miért nem lehet ezeket a szervezeteket földi törvényekkel korlátozni? Számomra teljesen érthetetlen, hogy miért hagyja a legtöbb ország hatósága, hogy saját magukat szabályozzák az általuk meghozott törvényekkel ahelyett, hogy az adott ország törvényei szerint működnének? A 21. században miért tartunk még mindig ott, hogy érinthetetlenek ezek a szervezetek? A középkorban még megértem, hogy ilyen előfordulhatott, hiszen az egyháznak elképesztő hatalma volt, de ez ma már messze nem igaz, noha a Vatikán azért nem tekinthető jelentéktelennek. Viszont világszinten az egyházak ereje, befolyása, hívei száma jelentősen csökkent és úgy vélem, hogy itt lenne az ideje annak, hogy eszerint cselekedjenek az érintett hatóságok is. A bűncselekmény, az minden körülmények között bűncselekmény, bárki is az elkövető. Engem egyáltalán nem érdekel, hogy egy pék, egy gyári munkás, egy miniszterelnök vagy egy pap követte el azokat, hiszen végső soron a törvény előtt egyenlőek vagyunk, ezért egyenlő büntetés jár mindannyiunknak.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!