Az amerikai elnök megpróbálja kierőszakolni a tiszteletet más országokból, de jól láthatóan ez nem sikerült eddig neki. Pár napja ünnepélyesen és hosszan gyalázva a világot, bejelentette a régóta belengetett, ún. viszonossági vámokat más országokkal szemben, amire nyilvánvalóan a megbüntetett országok is reagáltak. Merthogy ez a viszonosság természetesen büntetést jelent, ez mindenki számára egyértelmű. Kivéve talán Szijjártó Pétert. Kína, amelyet az USA 34 százalékos büntetővámmal sújtott, hasonló mértékű vámot vetett ki a Donald Trump vezette Egyesült Államokra. De más, megbüntetett országok is válaszoltak Trump támadására, ami könnyen lehet, hogy egy újabb recessziót fog előidézni világszinten. Nem nagyon lehet majd mást mondani, mint hogy ennek okozója egyértelműen és kizárólag Donald Trump lesz, mivel senki nem akart egy ilyen háborúba belemenni, de érthető módon reagálniuk kellett a megtámadott országoknak. Egyetlen ország sem fogadhatja el a kiprovokálatlan támadást, ezért valamilyen formában védekezni kénytelenek, amely védekezés büntetővám formájában ölt testet.
Nem elég, hogy átéltünk egy világjárványt, az azt követő recessziót, majd két komoly háború kitörését és az azt követő gazdasági válságot, ennek tetejébe most Trump úgy döntött, hogy ő is előidéz egy válságot, mert miért is ne. Arról nem beszélve, hogy sokan pontosan tudják, hogy ezen válságok sajátossága, hogy a leggazdagabbak még gazdagabbakká, a szegények pedig még szegényebbekké válnak, vagyis a pénzügyi egyenlőtlenségek csak tovább nőnek a különböző társadalmi csoportok között. Mivel a Trump-adminisztráció milliárdosokól, FOX News riporterekből és más borzasztóan tehetséges szakemberekből áll, ezért nem meglepő, hogy most ők dörzsölhetik a markukat elsősorban. Trump, aki arról hadovált és hadovál a mai napig, hogy ő azért dolgozik, hogy a kevésbé tehetős amerikai polgárokat is képviselni tudja és könnyebbé tegye az életüket, nem mást ér el, mint hogy még nehezebb lesz sokak számára az élet. De már nem csak az Egyesült Államokban, hanem a világ más országaiban is, mivel nem csak az ellenfeleit, de a partnereit is hátba szúrta ez a korszakos zseni.
A tőzsdék világszerte padlót fogtak és nem nagyon van olyan szakértő vagy elemző, akinek pozitív meglátásai és prognózisai lennének a történtekkel kapcsolatban. Értik persze, hogy mit akart elérni Trump, de azzal biztosan nem számolt, hogy ennek súlyos következményei lesznek, ami akár még a hatalomból is elsöpörheti. Állítása szerint ugyanis csupán helyreteszik a dolgokat és ugyan egy ideig (ezt megjósolni sem meri természetesen) nélkülözniük kell majd sokaknak, de aztán beköszönt a Kánaán, és mindenki jobban fog élni. Csak hát kérdés, hogy a kieső termékeket mikor lesznek képesek az amerikai gyárak pótolni? Már amelyeket egyáltalán képesek lesznek, hiszen autókat tudnak gyártani és mondjuk borotvát is, de olasz vagy francia borokat nem annyira, mint ahogy avokádót vagy juharszirupot sem. Pedig a valóság az, hogy egyes termékekről le kell mondaniuk az amerikai polgároknak – már ha nem annyira tehetősek, hogy a jócskán megemelt árú terméket is megvásárolják –, és ezt egyedül Donald Trumpnak köszönhetik. A vámokat ugyanis nem elsősorban/kizárólag gyártók, hanem a vásárlók fizetik meg.
Nem tudni még – hiszen még csak pár nap telt el azóta, hogy Trump bejelentette a büntetővámokat -, hogy újra recesszióba süllyed-e a világgazdaság, mindenesetre a jelek egyelőre nem túl bíztatóak. A kérdés már csak az, hogy miért volt erre szükség. Az amerikai kormányzat kivívta több tucat ország haragját, akik egyhamar egészen biztosan nem fognak újra megbízni bennük. Volt már ehhez hasonló vámháború az Egyesült Államok kezdeményezésére – Smoot-Hawley vámtörvény – a huszadik század elején, amelyet aztán a történelem talán legsúlyosabb válsága követett, amely emberek millióinak életét változtatta meg örökre. Ugyan hivatalos statisztikák nem léteznek az angolul csak nagy depressziónak nevezett időszakban meghalt polgárokról, azért sejteni lehet, hogy voltak áldozatai az éhezésnek és az elképesztő szegénységnek. Emberek tömegei választották az öngyilkosságot, vagy hagyták el a családjukat azért, mert nem tudtak egy dollárt sem hazavinni, hogy eltartsák őket. A válság olyan súlyosan érintette az Egyesül Államokat, hogy a mai Kamerun pénzt küldött – mai árfolyamon 55 dollárt – a New-York-i polgármesternek. Nem mellesleg az akkori világválság farvizét lovagolta meg Adolf Hitler is, aki ennek köszönhetően volt képes hatalomra kerülni.
Mint ahogy azt már sokan kifejtették, egy ilyen vámháborúnak nincsenek győztesei, kivéve persze a milliárdosokat, de ők szinte minden negatív helyzettel csak nyerni tudnak. Mert van olyan eset, amikor a vámháborúnak van értelme – Oroszországgal szemben például -, hiszen azzal rá lehet bírni valakit egy háború befejezésére vagy ha arra nem, akkor is lehet jelezni, hogy nem tehet meg mindent következmények nélkül és tartózkodnia kell mások fenyegetésétől, de ebben az esetben partner országokat támadott meg Donald Trump, aminek beláthatatlan gazdasági és politikai következményei lesznek. Nem tudom, hogy mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy Európa és a világ újra meg tudjon bízni annyira az Egyesült Államokban, hogy azt valódi partnerének tekintse majd. Egy biztos, ez a bizalom nem állhat helyre egy olyan ember elnöksége alatt, mint Donald Trump.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.