NEHAZUGGY

Trump elérte, hogy a béke még távolabb kerüljön

Lázár Gergő | Április 2, Szerda | 18:56

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 86,500 forint, még hiányzik 2,913,500 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sokak nem túl nagy meglepetésére kiderült, hogy Vlagyimir Putyinnak esze ágában sincs megkötni a tűzszünetet az ukrán féllel. Ugyan Trump megpróbált kizsarolni egy egyezséget Vologyimir Zelenszkijből – ki ne emlékezne arra a szánalmas találkozóra, amikor J.D. Vance és a főnöke a Fehér Házban megpróbálták földbe döngölni az ukrán elnököt -, de jól láthatóan Putyinnak ez nem elég. Elmondta már jó pár alkalommal, hogy mit is követel azért cserébe, hogy véget vessen a háborúnak: a Krím-félsziget, valamint a megszállt keleti területek átadását az oroszoknak, Ukrajna demilitarizációját és annak kimondását, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Könnyen belátható, hogy e feltételek elfogadásával Ukrajna lényegében megszűnne létezni. Ráadásul amellett, hogy a megtámadott országnak hatalmas területeket kellene átadnia az oroszoknak, Zelenszkij leváltását követeli a háborús agresszor, illetve azt, hogy egy külföldi erő kormányozza Ukrajnát. Nyilvánvalóan ezek a feltételek elfogadhatatlanok Ukrajna számára, noha Donald Trump vélhetően simán elfogadná ezeket is, hiszen mindig is magasról tett arra, hogy mi történik az ukránokkal.

Az USA elnöke nemrégiben kijelentette, hogy mérges Putyinra azért, mert a mai napig nem fogadott el semmiféle béketervet, de ez nem sokat ér. Mert hát miért és érdekelné Putyint az, hogy ki haragos vele szemben? Trump a megválasztását követően úgy viselkedett, mintha az orosz elnök a régi haverja lenne, és ezért napok alatt tető alá tudna hozni egy békemegállapodást. Ehhez képest viszont ott tartunk, hogy egy centivel sem kerültünk közelebb nemhogy a békéhez, de egy tűzszünethez se igazán. Nagyon úgy tűnik, hogy Trump döntései hozzájárultak ahhoz, hogy az oroszok nemhogy a tárgyalóasztal közelébe kerültek volna, de még nagyobb kedvet kaptak a harcokhoz, hiszen úgy érezhetik, az Egyesült Államok nem fogja megvédeni az ukránokat, ezért tényleg azt tesznek velük, amit csak akarnak. Ezeket nem én állítom, nemrégiben Fjodor Lukjanov, egy ismert orosz külkapcsolati elemző, aki a Kremlt is tanácsokkal látja el, a következőket nyilatkozta:

Felkészültünk arra, hogy még egy ideig folytassuk a harcot. A háború folytatása, amelyet lassan, de biztosan megnyerünk, a mi érdekünk. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a fő támogató [az Egyesült Államok] kihátrálni látszik… Miért sietnénk egy ilyen helyzetben? (The Guardian)

Az orosz vezetés tehát úgy érzi, hogy ha valamikor, hát most biztosan nem érdekük az, hogy befejezzék a háborút. Mit is mondott Donald Trump nemrégiben? Ha emlékeim nem csalnak, akkor azt nyilatkozta, hogy Putyin kész a háború befejezésére, miközben párhuzamosan azt állította, hogy szerinte Zelenszkij erre nem áll készen. Ehhez képest jól láthatóan az a helyzet, hogy az agresszor Oroszország egyáltalán nem érzi úgy, hogy véget kellene vetnie a véres háborúnak, addig legalábbis egészen biztosan nem, ameddig meg nem bizonyosodik arról, hogy Ukrajna kvázi megszűnik létezni. Kérdés, hogy erre mit lép az Egyesült Államok vezetése? Kétlem ugyanis, hogy Trump neki merne menni az oroszoknak, tehát a legvalószínűbbnek az látszik, hogy tovább folytatják azt, amit a Biden-adminisztráció megkezdett és támogatják az ukránok védekezését az oroszokkal szemben. Ebben az esetben viszont nem várható az, hogy a háború egyhamar véget érjen, tehát ott tartunk majd, hogy sem a gázai öldöklést, sem pedig az ukrán háborút nem sikerült leállítania a béke nagykövetének, miközben mindenki mással összerúgta a port az amerikai vezetés, és egy vámháború küszöbén vagyunk, amely még jobban alááshatja a világgazdaságot.

Felmerül tehát a kérdés, hogy mégis mire gondolt Trump akkor, amikor ellenzékből arról pofázott, hogy ő napok alatt megoldaná a világ problémáit? Jelenleg ott tartunk, hogy már a saját szavazóinak egy részét is elveszítette azért, mert engedélyt adott a milliárdos haverjának arra, hogy szétverje az államigazgatást. Elon Muskot egyre kevesebben támogatják a „munkájában”, amelynek már több tízezer ember látta kárát, és még mindig messze van a céljai elérésétől. Véleményem szerint a mostani helyzet tökéletesen bizonyítja azt, hogy milyen kormányra és kormányzásra érdemes számítani akkor, amikor valaki egy populista barom kezébe adja az országot. Nem mondom, hogy Putyin sokat gondolkodott azon, hogy befejezi a háborút Ukrajnában, de mint az fentebb olvasható, Trump döntéseinek következtében ma már ott tart, hogy hülye lenne valaha is erre gondolni, hiszen már látja a győzelem kapuját. Ha pedig ez az ember vérszemet kap, akkor ki tudja, milyen jövő elé nézünk pláne úgy, hogy az Egyesült Államok elég jól láthatóan hátba szúrta a korábbi partnereit és könnyen lehet, hogy egy vészhelyzetben nem nyújtana segítséget számunkra. Ennyit Donald Trump nagyszerű, eredményes munkájáról. Egyben azokról is, akik kritika nélkül ajnározzák, bármit is tesz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!