Amerika a magyarországi populista politikai közeg felé sodródik, ám ez a magyar modell együtt jár a gazdasági pangással, a korrupció elharapózásával és hozza magával a magyarországi nyomorúságot is – írja Anne Applebaum az Atlantic magazinban.
Applebaum úgy látja, hogy Orbán népszerűsége az amerikai konzervatív körökben magyarázható azzal, hogy hogy csodálják a magyar miniszterelnököt azért, mert képes volt levezényelni egy autokratikus fordulatot és valójában ez az, amit a MAGA-tábor is szívesen látna az USA-ban. (HVG)
Mit nem beszél a történész? Miféle magyarországi nyomorúság? Hiszen itt a kerítés nem is kolbászból, hanem egyenesen téliszalámiból van, mindenkinek van munkája, három kereke, négy szobája és öt gyereke, az időseket a tenyerén hordozza a kormány, kórházba kifejezetten üdülni járnak a népek, falura csak a romantika kedvéért mennek, itt még a nyuszi is aranytojást tojik, a vonatokhoz-buszokhoz órát lehet igazítani. És még hosszasan sorolhatnám a magyarországi jóságokat, de most nem töltöm ezzel a drága időt, mert biztosan az összes olvasó mindjárt indul dolgozni, hogy aztán majd este a családdal elmenjenek egy jó étterembe, koncertre, színházba. Mert ilyen az átlagmagyar élete, aki mást mond az hazudik vagy Hadházy Ákos. Aki képes volt belekötni a legújabb Rogán feleség ridiküljébe, pedig nemrég szült gyereket. Mármint nem a ridikül, hanem Rogán felesége. Ez hihetetlenül fontos információ amúgy, amit a honi propaganda atyja megosztott velünk, csak éppen szerintem nincs összefüggés az eszelős rongyrázás és a szülőcsatorna rendeltetésszerű használata között, továbbá ki a francot érdekel Rogán és b. neje magánélete? Csinálják otthon a négy fal között, az ő dolguk.
Az elmúlt időszakban megszaporodott a Tisza Párttal és aláírást gyűjtő önkénteseivel szembeni agresszió. A szakértő szerint mindez csak a kezdet lehet, és Magyar Péter erősödésével a helyzet súlyosbodhat.
A Tisza elnökének nem a mostani az első országjárása, de ilyen fokú verbális és fizikai agresszió eddig nem történt, különösen nem civil önkéntesekkel szemben. Síklaki István szerint mindehhez egyértelműen hozzájárult a Fidesz egyre fenyegetőbb kommunikációja. Mint mondta, már az is jelzés értékű, hogy Menczer Tamást megtették kommunikációs igazgatónak, aki azzal indította karrierjét, hogy „folyamatosan teli szájjal fenyegetőzik”.
– Ez egy stratégia, amibe Orbán Viktor is beleállt a március 15-i poloskázós beszédével. Ennek pedig van akkora súlya, hogy tovább hergeli a választóit, akik eddig is kaptak ilyen irányú biztatást a párttól
– fogalmazott. (Népszava)
Bizony, ez egy stratégia. Ilyen dolgok nem történnek önmaguktól, véletlenül. Csak meg kell nézni az egyértelműen a Rogán-művekhez bekötött közösségi oldalak bármelyikét (harcosok klubja, ugye?), hogy ott mik mennek. De mintha valahogy senkit nem érdekelne olyan apróság, hogy hovatovább már egymás kiirtására szólítanak fel egyes posztokban. Egyértelmű, hogy Orbán Viktor nem adja egykönnyen a hatalmát, ám az is világos, hogy kezdettől fogva rossz lóra tett. A szélsőjobb sorra bukik Európában, még Törökországban is megy a cirkusz. Arra sem mernék megesküdni, hogy nem kezdenek el az oroszok is nyugtalankodni, hiszen megint rengeteg embert soroznak be, családok ezrei, tízezrei veszítenek el férjeket, testvéreket, fiakat. Olyankor, amikor nem kimondottan Oroszország anyácskát kell védeni és nem hiszem, hogy ezt ne tudnák az orosz emberek is. Azt sem igazán hiszem, hogy Trump kihúzza a mandátuma végéig, de ha mégis, valószínűleg hamarosan kisebb baja is nagyobb lesz annál, hogy segítő kezet nyújtson Orbánnak. Uniós tagként nem tehető meg az, hogy ne legyenek választások. A naponta végzett közvéleménykutatások eredményei valószínűleg eléggé ijesztőek, szóval tenni kell valamit. Sok eszköz már nem maradt, esetleg valamiféle polgárháború-szerűség, amire hivatkozva tovább lehet korlátozni a szabadságjogokat, esetleg el lehet tolni a választások időpontját. Azt hiszem, a kormánypárt már ráfordult a célegyenesre és már maguk előtt sem tudják titkolni, hogy a végén nem célszalag és dobogó van, hanem szakadék. Jó lesz ez, a kérdés az, hogy addig mi lesz.
Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek. Ismét köszönöm az egész szerkesztőség nevében a támogatásokat, szinte szárnyakat kaptunk. Nem csak azért, mert végre nem kell innen oda, onnan ide átcsoportosítani a pénzt, hogy kihúzzuk a hónapot, hanem azért is, mert hihetetlen jó érzés tudni, hogy nem feleslegesen koptatjuk az ujjunkat, nem a sivatagba ordibálunk. Szóval köszönjük és persze majd mindjárt jövünk vissza az első beszólással, mert mindig úgy szoktuk.
