Még javában dübörög a világjárvány és egyre világosabbak az emberi társadalomra gyakorolt hatásai. Jelenleg még a pandémia utáni időkre vonatkozóan a sürgető, gyors és hatásos kárelhárítás szükségessége van a középpontban. Lehetetlen is még átfogó új tervek körvonalazása, mert a járvány távolról sem ért véget és társadalmi költségei, szociális hatásai teljes mélységében még fel sem mérhetőek.
Bár a 2008-as globális pénzügyi válság alaposan megtépázta a gazdaságot, sem természetében, sem mélységében nem hasonlítható ahhoz. A tapasztalatok közül érdemes feleleveníteni, hogy az akkori válságkezelő csomagok – a klímaváltozás tényének elismerése nyomán – bizonyos mértékig törekedtek a megújuló energia szerepének bővítésére a gazdaságokban. Az egy évtizeddel ezelőtt kezdődött ilyen irányú különféle kormányzati intézkedések érzékelhető változásokat eredményeztek számos ország gazdaságának átalakításában és megteremtették a hosszútávú növekedés lehetőségét. Az intézkedések hiányossága viszont rövid távon az volt, hogy egyúttal rendszerint nem eredményeztek számottevő munkahelyteremtést.
A mostani pandémia leküzdése utáni gazdasági helyreállítási időszakban a növekedés megindítása és a hatásos járványügyi megelőzés kidolgozása során ésszerű olyan projektek sorozatát elindítani, amelyek a munkahelyek számának növekedés mellett az alacsony CO2-kibocsátású, energiahatékony eszközök és módszerek alkalmazásával fokozatosan kivezetik a fosszilis energiahordozókat az energia előállításából, visszaszorítva felhasználásukat. Szem előtt kell tartani ugyanis, hogy a világjárvány leküzdése mellett a klímaváltozás motorját alkotó CO2-kibocsátást radikálisan csökkenteni szükséges. Az általánosan elfogadott globális cél ugyanis a felszíni hőmérséklet növekedésének hosszú távon 2°C alatt tartása. Az ugyanakkor legitim kérdés, hogy a legyengült gazdaságot hogyan lehet úgy feléleszteni, munkahelyet úgy teremteni, hogy a meglevő intenzív kibocsátású energiatermelő és működő közlekedési infrastruktúrát ténylegesen gyakorlatilag nem lehet lezárni.
Az év első felében, a járvány első hulláma során tapasztalt CO2-kibocsátás csökkenést illetően Bill Gates találóan megjegyezte, hogy nem az a leglényegesebb, hogy mennyi a csökkenés, hanem az, hogy valójában mennyire kevés. Ennek egyik kézenfekvő oka, hogy a fosszilis energiahordozókon alapuló villamos energiatermelés – érthető okból – alig csökkent, a lezárások feloldás után pedig az ipari termelés és közlekedés pedig fokozatosan, kisebb intenziással újraéledt. A gazdaságok széndioxid emissziója nem maradt és nem is maradhatott a tartós csökkenés tartományában.
Az éghajlatváltozás mérséklése szempontját figyelembe véve, a pandémia okozta válság tulajdonképpen kedvezőtlen a fosszilis energiahordozókat felhasználó vállalkozások számára is, mert a működésük során keletkező CO2-kibocsátás hosszú távú csökkentése nagyon költségigényes beruházásokat, innovatív megoldások nagyléptékű megvalósításának tömegét igényli. A válsághoz kapcsolódó üzleti bizonytalanság azonban önmagában is példátlan mértékben csökkenti és várhatóan csökkenteni is fogja az ilyen irányú állami és vállalati beruházási hajlandóságot.
Ráadásul a járvány kezdetén az olaj ára és a kereslet egyaránt beszakadt. A jelenleg is gyengélkedő energiahordozó ár egyáltalán nem ösztönzi az alacsony CO2-kibocsátású és a korábbinál hatékonyabb technológiákba történő beruházásokat az iparág szinte teljes vertikumában. Hozzátartozik, hogy az elmúlt fél évtizedben az olaj- és gázipari vállalatok – más iparágakhoz viszonyítva – egyre kisebb mértékben vonzották a befektetői tőkét a magasabb kockázatok miatt. A fosszilis energiahordozókon alapuló ágazatok természetesen ettől függetlenül változatlanul alapvető fontosságúak az energiabiztonság miatt. Ezek az ágazatok biztosít(hat)ják az alacsony CO2-kibocsátású energiaszerkezetre átállás erőforrásait, és már jelenleg is elvben alkalmasak az ehhez szükséges technológiai újítások bevezetésére.
A korábban meghatározott, a globális klímacél eléréséhez szükséges viszonylag gyors átállás egy jelentős részét az alacsony CO2-kibocsátású innovatív technológiák jelenthetik (CO2 leválasztás és kezelés). Ezek kidolgozásában főleg kis- és közepes vállalkozások voltak mindig az élenjárók, a nagyvállalatok érdeklődése jellemzően csekély volt. A kisebb vállalkozások hozzáférése a szükséges tőkéhez azonban most korlátozott, a jelenlegi helyzetben szinte lehetetlen a kutatás hitelből történő finanszírozása.
A megújuló energia hasznosítási projektek számára a pandémia előtti időszak számos tekintetben nagyon kedvező volt. A politikai döntéshozók nagyon sok országban elősegítették a megújuló, zöld energia térnyerését, pl. az átvételi tarifák és egyéb adókedvezmények biztosítása révén. A gyártási technológia rohamos fejlődése miatt a beruházási költségek gyorsan csökkentek. 2009-2018 között a napelemek ára 90%-kal, az akkumulátorok ára pedig 80%-kal csökkent a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint. A megújuló energia projekteket is nagyon súlyosan érintette azonban, hogy már a világjárvány elején megszakadt a globális ellátási lánc, főleg az ázsiai gyártóüzemek termelésének és a szállításnak a leállása miatt.)
Az elmúlt öt évben globálisan 1800 milliárd $ beruházás történt a megújuló energia fejlesztése területén, azonban a szakértők egybehangzó véleménye szerint ez sem elegendő ahhoz, hogy 2050-ig az éghajlatváltozási célt el lehessen érni. Az IRENA és a non-profit CPI (Klímapolitikai Kezdeményezés) intézmények friss elemzése szerint 2050-ig évente 800 milliárd $ befektetés szükséges a megújuló technológiákba a globális éghajlatváltozási kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A kormányközi Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése alapján 2021-2023 között – a feltételezett post-pandemia helyreállítási periódusban – a megújulókba és az energiaátmenet megkezdésének végrehajtásához nélkülözhetetlen technológiákba 2050-ig évente 2000 millió $-t szükséges beruházni. A beruházások és a hozzájuk kapcsolódó technológiák váltása várhatóan öt és félmillió új munkahelyet teremtenek.
A légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége 2019. évben stagnált, sőt a legnagyobb kibocsátó térségekben (Egyesült Államok, Európa) csökkent. (A felszíni hőmérséklet változás 1,5°C határon belül tartásához viszont folyamatosan évente 7-8%-os CO2-csökkenésre lenne szükség.)
A globális energia felhasználásnak még mindig 84,3%-a származik fosszilis energiaforrásokból és ez a forrás a messze legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó, ezért meghatározó szerepe van a klímaváltozás antropogén összetevői között. A zöld energia ugyan az energiamixben fokozatosan egyre nagyobb teret nyer, jelenleg azonban még csak 11,5% a megújulók részesedése. (A globális energia 4%-át termelő atomenergia helyzete sajátos, mert ugyan nem megújuló energia, de működése alacsony kibocsátású.)
Nyilvánvaló, hogy az üvegházhatású gázokat kibocsátó antropogén tevékenységet mind a klímavédelem, mind a változások növekvő társadalmi költségei miatt radikálisan szükséges változtatni, mégpedig belátható időn belül. A járvány bizonyosan leküzdhető lesz, a felmelegedés és klímaváltozás minden hatása azonban marad és hathatós, gyors ütemű változtatás nélkül óhatatlanul csak súlyosbodni fog.
2020. 11. 26.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A lengyelek a gázért közel négyszer, a villanyért pedig több mint két és félszer fizetnek többet, mint mi, Magyarországon – közölte a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos szerdán a Facebook-oldalán megosztott videójában. Németh Szilárd a Varsóban felvett videóban azt mondta: Lengyelországnak „brüsszelita kormánya” van, és így ők minden energiaszolgáltatással kapcsolatos ajánlást elfogadtak, arra készülnek a májusi […]
Az idei a gazdasági áttörés éve, 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés, a következő években pedig a GDP dinamikus bővülése várható – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. (MTI) Már megint? Hiszen régebben már áttörtünk – többször is -, megvolt a repülőrajt, Magyarország előre megy, nem hátra és ilyesmik. Egyébként pedig […]
Ismerni kell a saját testünket, a saját adottságainkat, mert vannak olyan folyamatok, amelyek az életkor előre haladtával nem fordíthatók vissza – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a termékenységtudatosság hete alkalmából tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten. Rétvári Bence kiemelte, az április 7-14. között tartandó esemény abból a szempontból is fontos, hogy ismereteket tudjanak átadni a gyermekvállalás témájában. […]
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra szólította fel szombaton a Tisza Pártot, hogy ne hamisítsa meg a magyar emberek véleményét Ukrajna európai uniós tagságáról, mivel ez igen súlyos biztonsági kockázatokat jelentene Magyarország és az egész kontinens számára. A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a héten is volt háborúpárti szervezkedés […]
Ismételten a brüsszeli bürokraták alkalmatlanságának árát fizeti meg az európai gazdaság, miután nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán. A tárcavezető arról számolt be, hogy tavaly november óta tudható, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, […]
Brüsszel háborúra készül, de nem fenyeget háború, és Magyarország a béke oldalán marad – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról, hogy az Európai Bizottság egy 72 órára elegendő vészhelyzeti tartalék felhalmozását javasolja az európai uniós lakosságnak. (MTI) Ha nem fenyeget háború, hogyan marad Magyarország a béke oldalán? Amúgy […]
Vitályos Eszter a Kormányinfón elmondta: az elmúlt hetekben több mint 16 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon, ebből a gazdaság területét érintően 5,3 milliárd forint értékben. Újraindult a magyar üdítő, a Traubisoda gyártása Felsőlajoson, a Márka Üdítőgyártó kft. egy hathektáros területen hajtott végre zöldmezős beruházást – ismertette. Kiszomboron lezárult a szolgáltatóház felújítása, az 511 […]
Ismét jó hírek érkeztek az amerikai-orosz béketárgyalásokról, ugyanis a felek fontos pontokban tudtak előrehaladást elérni, így a világ újabb lépést tett az ukrajnai béketeremtés felé – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint tárcavezető arról számolt be, hogy ismételten jó hírek érkeztek az amerikai-orosz béketárgyalásokról, miután a felek […]
Magyarország a hazai véleménynyilvánító szavazáshoz köti Ukrajna uniós tagságának támogatását, ezt Ukrajnának is tudomásul kell vennie – mondta Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter az M1 aktuális csatornán kedd reggel. A miniszter kifejtette: az EU Ukrajna kérdésében mintha „két-három epizóddal” lemaradt volna. Brüsszel álláspontja most is az, amit még a háború elején alakított ki: mindenáron támogatni […]
Az Európai Unió vezetői még nem merik kimondani azt, amit az európai emberek többsége akar, hogy béke kell a kontinens számára, hiszen lemaradtunk a gazdasági versenyben, és súlyos károkat okoz a háború Európa számára – mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Zsigmond Barna Pál emlékeztetett arra, […]
Horváth József: az Egyesült Államok és Oroszország azon van, hogy az orosz-ukrán kérdés mihamarabb nyugvópontra jusson Az orosz-amerikai tárgyalások már nemcsak az ukrán-orosz háború lezárásáról szólnak, hanem globális kérdésekben, globális érdekegyeztetés szintjén is tárgyal a két nagyhatalom egymással – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Horváth […]
A magyar-lengyel barátság számunkra nem mítosz, hanem megélt valóság – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök Kaposváron pénteken. Az államfő a lengyel-magyar barátság napja alkalmából a Csiky Gergely Színházban tartott gálaműsort megelőző beszédében kiemelte, hogy „ez a barátság nem a történelem egyes epizódjaira vonatkozik, hanem átszövi életünket és nem csupán akkor érvényes, ha közös érdekegyezés mutatkozik […]
Összességében alacsony az egyes médiumokba vetett bizalom, de még mindig a televíziónak a legjobb a megítélése Magyarországon, a legkevésbé hitelesnek ezzel szemben a nyomtatott sajtót tartják az emberek – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára a hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített friss kutatásból. Utóbbi a 18-29 évesek körében […]
Az agrárágazatot érintő fejlesztések mellett el kell nyernünk a fogyasztók bizalmát, dolgunk van ezen a téren – jelentette ki az agárminiszter csütörtökön a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Taktaharkányban, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén tartott alapkőletételi ünnepségen. Nagy István úgy fogalmazott, bőséges választék áll a fogyasztók rendelkezésére, a cél az, hogy a vásárlók a magyar terméket válasszák. Mert […]
Akcióztak a Parlamentben korunk „külföldről pénzelt kisbolsevikjai”, pirotechnikai eszközzel, zárt térben mérgező füsttel próbálták megakadályozni a keddi szavazást – közölte a Fidesz frakcióvezetője kedden délután a Facebook-oldalán. Kocsis Máté arról tájékoztatott, hogy a Covidot alig túlélő képviselőtársuk, Bányai Gábor sürgős orvosi ellátásban részesült. „Mi lesz a következő, ti barmok, fel is gyújtjátok az épületet?” – […]
A magyar kormány Donald Trump volt már jóval Donald Trump előtt azzal, hogy következetesen, régóta nemet mond a migrációra, a genderpropagandára és az ukrajnai háborúra, ami miatt számos támadás is éri Európában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Újdelhiben. (MTI) Ez most a szokottnál is rövidebb poszt lesz: ez nem normális.
A 200 éve született Jókai Mór a legmagyarabb író, minden művéből és tettéből a hazaszeretet tanúskodik. Az idei Jókai-emlékévvel is éreztetni akarjuk, hogy magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, az emlékév kapcsán tartott sajtóeseményen, a Kertész Imre Intézetben. A rendezvényen Schmidt Mária, a Közép- és […]
A több mint egymillió magyar horgász számíthat a kormányra – jelentette ki Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videóban. Nyitrai Zsolt kiemelte, a kormány támogatja a horgászokat, ezért is alkotta meg a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) együttműködve a nemzeti horgászturisztikai stratégiát, amely konkrét intézkedésekkel és forrásokkal segíti a szolgáltatások bővítését. Közös […]
Március 15. az az ünnep, amely évről évre összehozza a magyarságot itthon és a határokon túl egyaránt – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára szombaton a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunmajsán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott városi ünnepségen. Beneda Attila arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalmat kivétel nélkül minden […]
Európa nagy döntések előtt áll, és sajnos azt látjuk, hogy Brüsszel számára továbbra is Ukrajna az első – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán pénteken közzétett videójában. Hidvéghi Balázs azt mondta: a brüsszeli vezetők az európaiak pénzéből akarják folytatni a háborút, és ha ez nem lenne elég, most még Ukrajna EU-csatlakozását is gyorsított […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
