Pedig január 20-a még csak másfél hónappal ezelőtt volt, de olyan, mintha hosszú, keserves évek teltek volna el azóta, hogy a legmagasabb szintű világi elmehábor és bunkó seggfej idült személyiségzavar rászabadult volna a világra. Bármennyire is unalmas ez a téma, elsősorban vérfagyasztó. Belegondolni abba, hogy az életünk, a jelenünk és a jövőnk múlik azon, hogy egy középső csoportos óvodás érzelmi és értelmi szintjén megrekedt elítélt bűnöző éppen milyen lábbal ébred, és hogy előzőleg kellően megsimogatták-e a hatalmas egóját és a narcisztikus pszichéjét ahhoz, hogy lehetőleg valami brutális katasztrófa okozása nélkül térjen nyugovóra. És rekord rövid idő alatt lefelé tartó népszerűség ide vagy oda, hol van még a vége, még mindig 3 év + 10 és fél hónap pusztítás van előtte, és ahogy elnézem, mire lejár az államelnöki mandátuma (már a Fehér Ház híres rózsakertje is zavarja, a leburkolásán ügyködik), az is lehet, hogy az emberi civilizáció abban a formájában, ahogy eddig az emberi civilizációt ismertük, megszűnik létezni. Ahogy a doktori címe ellenére fogalmatlan, vagy magát hülyének tettető Orbán Balázs politikai igazgató szerint ebben a formában, ahogy eddig volt, nem lesz Pride. Bármit is jelentsen ez a 21. században az Európai Unióban. Amelynek – bár néha ez teljesen hihetetlennek tűnik – Magyarország még mindig tagja.
Szóval igen, rendkívüli módon unalmas, de sokkal inkább félelmetes, mint unalmas, hogy szinte bármerre nézünk, minden csapból Donald Trump delíriumos rombolása ömlik az arcunkba, pedig nélküle is éppen elég nyomorúság van mindenfelé a világban, a szélrózsa minden irányában. Hát még egy olyan országban, amelyik papíron legalábbis még mindig az Európai Unió tagja, nem Afrika-Alsó, de ahol például több mint ezer településen – az összes település egyharmada (!) – undorító vagy egyenesen ihatatlan a víz (értsd: fonalférgek bulikáznak benne, büdös, zavaros, hányingerkeltő, egészségre veszélyes). Igen, a rezsicsökkentés-átverés, a kommunikációs kormányzás és a korrupció oltárán lepusztult, elöregedett, ivóvízellátási infrastruktúra, valamint a 21. század örök dicsőségére. Ahol az országos vasúti hálózattól a gyermekvédelmi rendszerig tényleg minden olyan állapotban van, mint egy közepesen fejlett afrikai banánköztársaságban, de ahol a legnagyobb pusztulat kellős közepén is akadálytalanul ömlik a közpénz a véreres szemekkel okvetetlenkedő oligarcha-miniszterelnök pereputtyába, rázzák is bele a Maldív-szigeteki luxuskiruccanás rongyait a pórnép sápadt orcájába, és ugyan az országot működtetni az úristennek nem sikerül, de a véreres szemekkel világpolitikai kérdések megoldásán fáradozó oligarcha-miniszterelnök a romok fölött rendületlenül játssza az ostromlott várat, a mártírt, a meg nem értett zsenit és a világpolitikai tényezőt. Aki akkora patrióta ráadásul, hogy örömmel tölt be kulcsszerepet Moszkva nyugat-balkáni felforgatásában (igen, a boszniai kavarásra gondolok), és sőt: Moszkva nyugat-balkáni, EU-ellenes felforgatásának költségeit is a magyarok zsebéből rángatja ki. A történet pedig úgy lesz kerek, hogy Nikola Gruevszki észak-macedón elítélt bűnöző után Milorad Dodik balkáni felforgató és elítélt bűnöző is Orbán Magyarországán kap menedéket, legalábbis a a szarajevói szövetségi kormány egyik miniszterének értesülése szerint ezt tervezi az állampárt, és ha így és ezen az úton haladunk tovább, akkor nemcsak Európa akkumulátorhulladékának, de köztörvényes bűnözőinek lerakatává is válik ez a szerencsétlen ország. Mintha nem lenne elég hazai tenyésztésű gazember.
Ezért annyira ijesztő a porcelánbolti elefántként tomboló, sértődött, durcás óvodásokat megszégyenítve hisztiző, egyben a háborús agresszor Moszkvával szemben több mint aggasztóan megengedő amerikai vénember napi műsora. Mert a ki nem tört ukrajnai békét már több ízben belengető, újabban teljes nyíltsággal súlyos összeesküvéseket terjesztő alufóliasisakos felcsúti dinasztiavezér az ő hozzá hasonlóan korrupt kormányával vállvetve, ennek az elszabadult pojácának a hátszelére hivatkozva a pénisz és a történelem rossz oldalán masíroz. A totális önsorsrontás irányába. Gondolom, azt remélve, hogy miután felégeti az összes hidat az uniós szövetségesei irányába, majd Oroszország fogja megvédeni a seggét. Nem fogja, pedig ő igazán mindent megtett azért, hogy a háborús agresszor kedvében járjon. Miután Moszkva legnagyobb örömére szétverte a V4-eket, a hazájukban egy ideje nem éppen nyerő szériában lévő, szintén Moszkva pórázának végén idétlenkedő Fico és Vucsics nevű, szintén korrupt, szintén populista, szintén gátlástalan és szélsőségesen romlott haverjaival megpróbálja a helyére létrehozni a P3-akat (P, mint Putyin), és azt terjeszti széles nyilvánosság előtt, hogy Szlovákia, Szerbia és Magyarország célkeresztben van, őket hármukat a világban jelen lévő pénzügyi hatalmak, a Washingtonból Brüsszelbe menekült Soros Györgyök azért akarják félreállítani, mert patrióták. Nem, még véletlenül sem arról van szó, hogy a szlovákok, a szerbek és a magyarok egyre nagyobb részének elege van a Putyin kottája szerint az országukat megnyomorító korrupt autokratákból. Egyáltalán nem véletlen, hogy ezek hárman (Dodik csak a koktélcseresznye a balkáni puskaporos hordón) kétségbeesetten kapaszkodnak egymás enyvtől ragacsos végtagjaiba, hiszen amit Trump művel Ukrajna ügyében, attól még Orbán nyugat-európai szélsőjobboldali, patrióta cinkostársai sincsenek elragadtatva; míg Orbán lelkesen szavalja a putyini álláspontot, a nála nagyobb játékosok (madame Le Pennel bezárólag) nyíltan bírálják az amerikai vezetést.
Ezért Orbán Leader of Europe Viktor, az ihatatlan ivóvíz és a kórházi-vasúti-társadalmi-morális katasztrófa országának teljhatalmú tulajdonosa, aki Macron meghívását is úgy fordította le a hülyének nézett hívei számára, hogy ő megy Párizsba számonkérni a francia elnökön, hogy mi a faszt képzel magáról és az ukrajnai békéről, jobb híján a saját országához hasonlóan jelentéktelen gazdasággal rendelkező, jelentéktelen érdekérvényesítő képességgel bíró, a hanyatló Nyugat által beárazott, perifériára szorult, árulónak tekintett észak-balkáni nacionalistákkal próbál egységfrontot képezni Európa ellenében. Miért? Mert az nem opció számára, hogy a hazája érdekében, a magyar nemzeti érdek okán beálljon az európai sorba. Abba a sorba, ahol eldől, hogy milyen módon, hogyan garantálható Európa biztonsága arra az esetre, ha az USA és Oroszország Európa ellenében köt paktumot, aminek azért már látszanak a halovány körvonalai.
Úgyhogy bár a minap feltettem a kérdést, hogy ugyan mi a túró a magyar, pláne a magyar NEMZETI érdek abban, hogy mimagyarok európai szövetségeseit háborúpártisággal vádolva, a Kreml kottáját naponta felböfögve Orbán frontálisan szembemegy Európával, az igazság az, hogy ez egy teljesen értelmetlen kérdés, feltenni sem lenne szabad. Nem is fogom többé feltenni. Rég nincs itt semmiféle kérdés, minden nagyon is világos. Orbán Viktor és a magyar nemzet érdekei visszafordíthatatlanul elváltak egymástól. Orbán Viktor addig kavarta a szart azért, hogy minden hatalmat a kezébe összpontosítson és a hatalmát betonba öntse, hogy szükségszerűen beszorult az alufóliasisakja alá, és már akkor se tudná letépni a fejéről, ha akarná. Pláne hogy nem is akarja. Emmanuel Macron tegnap esti televíziós beszéde (amire az Index hazug propagandájával szemben nem az Orbánnal folytatott megbeszélés után, hanem az előtt, vagyis Orbántól és az ő esetleges hepciáskodásától tökéletesen függetlenül került sor), a mai uniós csúcs előtt teljesen világossá tette, hogy a fideszesek miniszterelnökének nincs közös nevezője azzal az Európai Unióval, amihez tíz magyarból legalább hét még mindig tartozni szeretne. Márpedig Magyarország még mindig Európában van, és itt is marad, úgyhogy nekem fogalmam nincs, hogy ki az, aki még elhiszi, hogy Trump hátszele és Vlagyimirovics legendás megbízhatósága (állítólag még soha nem baszta át a felcsúti alászolgáját) a magyar érdek, és mindenki hülye a brit miniszterelnöktől Orbán nyugati patrióta haverjaiig.
Ki kéne józanodni, felebarátaim és Bohárjaim Orbán ájult imádatában! Én ugyan már évekkel ezelőtt szóltam, hogy előbb-utóbb Moszkva külvárosa leszünk, ha nem kapunk agyunkhoz. Szerintem soha nem álltunk közelebb hozzá. És akkor már nem az lesz a kérdés, hogy iható-e a víz, vagy csak gusztustalan.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.