Onnan lehet tudni, hogy valamelyest jó az Orbán-ellenes irány, hogy előkerültek a sütőtökszínűek rég nem látott, az utóbbi időben ritkán hallott sütőtökagyú nagyágyúi, és próbálnak okosnak tűnő mondatokat kicsikarni magukból. Őket azért tartják, hogy azoknak a szellemi színvonalát képviseljék és támogassák, akiknek a szintjére a varánusz nyelvű Júdás lerugdosta az országot. Legyünk őszinték, az értelmiséget, a gondolkodó embereket, a szakértőket, rengeteg olyan figurát, akik egyébként a saját szakterületükön sokszor pótolhatatlan munkát végeztek, azokat már sikeresen eltávolították a vezető pozíciókból, vagy maguktól hagyták el a birodalmi állampárt halálcsillagját.
A valamihez kicsit is értők eltávolításának egyik élő példájáról, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökről szólnak most a hírek, miután megjelent a Tisza Párt kongresszusán, és ott fel is szólalt. A megrökönyödők sorát Németh Szilárd fideszes pacalhuszár nyitotta meg, aki egy rövid, „szégyen gyalázat” tartalmú poszttal reagált, ami arról szólt, hogy csalódott, amiért a honvédtábornok „egy nyavalyás hazaáruló mellé” állt. Hazaáruló úgy, mint Magyar Péter. A rezsicsökkentő birkózóbajnok a megcsalt hősszerelmeseket megszégyenítő, „Ne keress többé!” – felkiáltással zárta teátrális röfögését. Ő az a csepeli nímand, akiből zsinórban legalább háromszor nem kért a választókerülete népe, ennek ellenére Júdás azért is lenyomta a torkukon; listáról mindig beültette a parlamentbe biodíszletnek, a meghosszabbítjuk Bicskéig nóta dallamára.
Tehát megint itt tartunk: aki nem a narancssárgák szekerét tolja, az konkrétan hazaáruló. Nyilván aki eddig figyelt, annak ez nem újdonság, viszont aki esetleg csak mostanában húzta ki a fejét a szent magyar föld valamely vakondtúrásából, annak ajánlom figyelmébe: ha esetleg nem szimpatizál ezzel a 15 éve serényen népnyúzó haramia bandával, üdv a hazaárulók klubjában! Pedig szerintem többen vagyunk azok, akik szerintük perzsaszőnyegen áruljuk a hazát, és dobjuk el a magyarságunkat, de legyen. Akkor hazaárulók vagyunk. Ahogyan annak idején Dánia királya zsidó lett. 1943. október 13-án az Evening Standard londoni lapban jelent meg az alábbi tudósítás:
„Nemes hang szólalt meg a náci megszállás alatt álló Dániában: a tolerancia, a szembenállás és az emberiségbe vetett hit hangja. »Ha a németek be akarják vezetni a zsidók részére a sárga csillag viselésének kötelezettségét Dániában« – jelenti ki Keresztély király –, »én magam és az egész családom a legmagasabb szintű kitüntetés jeléül fogjuk viselni azt.« (…) Keresztély király nem dobálózik üres gesztusokkal. Bátor ellenszegülésébe a lelkiismeret felhívását közvetíti: nem szabad az emberiséget többé olyan bűncselekményekkel meggyalázni, amelyeket egy téves fajelmélet és egy elvetemült meggyőződés nevében követnek el. A Varsóban elpusztult zsidók, akik az utolsó leheletükig küzdöttek a náci páncélosok ellen, erőddé alakították a gettót. Most Dánia királya alakítja lánggá a sárga csillagot.„
Kicsit én is így értelmezem mindazt, ami most zajlik. Természetesen még nem tartunk ott, hogy a liberálisokat és mindazokat, akik ezt a rendszert egy tócsa hányással azonosítják, olyan retorziók érjék, mint annak idején a zsidókat, szó nincs erről. Ám a maga nemében a kirekesztés és a megbélyegzés, ha szavak szintjén is, de van annyira súlyos, mint zsidózni a náci párt regnálása idején.
Aztán jött a következő. Önmagához képest Kósa Kupakos Csengeri Lajos egészen értelmes szavakban nyilvánult meg, az más kérdés, hogy a hazaárulózás vonatján ő is legalább Lovasberényig vette meg a jegyet: „Ruszin-Szendi Romulusz nagy csalódás. Akkor átállni a Tiszához, amikor a napnál világosabban kiderült, hogy a Tisza olyan zsoldosokból és hazaárulókból áll, akik pénzért, hatalomért, mentelmi jogért bármikor elárulják az országot és lemondanának egy pici szuverenitásról, ahhoz nagyfokú vakság vagy sértettség kell” – írta Kósa, majd nekiállt személyeskedni, egészen furcsa fogást találva Ruszin-Szendi Romuluszon: a Szendit. „Igaz, okozott már máskor is meglepetést a tábornok úr. Például, amikor nevet változtatott, és Magyarországon rendkívül szokatlan módon felvette a felesége családnevét. De ez csak furcsa és magyarázható. Az árulás nem”. Gondolom, ezen a ponton Brüsszelben, a bűnös belga főváros bűnös Európai Parlamentjének egyik kellemesen fűtött irodájában felsírt az egykori Deutsch-Für Tamás, aki évekig használta a nem tudom hányadik felesége nevét, de ez mindegy is. Legalább őt ne keverjük bele, van neki éppen elég baja az angol nyelvvel, küzd mint disznó a jégen, ha két összetett mondatot ki kell préseljen magából.
Szóval a Romulusz most a geci, a szabotőr, az áruló, aki mit képzel magáról és faszért politizál. Valami repülőt is rendelt, mert az egyik elromlott. Biztos az, amelyiket csapágyasra hajtotta Szijjártó. Mert mint tudjuk, ugye annak idején Honvédségi Falcont és Airbusokat vásárolt a HONVÉDÉSG, nem a külügyminisztérium, nem a miniszterelnökség, mégis ők használják rendszeresen a HONVÉDSÉG gépeit, és nem csak diplomáciai célra. Igaz, Júdás? Én azt hiányoltam, hogy nem mesélt semmit Romulusz a gépek belsejéről, a gigantikus luxusról és pompáról, amit ezek magukra költenek. Megy az anyázás, hogy ő volt az, aki a 2023-as tisztogatásokat végrehajtotta. Gondolom, katonáéknál ez így megy. Neki is volt felettese, ha jól tudom, a háromnevű kaszinóminiszter volt, aki kiadta pancsba, hogy mi a teendő. Természetesen Szalay-Bobrovniczky operetthonvédelmi kaszinós beállt a sorba, ő a közpénzrádióban panaszkodott, hogy micsoda szar ember ez a Romulusz. A panaszáradat és mocskoláscunami kicsit olyan, mintha azért kérnék számon rajta, hogy harc közben parancsot adott a katonáknak, hogy lőjenek az ellenségre. Egyébként a háromnevűnek nincs katonai végzettsége, mégis ő a honvédelmi miniszter, ellenben van már egy újabb kacsalábon forgó vityillója Badacsonytomajban és egy valag földje. Biztosan nem tud megélni a havi több millió fizetéséből. Ellenben készséggel elhiszem neki, hogy ő az az ember, aki alkalmas volt megállapítani, hogy Ruszin-Szendi miért nem lett volna képes „harcászati szintről hadműveleti szintre emelni a szervezetet”, és egy gyors reakció idejű és „harci szellemmel átitatott” honvédséget rövid idő alatt „előállítani”. Ha valaki erre alkalmas, az biztosan a milliárdos kaszinós.
Mégis a legkínosabb, egyben legszánalmasabb szerintem Fodor Lajos másik korábbi vezérkari főnök brekegése, ami így szólt: „Mi, többiek, nyugállományú katonaként sem pártpolitizálunk, még akkor sem, ha mindenki más-más korban volt vezérkari főnök, és mindenkinek megvolt a maga nehézsége az adott időszakban, de az más, hogy a szavazófülke magányában ki hogy ikszel, meg az is más, hogy pártrendezvényen vesz részt”. Ez nagyjából az a duma, mint hogy én soha nem voltam vagyonos ember, üzleti és nőügyekkel nem foglalkozom. Aki elhiszi annak lelke rajta, én azt látom Fodor szénné alázta magát, miután úgy kritizálta Ruszin-Szendi pártpolitizálását, pártrendezvényen való részvételét, hogy ő maga öt éve még Orbán évértékelőjén feszített egyenruhában. Ha már itt tartunk, ennek az egész abszurd cirkusznak a megértéséhez egy részletet érdemes elolvasni a Népszava cikkéből (lent), mert ugyan a Ruszin-Szendit szintén keményen bíráló Hadházy Ákosnak valószínűleg sok mindenben igaza van, de ez nem változtat azon a szemforgató aljasságon, amit az állampárt előad a honvédőkkel szembeni elvárásokról:
Néhány évre visszatekintve azonban a szemlélődő állampolgár akár arra is juthat, hogy ez a pártsemlegességi elvárás valamiféle aránylag új dolog lehet: a 24.hu ugyanis arról írt, hogy öt éve, 2020-ban még számos magas rangú katona vett részt a Fidesz pártalapítványa által szervezett miniszterelnöki évértékelőn. És éppenséggel köztük volt (…) Fodor Lajos is. Rajta kívül jelen volt Havril András és Deák János volt vezérkari főnök is, akik több tábornok társaságában ültek be a fideszes pártelit soraiba, hogy Orbán Viktort hallgathassák. Az ügy egyébként akkor is nagy port kavart, de Fodor Lajos a saját szereplését nem említette meg az elhatárolódó levelében.
Ruszin-Szendi Romuluszt mellesleg a Szalay-Bobrovniczky Kristóf-féle, úgynevezett fiatalítási hullám címén lezajlott masszív tisztogatás keretében menesztették a Magyar Honvédség éléről, hogy aztán helyére tegyék a nála két évvel idősebb Böröndi Gábort. Az új vezérkari főnöknek aztán olyan hibátlanul sikerült felmondania a kormányzati kommunikációs paneleket az állami médiában, hogy Sebastian Kęciek magyarországi lengyel nagykövet dobott is tőle egy hátast. „Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz” – fejtegette Böröndi az M1-nek, mire a lengyel nagykövet a masszív történelemhamisítás miatt kénytelen volt egy kis rögtönzött történelmi összefoglalót is tartani például a Molotov-Ribbentrop-paktumról, amikor is Adolf Hitler és Joszif Sztálin tervszerűen felosztották Lengyelországot.
Ennyit ezekről a szent és sérthetetlen nem pártfunkcionárius senkikről, ezeknek és a hozzájuk hasonlóknak a kezében van az ország. Ha lenne körömfeketényi tisztesség és önkritika bennük, akkor most egytől egyig kussoltak volna. Megint nem sikerült. Ez viszont nem jelenti azt, hogy Hadházy Ákost megélhetési politikusnak nevezni több mint ostobaság, altábornagy úr.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
A címlapkép a kaszinós honvédőminiszter Facebook-oldaláról származik, a kísérőszöveg: Szokásos heti egyeztetés Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával, amelyen parancsnok úr jelentést adott az általam elrendelt képességfokozás aktuális helyzetéről is. Nekünk Magyarország biztonsága a legfontosabb! (2022. augusztus 9.)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.