VENDÉG

Tizenharmadik – cseppben a tenger

Néhány keresetlen szó a 13. havi nyugdíj kapcsán

Hazafelé menet kis híján árokba hajtottam, ahogy szembejött velem a fotón szereplő plakát:

Megvédjük a 13. havi nyugdíjat – Magyarország meg tudja csinálni!

Maga a tartalom, a mondat nem volt ismeretlen, hiszen a miniszterelnök, illetve kormányának számos tagja, országgyűlési képviselők és végtelen számú egyéb Fidesz-propagandista hetek óta napi 24 órában öntik ezt a bornírt hazugságot minden csatornán, de hogy ilyen megszorításokkal, adóemelésekkel stb. terhelt időszakban van arra forrás, hogy közpénzből plakátkampányt folytassanak erről, ez nekem már sok(k) volt.

Mivel most, február 12-én van a 13. havi nyugdíj számlára utalásának napja, aktuális körbejárni e 13. havi nyugdíj problematikáját. Már csak azért is, mert ebben az egyetlen, az orbáni kormányzás egészéhez képest apró témában, mint cseppben a tenger jelenik meg ezen egyre rothadóbb Abszurdisztán számos lényeges jellemzője.

Február 6-án kiállt a sajtó elé a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely s kifejtette, hogy „folyamatos támadások érik a 13. havi nyugdíjat: Brüsszel és a Tisza Párt változtatna rajta, a Gyurcsány-kormány pedig korábban el is törölte. Felhívom a figyelmet arra, hogy az európai OECD-szervezet is javasolja, hogy a 13. havi nyugdíjat korlátozza és alakítsa át a kormány, de ezt nem teszik meg. Egyértelművé kell tenni: a 13. havi nyugdíj része a magyar nyugdíjrendszernek, az is marad, a kormány ezen semmilyen körülmények között nem változtat, még akkor sem, ha itt is van egy érdekes együttműködés a nemzetközi szervezetek és a magyar ellenzék között.”

Másnap reggel a Kossuth rádióban a miniszterelnök szinte szó szerint megismételte mindezt.

Mindkét politikus persze pontosan tisztában azzal, hogy annak, amit mondott, minden mondata tételesen cáfolható hazugság, illetve olyan csúsztatás, aminek épp az ellenkezője igaz, mint amit a választópolgárok adójából jól fizetett hivatalnokként kimondottak a szájukon. Nem arról van szó tehát, hogy van egy dolog, vagy egy tény, amit többféle módon lehet értelmezni, hanem azoknak az embereknek az előre megfontolt szándékkal való megtévesztéséről, becsapásáról, átveréséről, akik eltartják Orbán „urat” és Gulyás „urat”.

Mert nem értelmezhető másként vagy félre az a tény, hogy „Brüsszel” arra sarkall minden tagállamot, azt támogatja, hogy minden tagállamban méltányos, megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszerek működjenek, de a konkrét intézkedések meghozatala a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az EU szerint a nyugdíjrendszereknek biztosítaniuk kell, hogy a nyugdíjasok számára elegendő jövedelmet nyújtsanak, hogy elkerüljék a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak kellő mértékűek legyenek ahhoz, hogy a nyugdíjasok képesek legyenek fenntartani életminőségüket, és ne szembesüljenek anyagi nehézségekkel. Ez lenne a 13. havi nyugdíj elleni támadás? Nincs olyan pontja, mondata az EU dokumentumainak, ajánlásainak, amelyek „a 13. havi nyugdíj elleni támadásnak” értelmezhetőek. A magyar kormány – miután „Brüsszel” 2022-ben jelezte, hogy egyre nagyobb a differencia a nyugdíjjárulékból befolyt pénzek és a kifizetett nyugdíjak között – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) kérte fel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának átvilágítására. Az OECD szakértői elkészítették jelentésüket, amely 2024. július 26-án jelent meg az OECD honlapján. A jelentés több javaslatot is megfogalmazott a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása érdekében, például a nyugdíjjárulék növelését, a nyugdíjkorhatár emelését, a nők 40 program szigorítását és a 13. havi nyugdíj korlátozását. Mivel a nyugdíjrendszer tagállami hatáskör, így sem az EU-nak, sem az OECD-nek semmilyen joga és lehetősége sincs rávenni a tagállami kormányokat semmilyen változtatásra.

Ha a Tisza Pártra vonatkozó állítást nézzük, az is tételesen cáfolható sanda csúsztatás. A párt programja valóban a 13. havi nyugdíj jelen formájában való megszüntetését javasolja. Szerintük igazságosabb lenne, ha minden nyugdíjas az átlagnyugdíjat kapná – ez jelenleg 238.400 Ft –, nem pedig a saját havi járandóságát pluszban. Ez az elképzelés összhangban van több nyugdíjas szervezet és néhány másik ellenzéki párt javaslatával, amelyek hosszú évek óta kritizálják a 13. havi nyugdíj jelen formáját. Szó sincs tehát megszüntetésről, mint amit Orbán vagy Gulyás mondata a szövegkörnyezetbe helyezve sugall. Nem, hanem arról van szó, hogy a 2025-ös költségvetésben a 13. havi nyugdíjra tervezett kb. 550 milliárd Ft-ot többféleképpen el lehet(ne) osztani. A jelenlegi módon, ami pl. a 2 vagy 5 millió Ft-os havi nyugdíjjal rendelkező nagy-nyugdíjasnak kifizetik ma ezen összeget pluszban is, azaz 2+2=4 vagy 5+5=10 millió Ft érkezik a számlájára, ugyanakkor a 100 ezer Ft-os havi nyugdíjjal rendelkező 200 ezret kap. Ezt sok mindennek mondhatjuk, de sem igazságosnak, sem a társadalmi szolidaritást tartalmazó megoldásnak. S ez azért is ordítóan igazságtalan, mert maga a 12 havi járandóság valóban valamiféle összefüggésben van a jogosult korábbi befizetéseivel, de a 13. havi nyugdíj és felosztásának módja kizárólag politikai döntés.

Visszatérve a nagy-nyugdíjasokra: A nettó átlagkereset 2012-ben 144 000 Ft körül alakult. Ez volt az utolsó év, amikor még létezett a nyugdíj felső határa Magyarországon, s 202 000 Ft volt a maximálisan megállapítható öregségi nyugdíj összege. Tehát a nettó átlagkeresetet felével haladta meg. Ma a nettó átlagkereset 465 ezer Ft, az ehhez a korábbi módszerrel mért nyugdíjplafon 700 ezer Ft lenne. Miért nincs? Miért törölte el a Fidesz a nyugdíjplafont? Hogy lehet az, hogy pl. Áder János 2022-ben 4,43 millió Ft-os nyugdíjjal távozott az államfői székből úgy, hogy még el sem érte a nyugdíjkorhatárt? Milyen ország az, ahol ezt a törvények lehetővé teszik úgy, hogy közben pl. a 2023/24-es nem túl hideg télen Magyarországon 247 ember halt meg hipotermia következtében. Az áldozatok 70%-a 60 év feletti volt, és 60%-uk nem közterületen, hanem saját otthonában hűlt ki, mert nem volt fűtése. (Összehasonlításul, a hasonló népességű, de hidegebb éghajlatú Ausztriában ugyanebben az időszakban 35-en haltak meg fagyhalál miatt.)

A Gyurcsány-kormányra vonatkozó állítás ordas hazugság. Tény, hogy Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én jelentette be lemondását az MSZP kongresszusán. 2009. április 14-én az Országgyűlés Bajnai Gordont választotta meg miniszterelnöknek. Ezzel hivatalosan is lezárult Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége. A 13. havi nyugdíj felfüggesztéséről (tehát nem megszüntetéséről!) szóló törvényt 2009. május 18-án fogadta el az Országgyűlés a Bajnai-kormány javaslatára. Ezt ne tudná a miniszterelnök, vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter? Nyilván tudja, csak Bajnai karaktergyilkolásából ma már semmilyen politikai haszon nem húzható, Gyurcsány azonban mégiscsak egy ellenzéki párt vezetője, inkább bele kell rúgni, még ha nem is igaz a vád.

Mint fentebb már láttuk, az OECD-t az Orbán-kormány kérte fel a nyugdíjrendszer átvilágítására és javaslatok megfogalmazására a fenntarthatóság érdekében. Aki tud még értelmes javaslatot mondani az OECD szakértői által leírtak helyett/mellett, érdeklődve várom! A nem értelmes javaslat a nyugdíjak csökkentése. Ez nyilván nem fog megvalósulni, bár van rá példa: Görögországban 2010-18 között 25-50%-kal csökkentették a nyugdíjakat, ennek keretében megszüntették a 13. és 14. havi kifizetéseket is. A másik nem értelmes módszer a nyugdíjak elinflálása. Nos, ez már jó pár éve hol csendesebben, hol hangosabban zajlik. Ha találkozom 15-20 éve nyugdíjba ment volt kollégáimmal, akikkel ugyanaz a végzettségünk, kb. ugyanannyi szolgálati évvel mentünk nyugdíjba, nem merem megmondani, mennyi a járandóságom. Ők viszont mondják, ezért tudom, hogy fele, kétharmada az enyémnek. Pusztán azért, mert ők régebben nyugdíjasok, s most próbálnak valahogy megélni 200-250 ezer Ft-ból. S ahogyan egymásra nézünk, mindketten tudjuk, hogy ez méltatlan egy életet végigdolgozó diplomáshoz, de nem diplomáshoz is, mert mindig, minden keresmény után automatikusan levonták tőlü(n)k a nyugdíjjárulékot. Persze látom, hogy az én korosztályom sorsa is ez lesz, de közben hallgathatjuk a propagandát a nyugdíjak értékállóságának megvédéséről.

A 2023-as év zárszámadása alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 329,7 milliárd Ft-os hiánnyal zárt. Ez a hiány az 5 767,5 milliárd Ft-os kiadási főösszeg 5,7%-át teszi ki. A nők40 ebből 467 milliárd Ft volt, a 13. havi nyugdíj éves költsége pedig 382 milliárd.

Ráadásul minden évben nyílik az olló az átlagbérek és az átlagnyugdíjak között.

Elég nyilvánvaló, hogy ez a rendszer így már középtávon be fog dőlni, ha nem indul el valami értelmes irányban a rendszer átalakítása.

Európában számos példa van a fenntartható nyugdíjrendszerre, ám ezek kivétel nélkül több lábon állnak. S igen, ki fog derülni, hogy az ősbűn a kötelező nyugdíjkassza einstandolása volt 2011-ben. Ki is volt akkor kormányon? Csak nem Orbán Viktor? S mi lett azzal a 3 ezer milliárd Ft-tal? Az átvett vagyon nagy részét állampapírok és más befektetések formájában tartották a nyugdíjpénztárak. Az államosítás során a kormány ígéretet tett arra, hogy a pénz nagy részét az államadósság csökkentésére fordítják. Végül a teljes összeg szinte teljesen elolvadt az állami költségvetésben, és nem hoztak létre helyette egyéni számlás nyugdíjrendszert, ahogyan azt eredetileg ígérték. Ez az intézkedés lényegében visszaterelte az embereket az állami nyugdíjrendszerbe, megszüntetve a kötelező magánnyugdíjpénztári pillért.

A 13. havi nyugdíjhoz visszatérve, mit gondolnak, hány olyan ország van az EU-ban, ahol ilyen vagy olyan formában létezik 13. havi nyugdíj?

1. Magyarország – 2022 óta újra teljes 13. havi nyugdíj jár.
2. Ausztria – Van 13. és 14. havi nyugdíj is, amelyeket „karácsonyi” és „nyári bónuszként” fizetnek ki.
3. Lengyelország – Van 13. havi nyugdíj, és 2019 óta 14. havi nyugdíj is létezik bizonyos feltételekkel.
4. Portugália – A 13. havi nyugdíjat decemberben fizetik ki.
5. Spanyolország – A nyugdíjasok évente 14 részletben kapják meg járandóságukat (a 12 havi mellett két extra részlet júniusban és novemberben).
6. Görögország – A válság után részben visszavezették egyes nyugdíjasok számára.
7. Olaszország – A 13. havi nyugdíj decemberben jár a nyugdíjasoknak.
8. Szlovákia – Egyfajta bónuszként fizetik ki év végén.
9. Szlovénia – Létezik egy extra kifizetés, pontos összege a nyugdíj mértékétől függ.
10. Írország – Decemberben egy extra kifizetést kapnak a nyugdíjasok, amely a havi állami nyugdíj 100%-ának felel meg.

Gondolják, hogy a másik 9 államban is plakátkampányt folytat a kormány a 13. havi nyugdíj megvédésével dicsekedve?

S ezen túlmenően alig van olyan uniós tagállam, ahol ne lenne valamilyen formában pluszjuttatás a nyugdíjasok számára. Németországban, Franciaországban, Belgiumban, az északi országokban (Svédország, Dánia, Finnország) és a Baltikumban nincs hivatalos 13. havi nyugdíj, de adókedvezményekkel vagy szociális támogatásokkal kompenzálják ezt a rászorulók számára. Rászoruló pedig viszonylag kevés van.

Néhány ország átlagnyugdíja Európában (2021-es adatok, euróban)

Luxemburg 2 575

Dánia 2 417

Ausztria 1 962

Olaszország 1 561

Franciaország 1 450

Spanyolország 1 450

Németország 1 450

Magyarország   398

Ennyit az elmúlt 15 év magyar sikertörténetéről. Még szerencse, hogy visszük a zászlót, mutatjuk Európának a helyes irányt, osztjuk az észt. Ők pedig elfordulva röhögnek rajtunk.

S végül a plakátkampányról:

Egy ilyen plakáthely bérlése 1 hónapra – helytől, időszaktól függően – 50-150 ezer Ft-ba kerül. Ehhez jön még a tervezés, gyártás, szállítás, kihelyezés, leszedés nehezen becsülhető költsége. Azt hiszem, ha 100 ezer Ft-ot számítok mindösszesen plakátonként, inkább alul, mint túlbecsülöm a valós, átlagos bekerülési költségeket. Tehát, ha egy átlagos megyében (kb. 100 település, ebből egy-két nagyváros, 6-8 járási székhely) 300-ra becsülöm a kihelyezett plakátok számát, az 30 millió Ft, 19 megyére az 570 millió, Budapestet pedig 3 megyének véve 660 milliónál járunk. Mivel on-line felületeken és sajtótermékekben is találkoztam hirdetésként e szöveggel, minden bizonnyal eléri a 13. havi nyugdíj „megvédésére” folytatott propaganda a milliárdos költséget. Közpénzből, hiszen a plakátokon – a boldogan nevető nyugdíjas házaspár képe alatt – megtaláljuk a „Készült Magyarország Kormánya megbízásából” szöveget.

Nos, akkor kérem, válaszoljon a nyájas olvasó: kitől kellene „megvédenünk” a 13. havi nyugdíjat!

Butola Zoltán

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább