NEHAZUGGY

Valóban nem minden áruló brüsszeli ügynök

Ritkán írok olyat, hogy érdemes a tizenöt éve hatalomban lévő párt első vonalának bármely oszlopos tagjával készült terjedelmes interjút elolvasni, az életünkből nagyon értékes perceket böszmeségekre és értelmetlenségekre pazarolni, de az ATV tekintélyes terjedelme ellenére, tartalmát tekintve gyászosan földszintesre sikerült egyoldalú beszélgetése, amelyet a kormányt adó állampárt gerincműtött, frissen nősült miniszterével készített, a maga nemében és műfajában páratlan politikatörténeti mérföldkő. Amelynek páratlanságát – és most hagyjuk a ma reggeli miniszterelnöki közrádiós szeánszot, majd visszatérünk rá – sajnos nem képesek igazán visszaadni azok az egyébként tisztességes, sűrített összefoglalók, amelyekkel tegnap teljes joggal volt tele a sajtó. Ezért bár ritkán tanácsolok ilyesmit, aki még nem tette, feltétlenül szánjon rá egy bő negyed órát Gulyás Gergely tegnap vadhajnalban nyilvánosságra került, bő lére eresztett első idei megszólalására, amelyet ne tévedjünk, nem véletlenül időzítettek az Indiában két hétig az országrontás és népnyúzás fáradalmait kipihenő tekintetes főnöke és gazdája hazatérésének pillanatára, és nem véletlenül nem az Origón és nem is a Mandineren jelent meg.

Nem fogom se szemlézni, se pontokba szedve összefoglalni a mint december végén a rongyrázó, luxusesküvője kapcsán kiderült, a magánéletére – mint minden hozzá hasonló, szemforgató politikai keresztény – oly érzékeny Gulyás miniszter helyenként egészen beszűkült szókincsre és ezzel arányosan zsugorodó tudatra rávilágító, érvek helyett heveny személyeskedésektől hemzsegő ömlengését, már csak azért sem, mert fájóan hiányzik ebből az interjúból az ország jelen gazdasági teljesítményének kérdése, az meg, hogy mit hazudik össze Orbán bármelyik tetszőleges szolgája arról, hogy a fideszes korrupció és jogállamtiprás miatt elveszített uniós forrásokat valójában nem is lehet elveszíteni, az szót sem érdemel.

Az annál inkább, hogy miközben Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor és a teljes kormánypropaganda tátott szájjal szaladgált a Donald Trump január 20-i beiktatására kényszeresen ráfixálódott főnöke Donald Trump beiktatásától való távolmaradásával kapcsolatos lepleződött öblös hazugságok péniszerdejében, Gulyás Gergely a néhány évvel továbbtanult Menczer Tamást alakította ebben a gazdára és kormányára nézve kínos felvetésekkel összefüggésben (zum Beispiel: Rogán-szégyen) semmit nem cáfoló, ellenben mindent tagadó indulatszavakkal és a fokhagymaszagú magyargyűlöletre hivatkozással replikázó enervált puffogásban. Amely Magyar Péter elleni primitív, érveket nélkülöző kirohanás számos pontján sikerült az általa szolgált rezsim valódi arcát lepleznie, pedig nem valószínű, hogy ezzel a céllal lökték az ATV kebelére január idusán, hogy teregesse le a főnök visszeres lábai elé a vörös szőnyeget, hát hiszen mindenki beláthatja, az ellenzéki szavazók is, hogy járt neki ez a pihenés.

Én eddig is tisztában voltam ezzel, de talán némely hithű fideszes vallású, korgó gyomrú tisztességes embert és elkötelezett szavazót összezavarhatják az olyan állítások (az antropológiai optimizmusom töretlen), mint hogy Magyar Péter, Gulyás egykori barátja, az egyik fia keresztapja,

kizárólag anyagi okokból váltott oldalt, mert amíg minimális munkával nagy pénzeket tudott keresni, addig neki kiváló volt a Fidesz.

Én eddig is sejtettem, hogy a Fidesz kontraszelektált, csereszabatos káderek kifizetőhelye, hogy a Fideszben nem a becsületes, előremutató munka és a valamihez értés számít, hanem a fenntartások nélküli vakhűség, a kételyek és lelkiismeretfurdalás nélküli gátlástalanság, de azt nem gondoltam volna, hogy az év első hónapjának közepére, ahelyett, hogy a magyar gazdaságnak lenne kiemelkedő hónapja, ami Gulyás főnöke szerint az idei év sikerének és fantasztikumának kulcsa, a továbbtanult Menczer Tamás fogja a saját lányos zavarán átesve a NER-t sokadszorra feldobni és leleplezni a hívek előtt. Persze nem lehet könnyű reggelente kipihenten, szellemileg frissen ébredni, alkalomadtán tükörbe is nézni egy olyan pártnak álcázott, bűncselekmény-gyanús ügyek végtelen sorával kokettáló bűnszövetkezet gazdasági érdekcsoport tagjaként, ahol állítólag a teljhatalmú miniszterelnök és az érintett bűnöző miniszter is az újságból tudja meg, hogy az értintett bűnöző minisztert szankciós korrupciós listára helyezte egy szövetséges ország pénzügyi vezetése, de hát ahol Magyar Pétert úgy próbálják most már visszatérően lejáratni, hogy egymás tyúkszemére taposva kiabálják, hogy csak a felesége miatt kapta meg a mindenféle jól fizető állásokat, ott az ellenség leleplezése szükségszerűen beismerő vallomások combos sora is a rezsim működéséről.

Márpedig Gulyás Gergely a foltokban, nyomokban talán még meglévő tisztessége (értsd: távolról sem lopott annyit szigorúan törvényesen, mint Rogán vagy Lázár vagy Hatvanpuszta és az ország tulajdonosa) sárba tiprása árán is hálával tartozik azért, mert nem bukott bele Magyar Péterbe, ahogyan Török Gáborral együtt én magam is valószínűsítettem, és nem is tévedhettem volna nagyobbat. Úgyhogy Gulyás túlkompenzál, csak neki sokkal rosszabbul áll ez vergődés, mint a középszerű sportriporterből lett okleves pártkiabálóembernek, akinek pont ez a testhezálló feladat. Másra nem alkalmas, de arra feltétlenül, hogy fél méterről leordítsa az ellenség fejét. Gulyás nem fog odamenni egyetlen közintézmény elé se, ahol a testével kellene megakadályozni Magyar Pétert abban, hogy betegye a lábát az ajtón, ő Csuhaj Ildikónak mondja bele az arcába, hogy

„(…) az ellenzék legmélyebb morális válságában van másfél évvel a választások előtt, a legerősebb párt vezetője pedig bolond. 

Magyar Pétert árulónak tartom. Ráadásul, nem minden áruló brüsszeli ügynök, de minden brüsszeli ügynök áruló is. Magyar Péter az utóbbi kategóriába tartozik.

Bolondokkal lehet barátkozni, árulókkal hiba.

Annál jobban nem járhattunk, mint hogy a legerősebb ellenzéki párt vezetője egy bolond.

(…) a Tisza nemcsak a ’26-os győzelmünk garanciája, de még a ’30-as Fidesz-siker is benne van.”.

Ha eltekintünk attól, hogy természetesen mind a 2026-os, mind a 2030-as, mind a 2038-as, pláne 2050-es siker kizárólagos garanciája Gulyás pártja számára a kétharmados rendeleti teljhatalommal való pofátlan visszaélés, a törvényesített korrupció és a mindent elárasztó pártpropaganda (mindezek fedősztorija a szuverenitás megvédése Soros holttestén keresztül is), feltűnő, hogy a friss házasok, az árulók, ügynökök és kettyósok védőszentje, a jogászkormány egyik sztárjogásza, a korábban az emberarcúak kasztjába tartozónak ítélt Gulyás mekkora mellénnyel és magabiztossággal hozza az érvek hiányában személyeskedő kocsmapolitikust. És még az ellenzék legmélyebb morális válsága is ráfér a jóllakott óvodás arcára, miután az ellenzék adott kegyelmet egy pedofil-bűnsegédnek, az ellenzék berkeiben verik le egymást a szemforgató, hamis, homoszexuális létükre homofób propagandapapok, miután az ellenzék hazudja tíz éve, hogy megvédi a magyarokat a migránsoktól, miközben az ellenzék engedett szabadon több mint kétezer embercsempészt, miután az ellenzék egyik vezető politikusa került rá a világ egyik legszégyenletesebb korrupciós listájára, miután az ellenzék vezetője épített luxusdácsát magának közpénzből, miközben a gyermekotthonokban, kórházakban szociális intézményekben a zsírra szállt por, a rozsda, a penész és a bántalmazás szedi áldozatait, mert szarból nem lehet várat építeni.

Amikor a műtött gerincével beült a kamera elé felolvasni a kipukkadt a lufi kezdetű propagandanyomorúságot, egy pillanatra megsajnáltam ezt a szerencsétlent, de a fenti, perverz logikai fonalra felfűzött, ordenáré mocskolódása után még egyszer ezt a hibát nem követem el. Pedig tényleg nem minden áruló brüsszeli ügynök, vannak akik a saját nyugati szövetségeseiket, pártcsaládjukat és a nyugati szövetségi rendszerekhez tartozni kívánó honfitársaikat árulták el azért, hogy moszkvai/pekingi ügynökök lehessenek; feltételezem, hogy Orbán, Gulyás és az egész bagázs nem ingyen szolgálja a moszkovita érdekeket hosszú keserves évek óta. Belátom, nagyon jól sikerült ez az oldalválasztás, Gulyás száján is a Kreml kottája könyököl ki éppen, midőn arról győzködi magát, hogy mennyire jól jártak ők a bolond Magyar Péterrel. Pont olyan, mint amikor Moszkva bizonygatja hasonló színvonalú nyilatkozatokban, hogy nekik a brüsszeli szankciók csak a javukra váltak, nem ég a ház, nem omlik össze a háborús elnyomórendszer, persze azért jól jönnek a felcsúti, pozsonyi illetőségű ügynökök, akik minden erejükkel próbálnak keresztbe feküdni ezeknek a hasznos, előremutató szankcióknak.

Gulyás Gergely is pontosan ebben az erdőben rohangál tátott szájjal, önként és dalolva, és szuggerálja a papucsállatkákat, hogy annyira jól jártak Magyar Péterrel, hogy minden lélegzetvételükkel, közpénzek milliárdjaiból vele foglalkoznak, őt tapossák, gyalázzák. Ha nem Menczer, akkor Gulyás. Annyira jól jártak vele, hogy ő lett az új Gyurcsány, és már 2025 januárjában sem a felvetéseivel és kritikáival vitáznak, hanem az elmeállapotát minősítik. Végül is mi mást tehetnének? Elásták, kiszolgáltatták, széthordták az országot. Ugyan mi mást mondhatnának?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább