Január 23,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


FUÉK 2025!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,327,145 forint, még hiányzik 1,672,855 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A közelmúltban megtudhattuk, hogy 2025 valami fantasztikus év lesz, ráadásul tudjuk, hogy nemzetvezetőnknek mindig igaza lesz, még ha a múltban, az aktuális jelenben, még nincs is. Hát tessék, itt vagyunk a jövőben és máris annyira jól megy, hogy simán elengedhettünk 1 milliárd eurót, és még a napi 1 millió eurós büntetés is ketyeg tovább minden egyes nap immár 415 forint körüli árfolyamon. Ugye milyen fantasztikus ez az év már most? Hiszen nyilván megengedhetjük magunknak. Bagatell! Remélem valamelyik EU-s Deutsch Tamásunk már megüzente az uniós gyíkembereknek, hogy dugják fel maguknak azt az 1 milliárdot. Ráadásul napok kérdése – én már húzom a strigulákat, – hogy végre az új világrendet, illetve a világbékét elhozó Amerika kapitány hivatalba lépjen. Ha esetleg még nem lenne annyira jó valakinek ebben az országban, január 21-től tuti, hogy ezerszer jobb lesz. Ha meg valaki nem bír mit kezdeni addig magával, javaslom ránduljon ki a mesés Indiába. 

Persze lehet, hogy tévedek, és mégsem lesz olyan húú de kirobbanóan fantasztikus évünk, elvégre az a többes szám első személy, lehet, hogy valójában csak egyszerű királyi többes szám volt, az viszont már most látszik, hogy a miniszterelnökünknek valóban pazarul indult az éve. Valljuk be, közülünk kevesen jutnak el Indiába nyaralni, luxus körülmények között meg még kevesebben. Ezért is remélem, hogy majd kapunk egy részletes élménybeszámolót, rengeteg fotóval illusztrálva. Hát nem? Legalább fotókat hadd nézegessünk!

Ilyenkor azért sajnálom, hogy a mi nagy felfedezőnk és világpolitikai tényezőnk, Viktor da Gama nem foglalkozik üzleti ügyekkel, hiszen ahogy maga is mondta, India gazdasága robbanás előtt áll. Micsoda pech lenne, ha éppen most robbanna fel, amíg a Nagy Ember is ott van. De akkor vajon miért nem vitt magával egy pár, de legalább 296 NER-es üzleti szakértőt? De legalább a Mariskát! (Az majd biztos a következő kör lesz. Most még csak tapogatózik, puhatolózik, de titokban biztos találkozik lobbistákkal, háttér-emberekkel, stb. Elvégre, szigorúan magánemberként nyaral a mi pénzünkből.) Jó, jó, elvitte magával a lányai maradékát (bár ki tudja hány lánya van még tartalékban), biztos nekik is találni kell valami jó bizniszt, hogy meg tudjanak állni a saját lábukon. Vagy legalább egy gazdag indiai üzletembert esetleg valami helyi maharadzsát találni nekik férjnek, ugyanis nem hinném, hogy Viktor szívesen feltőkésítene még egy pár leendő vőt. Az eddigi is elég sokba került. Főleg nekünk. 

A helyzet az, hogy Viktor da Gama utazása a mesés keleten az én üzleti fantáziámat is megihlette. Ha esetleg valaki gyorsba meg tudná adni Viktor privát számát vagy ímélcímét, kérem feltétlenül írja meg nekem, mert gondoltam megkérem rá, ha már úgyis éppen ott van, hogy vegyen már a részemre vagy száz szent tehenet, (nyugi, utólag majd megadom, becsszóra!) és szállítsa is haza – csak van annyi hely azon a böhöm magán-luxus-katonai luxus gépen -, mert óriási üzleti potenciált látok bennük. A szent tehén ugyanis még az aranytojást tojó tyúknál is jobb. Berendeznék egy szent tehén mintagazdaságot, és szent tejet árulnék aranyáron a NER-nek. És még csak nem is ez lenne az egyetlen irány. Talán még ennél is nagyobb kereslet lenne a szent tehénszarra. Gondoljanak bele mi lenne, ha szent szarral trágyáznánk a kimerült földeket. Az hagyján, hogy újra felvirágoztathatnám a magyar mezőgazdaságot, de még a Bigét is ki lehetne végre csinálni, hiszen kinek kellene a műtrágya, ha szent szarral is lehet trágyázni. Na ugye! (Vigyázat! Hamisítják! Csak az eredeti szent szart vásárolja!)

A magyar-indiai üzleti kapcsolatok fejlesztése nyilván egyéb kecsegtető lehetőségeket is kínál, de azért adódhatnak komoly problémák is, főleg ha importálni akarnánk onnan bármit is, ugyanis az indiaiak nem szeretik, ha valaki jüannal akar fizetni, nekünk pedig lassacskán már csak az marad, hála a kínai kölcsönöknek. Igaz a cserekereskedelem is szóba jöhet, például behozathatnánk Darjeeling teát, cserébe pedig küldhetnénk nekik kamilla teát. Ha jól tudom, a kamilla még megterem itthon szent szar nélkül is. Persze lehet, hogy túlzóak az aggodalmaim és január 21-e után úszni fogunk az amerikai dollárban is. Ha meg mégse még mindig lefoglalhatják a dollárbaloldal guruló dollárjait. Sajnos már nem emlékszem ennek a csodás szókapcsolásnak az eredetére, mármint arra, hogy azok dollárok miért pont gurulni kezdtek el, ugyanis ha ezek a dollárok képesek gurulni, akkor az csak aprópénz lehet.

Amúgy az Orbán-féle külpolitikai koncepcióval egyet tudok érteni, végül is tényleg jó dolog mindenkivel jó kapcsolatot ápolni, de sajnos a tényleges diplomáciánkban ez a ’mindenki’ eléggé leszűkített változatban valósult meg. Például vannak nekünk szövetségeseink, papíron legalábbis, akikkel nemhogy jó viszonyban nem vagyunk, de ellenük harcolunk. Ez elég sajátos értelmezése a ’szövetséges’ szónak. Ellenben bárkivel szívesen barátkozunk, aki bármi miatt nem kedveli a mi szövetségeseinket. Ez a dolog valahogy úgy indult, hogy Nagy Utazónk összemelegedett az orosz cárral, és ha már így alakult sebtében el is adta magát és az országát neki. Az most mindegy, hogy zsarolják vagy sem. Előtte azért elfogadott az Uniótól két Marshall-segélynyi pénzt, amiből az ország ugyan nem sokat látott, de ő így is hamar a végére járt. Valamit nyilván ki kellett találni, mert Putyintól pénzt nem kapott, legfeljebb utasításokat, és azt a különleges hadműveletet is meg kellett támogatnia azzal, hogy eszelősen magas áron vásárolt földgázt a cártól, sőt még a beugrót is ki kellett csengetnie ahhoz, hogy beléphessen a vazallusok türk tanácsába. Persze megpróbálta eladni az országot mindenféle olajsejknek és emírnek, de azok csak kisebb léptékben gondolkoztak, úgyhogy jött a nagy fogás, azaz Kína császára, aki örömmel felvásárolta a fél országot, de már érzi az öreg, hogy ez túl nagy teher lesz, szóval nosza adjuk el az országot egy újabb feltörekvő és egyben ambiciózus országnak is. Ez az indiai kirándulás feltehetően az előkészítése a következő, már komolyabb egyezkedésnek. 

Hogy fogunk ebből kijönni? Főleg ha a vevők majd egyszerre követelik a jussukat. Mi csak rosszul járhatunk. Viktor persze lehet, hogy úgy gondolkozik, mint az a szélhámos, aki egyszerre több vevőnek ad el egy házat, majd lelép a pénzzel. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy arra játszik, hogy ha más nem, majd Trump segít kivásárolni minket. Nem is rossz ez az ötlet. Végül is Grönland, Kanada és Panama mellett még talán mi is elférnénk, mint az USA 55. állama. Inkább, mint a Nagy Oroszország újabb tagköztársasága, nem?

Végül is engem nem is nagyon fog érinteni, feltéve, ha sikerül felépítenem a Szent Szar üzletet. És persze, ha nem teszi rá kezét az üzletre a pereputty.

Akárhogy is, Fantasztikus (előválasztásokban gazdag) Új Évet Kívánok mindenkinek! Kivételesen, nekünk egyszerű állampolgároknak is lehetne már egy jó évünk.

CHF.Scarface

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.