NEHAZUGGY

Halálfélelmet kiváltó cirkusz

Vogronics András | Január 6, Hétfő | 18:44

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 527,474 forint, még hiányzik 2,472,526 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mielőtt mélyebben belelovalnám magam az új évvel együtt járó napi események boncolgatásába, egy pár gondolat még bennem maradt a szilveszteri időszakkal kapcsolatosan. Nem nagyon akartam ebbe a témába belefolyni, de úgy érzem, mégis meg kellene vitatnunk, még akkor is, ha csak legközelebb idén december 31-e környékén lesz ez a téma újra aktuális. Főleg annak fényében, hogy a 2022 óta a békével öblögető, sipákoló, bőszen háborúellenes kormányunk ezt hagyja. Számomra nem világos, hogy az a kormány, amelyik simán betilt, megtilt, keresztbe fekszik, megakadályoz, adott estben statáriumot hajt végre akár visszamenőleges hatállyal is, hogyan nézheti karba tett kézzel ezt a fajta „háborús hadviselést”? Mármint ezt:

„Egy kétgyerekes létavértesi családapa vesztette életét szilveszterkor tűzijátékozás miatt, azonban a Blikk azt írja, hogy egy másik férfi is meghalt aznap. A 33 éves, szintén kétgyerekes, üllői családapa olyan súlyosan megsérült tűzijátékozás közben, hogy később a kórházban meghalt. A rendőrség is megerősítette, hogy a férfi egy különleges, nagy hatású tűzijátékot akart meggyújtani szilveszterkor, de az itthon nem is forgalmazható pirotechnikai eszköz végül felrobbant. A hírek szerint a férfi Szlovákiából szerezte be az eszközt, és közel félmillió forintot költhetett a tűzijátékra.” (Telex)

Jó ideje szilveszterkor szándékosan kerülöm azokat a nyilvános helyszíneket, ahol az effajta pirotechnikai fétiseinek kiélésében tobzódik a populáció igen tetemes része és csinál háborús övezetet mondjuk egy város főteréből, vagy egy lakótelep sűrűn lakott részéből a marhára boldog új év első perceinek tiszteletére. Szerintem ez egy igen beteges tevékenység, akkor is, ha nem részletezem a sajnos már közhelyessé vált szólamokat arról, hogy a kisállatok, a kisgyerekek vagy az idősek mit élnek át abban az egy órában, amikor minden műkedvelő ki nem lövi a sok esetben százezrekért vásárolt tűzijáték készletét, saját maga, illetve a többi hozzá hasonló elvetemült szórakoztatására. Ezeket a tényeket ismerjük. Amit viszont sokan nem ismernek – és ennek szerintem adjon hálát mindenki – az az, hogy például egy háború sújtotta lakóövezetben mit élnek át azok, akik éppen az életükért futnak, menedéket keresnek. Gondolok itt elsősorban a szomszédban zajló véres háború áldozataira, akikkel szemben szerintem pont úgy lehetne szolidáris a magyar lakosság, hogy legalább ameddig ott ropognak a fegyverek és visítva csapódnak be a rakéták, bombák, itthon nem imitáljak ezt a halálfélelmet kiváltó cirkuszt.

A nagy békepártiak, akik simán engedélyezik, hogy itthon boldog, boldogtalan tüzérségi tisztnek képzelje magát, mindezt természetesen gatya illuminált állapotban. Mert mikor engedjük az egyénnek, hogy harckocsizó parancsnoknak képzelje magát, ha nem akkor, amikor jó eséllyel a legrészegebb, vagyis a legkiszámíthatatlanabb állapotban van? Mikor, ha nem akkor, amikor nem csöndes magányában, hanem vagy a családja vagy a barátai körében, népes társaságban fitogtathatja a férfiasságát azzal, hogy zárótüzet lövet a szomszéd kertjére? Mikor, ha nem akkor, amikor a mentők a leginkább leterheltek és az egész év legmozgalmasabb periódusát melózzák le éppen?

Amikor a durrogtató, lövöldöző egyén és a komplett társaság annyira be van baszva, hogy felfogni nem tudja, hogy baj van, hogy mit kell tenni egy sérülttel? És az még hagyján, hogy nem tudja, de többnyire egy hangos röhögés kíséretében, netán valamilyen idétlen videó megörökítésével tudják le azt, ha valakinek a kezében mondjuk felrobban egy petárda. És csodálkozunk, hogy már megint meghalt két ember? Tiltsák be a gecibe, végre lenne egy értelmes döntésük is a sok szemétkedés után. Bocsánat, de ez kikívánkozott belőlem.

Más. Politikai menedékjogot kapott Magyarországon Marcin Romanowski egykori lengyel miniszterhelyettes, akit hazájában 11 bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal magyarázta, hogy Lengyelországban „jogállamisági válsághelyzet” alakult ki. 2018-ban hasonló indokkal kapott menedéket Magyarországon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök is, akinek Júdás Viktor állítólag személyesen ígért védelmet. „A lengyel külügyminiszter-kolléga döntése kapcsán két kifejezés versenyképes: szánalmas és gyerekes” – közölte Szijjártó Péter, miután a Reuters nyomán a magyar sajtó is beszámolt arról, hogy a Romanowski-ügy miatt nem hívták meg sem a varsói magyar nagykövetet, sem Júdás Viktor miniszterelnököt a lengyel uniós elnökség nyitóünnepségére.

Hát ez van, amikor valaki beleavatkozik más országok belügyeibe, fiúk. És ti nem egyszerűen csak beleavatkoztok, beleugattok és finanszíroztok szanaszét Európában és a világban a saját nacionalista, féldiktatórikus értékrendeteknek megfelelő pártokat egy-egy választáson, hanem konkrétan jogot formáltok olyan dolgokra, amihez kurvára semmi közötök nincsen. Ezek után szerintem a szánalmas és gyerekes minősítés semmiféleképpen nem a lengyel vezetést illeti, hanem a korrupt és gátlástalan toporzékolási minisztert és az ő Gombóc Artúrhoz hasonló főnökét.

Ellenben nem nagyon hallottam arról, hogy a nemzeti oldal örömtüzeket gyújtott volna abból az apropóból, hogy tulajdonképpen megszűnt a határ az anyaország és Románia között. A határ közelében élők örömmel és bizakodva fogadták a schengeni csatlakozást, ellenben a mélymagyar, turul tollas legényeket nem véltem felfedezni a hírekben ezzel kapcsolatosan. Pedig mostantól tényleg okafogyottá vált a Nagy-Magyarország-hisztéria, mert immár szabadon jöhet-mehet mostantól mindenki, mert nincsenek határok. Mindegy is, mert erre a kussolásra is bizonyára van válasza a revizionista érzelmű, jobboldali keresztényeknek, mint ahogy minden másra is van. Sebaj, szép lassan elindul az év, Júdás is előkeveredik a hónap közepére, bár nem a hatvanpusztai barlangjából, hanem a Gangesz vizéből, és ha meglátja a napot, akkor hosszú lesz még az év, és nem lesz előrehozott választás, ha meg nem, akkor majd meglátjuk.

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

NEHAZUGGY

Halálfélelmet kiváltó cirkusz

Iratkozz fel most!

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

VENDÉG

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY

NEHAZUGGY