Szép reggelt kívánok mindenkinek! Már csak két hét, és itt a vége! Sajnos nem az Orbán-rezsimnek, csak az évnek, de annyival is közelebb vagyunk ahhoz, hogy szabaduljunk végre ezektől az élősködőktől, és a feje tetejéről a talpára állítsuk végre az országot. Nem mindjárt, nem is gyorsan, de talán még élhetővé lehet majd tenni, bár az szerintem azonnali megkönnyebbülés lesz, ha ezek nem szívják el folyamatosan az ország erőforrásait. És mellé ha még a propagandával sem mérgezik az országot, hanem a közszolgálati média közszolgálatot lát el, korrektül tájékoztat, mellette szórakoztat, oktat, teszi a dolgát, senki nem riogatja az embereket feleslegesen semmivel, hanem engedik élni az életünket. Már ez önmagában sokat fog jelenteni, és ez még csak pénzbe sem kerül.
Az olasz kormány tervezett biztonsági törvénycsomagja ellen tüntettek baloldali ellenzéki pártok és társadalmi csoportok Róma belvárosában szombat délután. Azt hangoztatták, nem engedik, hogy Olaszország Magyarországgá váljon. (Index)
Na, jól nézünk ki! Egészen addig úgy tudtuk – vagyis úgy tudták a szektatagok -, hogy mindenki Magyarországra akar költözni, de aki mégsem, az mindenképpen arról álmodozik a puha ágyacskájában, vagy a sötét szobában félig megfagyva – miközben migránsok erőszakolják -, hogy de nagyon jó lenne, ha az ő országuk is olyan lehetne, mint Magyarország. Erre nem kiderül, hogy Olaszországban 50 ezer ember (tehát nem ötszáz) ment ki az utcára ordítozni, hogy ők nem akarnak Magyarország lenni. Bizonyára nem ismerik ezt a gyönyörű, biztonságos, migránsmentes, szabad, demokratikus, virágzó országot, máskülönben nem kiabáltak volna ilyesmiket.
Kifut az időből a magyar miniszterelnök, mert ha nem teljesíti az EU feltételeit, végképp lemondhat egymilliárd euró brüsszeli támogatásról. Bár ő azt bizonygatta még pár napja, hogy az ország bizonyosan megkapja ezt a pénzt, de kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben megvétózza a jövő évi közösségi költségvetést – fejti ki Sven Christian Schulz, a RadioNetzwerkDeutschland hírszolgálattól, amely tucatnyi német sajtóorgánum hálózata. (HVG)
Annak a pénznek még idén meg kellene érkeznie, de aligha fog. Az Európai Unió összes hócipője tele van már Orbán Viktorral és az ő hepciáskodásával. Szerintem ha nem vesz vissza, azt ugyan nem fogja elérni, hogy pénz érkezzen a NER fenntartásához, de azt elérheti könnyedén, hogy életbe léptetik a hetes cikket, és akkor legalább még vétózgatni sem fog tudni. Közben Brüsszelben már vágják a centit, alig várják, hogy lejárjon a soros magyar elnökség. Utána a lengyelek következnek januártól, addig meg akár fél lábon is elácsorognak már, hiszen ott a végén a bizonyosság, hogy megy a csúti. Mi sajnos nem vagyunk ennyire szerencsések. Mármint az biztos, hogy menni fog, az egyre valószínűbb, hogy bukni fog hamarosan, de hogy teljes egészében mikor sikerül majd megszabadulni a rezsim kártékony maradványaitól, az bizony még messze nem tudható. Orbán Viktor körül fogy a levegő, de körülöttünk, országlakók körül már régen elfogyott.
„Karácsonyi osztogatásba kezdett a Csongrád-Csanád megyei fidesz. Csak sajnos nem a rászorulók, hanem maguk között,” számolt be Facebook-posztjában a Momentum közgyűlési tagja. Borsik Viktor beszámolója szerint az ülésen a kormánypárti többség elfogadta, hogy
a megyei elnök bérét 1 170 000 forintról 2 356 000 forintra emeljék, míg az alelnököknek megszavazták az elnöki fizetés 90 százalékának megfelelő bérezést. (444.hu)
Úgy is kell, addig kell kiosztani a nagy lóvékat, ameddig van miből. Aztán már csak azért kell imádkozni, hogy ne kelljen elszámolni, és lehetőleg senki ne emlékezzen majd a dologra. Rossz hírem van, mert szerintem ki fog derülni, hogy a magyar emberek memóriája mégis meghaladja egy átlagos aranyhal emlékezőképességét. Évekre, akár másfél évtizedre visszamenően emlékezni fognak minden disznóságra, lopásra, hazugságra, visszaélésre, ami a környezetükben történt. Egyetlen nevet, egyetlen arcot sem felejtenek el azok, akiket beletapostak a földbe akkor, amikor erre lehetőségük volt. Szóval nem biztos, hogy hosszútávon megéri a harács, mert az ilyen kis halak annyit biztosan nem tudnak zsákmányolni, hogy az a hátralévő életükre elég legyen. A rezsim bukása után is kell dolgozni, kell pénzt keresni, de akkor az már jóval nehezebb lesz akkor, ha valaki a gerince után az arcát is elveszítette. Csak gondoltam szólok, amúgy nem különösebben érdekel mások nyomora. Van nekem sajátom.
A hűség napján, 103 évvel ezelőtt Sopron és a környező települések, köztük Kópháza polgárai nem Ausztria ellen, hanem Magyarország mellett döntöttek – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár vasárnap a községben tartott megemlékezésen. (MTI)
Az államtitkár Nagy János névre hallgat amúgy. Nem kell megjegyezni – én sem teszek ilyet -, csak mondom. Most én örömmel megkérdezném az érintett települések polgárait, hogy hová szeretnének tartozni. Hátha most más lenne a végeredmény. Mindenesetre az államtitkár úr lendületből felmentette Magyarországot az első világháborúban betöltött szerepe felelőssége alól, majd – stílszerűen – rá is fordult arra a témára, mire minden megszólalónak kötelező ráfordulnia. Még akkor is, ha egy köztéri padot, vagy szökőkutat avat fel.
103 évvel ezelőtt örökre megszerettük a népszavazás intézményét, és hiszünk abban, hogy ez az a demokratikus eszköz, amellyel gátat lehet vetni olyan nézeteknek, mint a genderideológia, és az olyan káros törekvéseknek, mint a háborúpártiság.
Az már egyszer biztos, hogy a propagandagépezet erősen megszerette, bár nem a népszavazást, mert az nem nagyon szokott lenni, kizárólag csak akkor, ha a Fidesz akarja. Annál több nemzeti konzultáció van, mert azt aztán senki nem ellenőrzi, azt hazudnak róla, amit csak akarnak, de amúgy sem érdekel senkit sem az eredmény, sem a kérdések. Az egyetlen pozitívum, hogy ennek örvén jó sok pénzt el lehet lopni.
Én azonban most jó ébredezést, elviselhető hétfőt kívánok mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.