December 20,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

Mani kövek


Spectator: Drámai ütemben csökken a Földön a jégtakaró

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,765,496 forint, még hiányzik 1,234,504 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások újabb bizonyítékai szerint a Földön található jég mennyisége meglepő mértékben és ütemben csökken. A leedsi és edinburghi egyetemek kutatóinak csoportja közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya azt bizonyítja, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) borúlátó előrejelzését is meghaladja a földfelszínt borító jég mennyiségének csökkenése, olvadása.  A kutatócsoport vizsgálata 215 000 gleccserre, a sarki jégtakarókra, antarktiszi  vízben lebegő jégre és az óceánokban sodródó tengeri jégre terjedt ki, nagy mennyiségű műholdas, távérzékelési adatokat is felhasználva. A nagy érdeklődést kiváltó tanulmány több szakmai folyóiratban is megjelent, és az eredmények tudományos és gyakorlati jelentőségét növeli, hogy ez az első valóban átfogó, globális összefoglalás ebben témakörben.

A klímakutatók egyetértenek abban, hogy a jégveszteség fokozott gyorsulásának kiváltó oka, hogy a légkör 1980 óta évtizedenként 0,26°C-kal, az óceán vize pedig 0,12°C-kal melegedett fel. Becslések szerint a felmelegedés nyomán a földi jégtakaró veszteségének 68 %-át a légköri felmelegedés, 32 %-át pedig az óceán vizének felmelegedése okozta.  A globális felmelegedés következtében az 1994 és 2017 közötti időszakban a földi jég 28 billió (ezer milliárd) tonnával csökkent. Az utóbbi három évtizedben ráadásul a jégtömeg-vesztés üteme és mértéke is fokozatosan növekedett; a 90-es évtizedben évente 0,8 billió tonna volt a jég csökkenése, 2017 évben már ez a tömeg 1,3 billió tonna volt. (A brit Természeti Környezet Kutatási Tanács átfogó vizsgálata szerint  például csak az Antarktisz és Grönland jégtakarójának olvadási üteme az elmúlt negyedszázad során 65 %-kal gyorsult; a Földön ezek a területek veszítik  leggyorsabb ütemben jégtömegüket.)

A légkör hőmérsékletének növekedése elsősorban az északi sarki jégtakaró és a szárazulati gleccserek, az óceáni hőmérséklet emelkedése pedig az antarktiszi jégtömeg olvadására van döntő hatással. Az északi sarki jég mennyiségéből 7,6 billió tonna, az Antarktiszt övező peremi jégzónájából pedig 6,5 billió tonna olvadt meg az elmúlt 23 év alatt; mindkét térségben a veszteség a óceánokban úszó jég elolvadásából származik. Egészét tekintve a földi jégtakaró csökkenésének 58 %-a az északi féltekén, 42 %-a pedig a déli féltekén következett be. A jégveszteség északon a tengeri jég kiterjedésének csökkenéséből, a gleccserek visszahúzódásából és a grönlandi jégtakaró olvadásából származik. A déli féltekén a tanulmányok eredményei szerint a csökkenés üteme 34 %-kal kisebb, mint az északin. Aggasztó azonban, hogy a mára már kiterjedt mérési rendszerek adatai szerint az Antarktisz jégvesztesége – a gleccserek olvadásának betudhatóan – az elmúlt egy évtizedben jelentősen felgyorsult, megháromszorozódott a megelőző  évtizedekhez viszonyítva.

Bolygónk édesvízének túlnyomó többségét (99 %-át, ami hozzávetőlegesen 30 millió km³ tömeget képvisel) a globális jégtakaró tartalmazza. Különös jelentősége van a gleccserek jegének, ami ugyan alig 1 %-a a földi összes jég mennyiségének, viszont a gleccserjég olvadása (6,1 ezer milliárd tonna)  egynegyedét tette ki a Föld tapasztalt teljes jégveszteségének. A szárazföldi hegyi gleccserek összességében 160 ezer km³ jeget/vizet tartalmaznak, ezek olvadása a globális tengerszint emelkedésének 21% -át tették ki. Ugyanakkor a gleccserekből származó édesvíz az emberiség egyik fontos vízforrása, így jelentősége aligha túlbecsülhető.

A grönlandi és antarktiszi szárazulatokon lerakódott jégtakaró (ahonnan az összes jégvesztés fele származik) olvadásából származó víz a tudósok becslése szerint a globális tengerszint 34,6 ± 3,1 mm emelkedését eredményezte az elmúlt negyedszázad alatt. Az olvadásából származó víz a tengerszint emelkedéséhez az északi féltekén 25±1,8 mm-rel, a déli félteke óceánjaiban 9,7±3,1 mm-rel járult hozzá (a sarki kutatásokkal foglalkozó tudósok szervezetének, IMBIE Team-nek a Nature folyóiratban megjelent tudományos beszámolója szerint). A tengeri úszó jég és a szárazulatszegélyi jég leszakadása érdemben nem járul hozzá a tengerszint globális növekedéséhez, viszont hatással van az ehhez társult élőhelyek zsugorodására. Az Európai Geotudományi Unió The Cryosphere folyóiratában megjelent közleményben a kutatók kiemelték, hogy a földi jégtakaró gyors ütemű csökkenése az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által modellezett legrosszabb felmelegedési forgatókönyvet tükrözi. Az ilyen mértékű és sebességű tengerszint-emelkedés komoly hatással lehet a tengerparti közösségekre néhány évtizeden belül.

A földi jégtakaró csökkenése a besugárzás energiájának elnyelését megváltoztatja; az északi félgömbön mérhetően lényegesen több sugárzást nyel el az óceán vize és a légkör, ezért az északi arktikus térség gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más, eljegesedett területe. A térség a csökkent visszatükröződés miatt már nem képes a korábbi hűtés biztosítására. Ennek következményeként melegszik drámai mértékben a permafroszt övezet is. Az elmúlt három évtizedben az örök fagy övezetében (permafroszt) a hőmérséklet globálisan 0,29 ± 0,12°C-kal emelkedett, és az északi félgömbön kialakult arktikus övezetben a szárazföldi vizek szezonális jégtakarása az elmúlt két évszázadban 12 nappal rövidült meg.

2021. 01. 28.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.