NEHAZUGGY

Ezt a velős csontot el kellene már hantolni

Vogronics András | December 7, Szombat | 19:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mielőtt továbblépünk a fontosabb dolgokra, eszembe jutott, hogy mivel sajnos advent első vasárnapján nem volt gyertya a közelemben, ezért nem tudtam meggyújtani se, ahogy azt a mi egyáltalán nem kedves vezetőnk tette a Facebook-rajongótábora legnagyobb örömére. Imádja ezt a szenteskedő, ájtatoskodó időszakot, mert ilyenkor még jobban bele tud mászni a hívek aurájába, és addig se a nyomorra gondolnak, amibe ő taszította bele őket. Cukiskodik, ömleng, szenteskedik és játssza a ma született bárányt. Amíg jön a második gyertya a hóemberes lájkvadászata után, idézzük fel, mit írt:

Advent első vasárnapja. Indul a verkli. Ajándékvásárlás, sorbanállás és jövés-menés. De a nagy rohanásban egy valamit ne felejtsünk el: Krisztus nélkül nincs karácsony! Áldott adventi készülődést kívánok mindenkinek!

Azt hiszem, a nyáj megint össze lehet zavarodva, mert ők úgy tudják, hogy Kevin nélkül nincs karácsony, hála a kereskedelmi televíziók manipulatív hülyeségeinek. Ámde a lényeg mégiscsak az, ezért is hoztam ezt most ide, hogy a nemzetikeresztény keresztapa burkoltan azt üzente meg a populációnak, hogy ideje elindulni pénzt szórni, mert üres az államkassza, és kéne egy kis ÁFA-bevétel. Amúgy szarik ő az ünnepekre, meg úgy általában mindenre és mindenkire, kizárólag a pénz érdekli, abból is az izgatja a legjobban, ami nem az övé. Az egész évet az arcunkba mászva éli, most aztán pláne kapjuk majd a zsibbasztást. Mert ez az ő ünnepük. Ez is. Mert mindent kisajátítottak a Pártnak.

A burkolt vásárlásra buzdítás helyett elég lett volna megüzenni, hogy mindenki álljon meg egy pillanatra, forduljon befele, kicsit csendesüljön el, és ha létezik még ebben az országban olyan, hogy megértés, szeretet vagy megbocsátás, akkor koncentráljon arra, amikor a gyertya kanócát meggyújtja. De ha ezt üzente volna, ahelyett, hogy mondjuk mint tegnap tette, bátorította és helyeselte a pártszóvivője kocsmai keménykedését, akkor nem ő lenne, és én is valószínűleg inkább kalandregényeket vagy krimiket írnék, miközben a családommal lennék. Azzal a családdal, amit ennek a gonosz embernek köszönhetően részben elveszítettem. Mert mint oly sok helyen az országban, nálunk is közbeszólt a politika. Ennek már több éve, lassan inkább évtizede, de ezek olyan súlyos konfliktusokat eredményeztek és olyan mély sebeket ejtettek, hogy talán örökre így is maradnak. És ez csak az én példám, de biztos vannak sokan, akik szintén ebben a cipőben járnak, és szenvednek ennek a szellemi gyújtogatónak az áldásos hangulatkeltésétől.

Mert ha tovább gondolom a dolgot, akkor szerintem ha netán 2026-ban ki is lehet rúgni a Karmelitából, akkor sem fog változni túl sok minden. Legalábbis nagyon pozitív irányba nem. Ezek az emberek egyszerűen nem fogadják majd el, hogy a bálványuk a szemük előtt semmisül meg. Mint ahogy maga a félisten sem fogja ezt szó és tettek nélkül hagyni. Nem az lesz, mint a mesékben, amikor a gonosz varázsló átka alól felszabadul majd a ország, és minden azonnal virágba borul. Különösen ha abból a penetráns műsorból indulok ki, amit Menczer Pécsen előadott a gyermekotthon előtt, akkor az még az álmoskönyvben sem jelent túl jót. Különösen miután a gazda tegnap áldását adta az erőszakra. A híveknek most ezzel konkrétan egy lepecsételt, aláírt felhatalmazást nyújtott át a Fidesz kiabálásért felelős igazgatója; ha esetleg ők kerülnének karnyújtásnyi távolságra Magyar Pétertől, akkor ne legyenek restek, nyugodtan köpjék le, mossanak be neki egyet, mint azt tette Ábrahám Róbert, kiugrott fideszes propagandista Puzsér Róberttel. Ez egy olyan viselkedési termékbemutató volt, ahol a felkentek azt prezentálták, hogy mi az elvárás random sütőtökszínű egyénnel szemben, ha az vállveregetést vagy elismerést szeretne kapni az állampárti propagandától vagy egyenesen a politikus elvtársaktól. Szép is lesz, amikor a verbális kurvaanyázásból majd tettlegesség lesz, valami olyan atrocitás, ami akár a szikrája is lehet annak, hogy polgárháború robbanjon ki a két tábor között.

Nem is lehetett volna undorítóbb a kontraszt: miután Menczer Magyar arcába ordítva emberkedett, a gazdája a Szentatyánál csorgatta a nyálát a drága feleségével meg Semjénnel, aki a mindenféle súlyos bűncselekményekkel gyanúsított/vádolt papok kitüntetéséért felelős. Ott hajbókoltak és imádkoztak a békéért, holott minimum lángra kellett volna lobbanniuk, annyi disznóság van a bűnlajstromukon. Őszintén szólva én Ferenc pápát se igazán értem. Nem tájékozódik, hogy kiket fogad audiencián, hogy kikkel áll oda egy csoportképre, vagy neki mindegy? Az egy dolog, hogy semmi konkrétumot nem tudtunk meg arról, hogy mi volt olyan sürgős, látjuk, hogy itthon ezt is politikai haszonszerzésre használja fel a korrupt elvetemülés. Annak ellenére, hogy éppen a vatikáni jelenésével majdnem párhuzamosan derült ki egy újabb NER-papról, hogy kullancsvizsgálat címszó alatt huncutkodott az általa pucérra vetkőztetett ministráns fiúkkal. Ez így hogy áll össze egy keresztény-fideszes vallású polgár fejében? Komolyan szeretném megérteni.

Ja, és a béke. Szerintem ezt a velős csontot, amit Rogán Antal dobott be a köztudatba a 2022-es választások előtt 2 hónappal, és azóta már ezerszer lel lett rágva és nincs már rajta mit enni, el kellene már hantolni. Főleg úgy, hogy a magát békemisszionáriusnak hazudó autokrata láthatóan szabadjára engedte a pribékjeit, akik mindenhol provokálnak és békétlenséget szítanak, mert éppen összedőlni látszik a királyság.

A háború kezdete óta ketten hittünk a békében, a Vatikán és Magyarország. A béke most kézzelfogható közelségbe került.

Azért jöttem a Szentatyához, mert a béke esélyét most kell megragadnunk. A Szentatya imádságaira és a Vatikán felbecsülhetetlen értékű diplomáciai tapasztalataira egyaránt szükségünk lesz.

Miközben a világ karácsonyra készül, számos európai vezető a háború folytatása, intenzitásának növelése mellett érvel. Ez veszélyes! Veszélyes heteket élünk, amikor a háború továbbterjedhet.

Közösen kell visszatartanunk a világ vezetőit a visszafordíthatatlan döntésektől. Mielőbbi tűzszünetre van szükség, hogy megragadhassuk a béke esélyét.

Ehhez csak annyit, hogy a pápa saját bevallása szerint Júdás már egyszer átverte őt. Azért ehhez is kell ám rafinéria. Korabeli híradások szerint Ferenc pápa az oroszoknál a győzelem napját jelentő 2022. május 9-i dátum fontosságát hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy az Orbán Viktorral való április 21-i találkozóján a szóban forgó elmondta neki, az oroszoknak van egy tervük, és hogy május 9-én véget fog érni a háború. Akkor még inkább kínzó a kérdés: amúgy véget ért a háború, mert Orbán és a Vatikán a kezdetek óta hitt a békében? Lófaszt. Nem a pápához kellene rohangálni a béke miatt, hanem a moszkvai véreskezűhöz, akihez neki meg a teremfocistának már saját belépőkártyájuk van, az kurvaélet. A kebelbarátot kellene győzködni, hogy álljon már le a vérengzéssel. Ez valamiért lassan három éve nem szerepel a lehetséges opciók között, ehelyett mindenhol a békéről pofázik, miközben ő a legnagyobb uszító és utcai harcos, aki állandóan harcolni jár, küzd és harcban áll mindenkivel.

Az egész csávó egy hazugságokba csomagolt hatalmas önellentmondás. Már nincs olyan sok hátra ebből az évből, de gyanítom, hogy lesznek még itt érdekes dolgok. Különösen, ha a tegnap reggeli vérfagyasztó szózatára gondolok, amelyben nyíltan a politikai erőszak oldalára állt.

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

A címlapkép 2022-ben készült és a békepárti uszító Facebook-oldaláról származik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!