… Annyi mindent kéne még elmondanom/S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom… Muszáj volt leütnöm, véreim! Muszáj volt! Megint megtörtént az, ami meg szokott történni velem, amikor alig pár napra elhagyom az országot. Újabban mindig ilyenkor történik valami olyasmi, ami addig nem. Most is ez történt: kedd óta a Menczer-Magyar csörtével van tele a faliújság is, meg az ég alja is, mindenki azt próbálja értelmezni, ami a pécsi gyermekotthon bejárata előtt történt.
Az ügy külön pikantériája számomra, hogy én is pécsi vagyok és ha itthon lettem volna, akkor valószínűleg ellátogatok az ominózus tett helyszínére, hogy élőben követhessem az eseményeket, de ez sajnos technikai okok miatt nem jött össze. Akkor így utólag, megkésve, pár sorban: három nap után sem értem a csodálkozás okát, pedig már túl vagyunk néhány kör agresszív pszichopatázáson. A legtöbben meg vannak lepődve. Min is? Ezen a stíluson? Értem, de mondanék valamit, tisztelt közönség. Lehet, hogy vannak, akik nem figyeltek oda, vagy nem tűnt fel nekik, de valójában 14 éve hallgatjuk ezt az alpári, lekezelő, felsőbbrendű hangnemet a birodalmi állampárt minden tagjától, az élen azzal, aki ezt behozta a magyar politika úgynevezett kultúrájába. Abba, amit ő formálgat idestova másfél évtizede, mindenféle ellenállás hiányában. Ő Júdás Viktor, aki utolsó tahó, aki a saját képére formálta az országot, a közbeszédet, a rajongóinak pedig ez a fajta műsor nagyon is bejön, nyilván pont e stílus miatt támogatják oly sokan.
Az Izaurán és Győzike Show-n szocializálódott populációnak ez nagyon is rendben van, a mérhetetlen igénytelenséget és a faék egyszerűségű primitivizmust személyesíti meg a miniszterelnök uraság, akinek nem is kellett sokat gyakorolnia ahhoz, hogy mesterien játssza el a vályú mellől a Karmelitában landolt, egyébként mellékállásban disznót vágó, disznókörömből pálinkázó, sült kolbászt zabáló nép gyermekét. Ez az ő imázsa, a védjegye. Amellett, hogy ez a valóságshow mindenféle tekintetben bejött neki, nem volt rest mindenki szeme láttára széthordani az országot. Aki abban a hitben ringatta magát, hogy ezt az országot egy komolyan vehető párt vezeti, annak jó reggelt kívánok. Ez egy bűnszervezet, ne finomkodjunk, abból is az elvetemültebbek közé tartozik, azaz senkitől és semmitől nem riad vissza, ha a pozíciójáról és az ellopott vagyonról van szó. Szerintem elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy jön egy párt és egész egyszerűen választáson legyőzi ezeket, akik békésen, kezesen átadják majd azt, amit eddig elloptak tőlünk, és amire örök életre berendezkedtek: a korlátlan hatalmukat. Nekik ez egy piac. Ugyanúgy, ahogy a drogkartelleknek vagy a fegyverkereskedőknek vagy annak idején a szeszcsempészeknek. Csak ezek rajtunk kereskednek, de biztosan nem értünk.
Tehát amikor megjelenik egy Menczer típusú és kaliberű egyén, amikor a kihívó éppen be szeretne jutni egy olyan állami intézménybe, ahova nem mellékesen joga lenne bemenni, és meg szeretné nézni, milyen állapotok uralkodnak ott, és ez az egyén pankrátor módjára belemászik az arcába, ott már – nem mintha eddig lett volna – NINCS MIRŐL BESZÉLNI. Láttam, hogy azon pörögtek sokan, hogy Menczert utasították-e, vagy ezt csak úgy magától partizánkodta össze a főnök kegyeit keresve, nekem az a véleményem, hogy mindkettő. Ő bevállalta, önként és dalolva, mert alapból is akkora tuskó, hogy fát lehet rajta vágni. Emellett hithű, az utolsó leheletéig lojális, nem túl okos talpas, de annyit felfogott, hogy ha a főnöke bukik, akkor megy vele ő is, meg az életszínvonala is, amiről többedmagával úgy gondolja, hogy neki az élete végig alanyi jogon jár. Márpedig mostanság nagyon komoly mennyiségű szar került a palacsintába, amit ha időben nem pucolnak ki onnan, akkor nekik kell a végén elfogyasztaniuk. Mert ugye van az a mondás, hogy amit főztél, edd is meg. Jó étvágyat.
Annak pedig van egy külön diszkrét bája, hogy mindezt olyan dramaturgiával adták elő, hogy Scorsese se tudta volna professzionálisabban megrendezni a Keresztapában. Gondolok itt arra, hogy ugye a Don keresztapává avanzsál a templomban, miközben hidegvérrel likvidálja az ellenfeleit. A mi esetünkben Júdás vonult el a Vatikánba a pápához imádkozni a békéért és ájtatoskodni, mert az biztos segít a háború ellen, miközben előző nap a verőembere furkósbottal esett neki az ellenségnek. Arról a Júdásról beszélek, aki nem egyszer fenyegette meg az ellenzéket, azaz valójában mindazokat, akik nem értenek vele egyet.
Például a 2018-as márciusi ünnepi békemeneten is bevándorlásipárti Soros-ügynöknek bélyegzett meg mindenkit, aki helytelenítette már akkor is a korrupt, pusztító politikáját, és belengette, hogy a választások után erkölcsi, politikai és jogi elégtételt fognak venni. De már azelőtt is viszketett a tenyere, osztogatta bőszen a sallereket és kokikat, cipelte a libernyákokat a hátán, és bárkibe belerúgott, ha úgy hozta a kedve. Mint Nathan R. Jessep ezredes (Jack Nicholson) az Egy becsületbeli ügyben. Aki mindent megtehetett, mert azt hitte, megteheti. Hát nem egészen. Valami ilyesmi történik most itt is. Az meg, hogy Menczer előállt egy izzadságszagú videóval, amelyben egy alsó tagozatos kisegítő iskolás szintjén magyarázza, hogy ő miért tette azt, amit tett, és ezt neki kutya kötelessége volt kivitelezni… hát ebből csak a kutya igaz, a többi meg szégyen és gyalázat. Mert, hogy az ő politikai közösségét megtámadták, ami tűrhetetlen, és különben is ő Pártban a pszichopata-felelős.
Nem, bazdmg! Titeket senki nem támadott meg, viszont már kurvára elege van majdnem mindenkinek belőletek, ezzel a műsorral pedig csak arról tettetek tanúbizonyságot, hogy ti ezek és ennyik vagytok, és az elégedetlenség több mint jogos. Ezt nem kell magyarázni, ezt minden jó érzésű állampolgár látja és érzékeli, aki ebben a mocsokban tapicskol, mióta Júdás királyosdit játszik a budai Várban. Milyen gyenge duma az, hogy az ellenzék választotta a fegyvernemet, és hogy az ellenzék győzni akar? Atyaég, hát mi más akarna? Világos, hogy eddig az ellenzékkel azt csináltak, amit akartak, vagy amit nem akartak, és ehhez volt mindenki hozzászokva, de itt most nagyon másról van szó. Ezt megmérték ők is, tisztában vannak vele, ezért megy a provokáció. És ez a gyengeelméjű beszél provokálásról, miközben ő ment oda, ahol Magyar Péter volt, ő mászott bele az arcába, és nem fordítva. Ráadásul abban a félreismerhetetlen B-közép stílusban, ami Menczernek nagyon jön. Csak éppen a homlokára nem írta ki, hogy tökmindegy, csak az embernek boruljon el az agya és tettlegességig fajuljon a dolog, és legyen sok jó vágókép, amit aztán mint a véres kardot a választásokig lehetett volna körbehordozni és mutogatni, hogy lám-lám, Magyar verekszik is, és nem csak nőket üt-vág, hanem. Hanem? Bevert volna egy nagypofájú csicskának? Igen.
Hát nem jött össze, mert ez az idióta annyira felhergelte magát, mielőtt beleállt Magyar aurájába, hogy nagy izgalmában majdnem ő ütött elsőnek. Ez van, amikor elborul az agy. Már akinek van. Akinek meg nincs, az ilyen vállalhatatlan hangnemben adja elő magát. Igen, soha nem lehet elégszer elmondani: ez a NER kommunikációs igazgatója, bár ő lefokozta magát szóvivőnek. Mi lesz ezután? Németh Szilárdot vezénylik majd ki a következő gyermekvédelmi intézmény bejáratához? Vagy egyenesen a TEK-et? Mert amúgy jó az irány. Úgy látszik, Magyar tematizálásával, kérdéseivel, visszaszólásaival nem tudnak mit kezdeni, csak ezt. Próbálják tettlegességig elvinni a helyzetet, hiszen akkor nyert ügyük van. Lenne. Ilyen szempontból óva inteném Magyar Pétert attól, hogy legközelebb ilyen közel engedjen magához bárkit a NER-ből. Már csak azért se tegye ezt, mert Júdáshoz se lehet csak úgy odamenni, és ilyen módon számonkérni, ahogy azt Menczer megengedte magának. El tudjuk képzelni, hogy egy lakossági fórum előtt egy ellenzéki képviselő belemászik Júdás arcába? Nem tudjuk elképzelni, mert ilyen nem történhetne meg. Úgyhogy nyugodtan emelkedjen fel arra szintre, ahonnan Júdás nézi le őt. Egyelőre. Aztán majd meglátjuk.
Ameddig meglátjuk, zárom soraimat a keretes szerkezet jegyében: S bár a lényeget még nem értheted/Amíg nem éltél nehéz éveket… Nos, 14 év nagyon hosszú idő, és sokunkban felforrt már a vér. Még akkor is, ha nem egy vérből valók vagyunk. És akkor is, ha Menczer főnökének ma reggeli védőbeszédéről egy szót nem szóltam.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.