Mindenszentek ide, halottak napja oda, ez belemászik, belerondít mindenbe. Szerepel ha kell, ha nem, csak azért, hogy beszéljenek róla. Ennek semmi nem szent. Pedig ő nagy szenteskedő hírében áll, imád az állítólagos látnoki képességeivel mindenkit ámulatba ejteni (mindenkit, akit lehet), és neki sosincs B terve. Ez speciel egy ideje letagadhatatlanul látszik is. Újabban nem nagyon szokta eltalálni a céltáblát se. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az amerikai választást illetően sikerült-e helyesen megjövendölnie azt, amit 4 éve sem sikerült, hiszen ő más számokkal dolgozik, mint azok, akiknek ez a munkája. Mindegy is, szerintem ha ide eljönne egy sok diplomás Qanon-hívő az USA-ból, úgy nézne ránk, mint Alice csodaországra, pedig aztán azoknak se kell messzire menniük, ha hülyeségeket akarnak magukévá tenni. Ott van nekik – és hát valamilyen szinten nekünk is – a parókás bohóc, aki ennek nagy példaképe és bálványa. Aki a hírek szerint arra készül, hogy már azelőtt győzelmet hirdessen, hogy a választás eredménye ismert lenne, úgyhogy ha véletlenül nem győz, akkor majd lehet megint jönni azzal, hogy elcsalták a választást. Ezzel hergelik már most a hergelhető híveket, akik majd gyújtogatnak, verekednek, őrjöngenek. Mint az igazi patrióták.
Közben a mi saját vénülő demokratánknak lassan zabszem nem fér a valagába (a nagy fogyókúra közepette nekem nem tűnt fel, hogy a terebélyes hátsója egy fikarcnyit is összement volna), annyira izgul, szorít, imádkozik és annyira várja a választások végeredményét, mint a magyar válogatott győzelmét a németek ellen. Az előbbinek kicsivel nagyobb a tétje, mert akárhogyan is, az amerikaiak a világ vezető nagyhatalmának első emberéről döntenek. Ha netán Trump veszít, akkor a demokratáknak a saját érdekükben is lépniük kell, és a helyére rakni ezt a szélsőséges Moszkva-párti szarkeverőt, különben sanszos, hogy náluk is az lesz, ami nálunk. Csak nagyban. Addig is, ameddig kiderül, hogy kire/mire szavazott az USA, én bízom Allan Lichtman 1980-as évek elején kidolgozott saját speciális módszerében, amelynek segítségével 20-ból 19 választást helyesen megjósolt. Ha most is bejön a modellezése, akkor Kamala Harris fog nyerni.
De térjünk vissza a mi háztáji autokratánkhoz, aki tegnap reggel (kivételesen nem pénteken, hanem vasárnap) megint böfögve, krákogva, csámcsogva adott mélyálinterjút abban a rádióban, amit lényegében kizárólag a saját fantazmagóriáinak terjesztésre használ idestova 15 éve, és erre természetesen a közösből veszi ki a pénzt, hogy az ő súlyosan valósághajlított propagandája minél több emberhez eljusson. Ha nem ezen a csatornán, akkor az összes országos frekvenciájú kereskedelmi rádió csatornáján, ahol 2 perces hírekben zanzásítva biztosan meg fogják hallani, miközben az összes M-mel kezdődő tévécsatornán is végtelenítve sugározzák ugyanazt.
Szóval az van, hogy „ha nyugaton nem tudják megvenni a termékeinket, vegyék meg keleten, ez kell a gazdaság helyreállításához” – többek között ezt nyekegte a Kossuth rádióban, azt fejtegetve, hogy a magyar iparral semmi baj nincs, csak külkereskedelmi gondok vannak. Ja. Lehet gyártani például nagyon jó minőségű, világszínvonalú szappanbuborékot fújó készülékeket, ha arra konkrétan kurvára nincsen kereslet. Meg lehet nagyipari mennyiségben előállítani az elektromos autókat, ha azok a kutyának nem kellenek. Ide egy érdekesség. Nemrég két hetet töltöttem Japánban, ahol nagyon sok kint élő magyarral volt szerencsém beszélgetni, többek között egy mérnökkel, aki a Honda autógyárban dolgozik. Elmondta, hogy ők egyáltalán nem foglalkoznak az elektromos autók gyártásával és azok fejlesztéssel, mert egész egyszerűen nem tudnak hozzá infrastruktúrát létrehozni. Értsd: például Tokió zsúfolt lakónegyedeiben kivitelezhetetlen annyi töltőállomás kiépítése, amennyivel ki tudnák elégíteni az igényeket, és hát ugyanez érvényes Európára is. De mondok jobbat: Kína is ezért nem tudja otthon eladni ezeket a járműveket, mert nem lehet akkor mennyiségben tölteni az autókat. Ha valaki egy lakótelepen lakik, és nincs garázsa, akkor meg van lőve, ugye. Képzeljük el Kínát, ahol nem 10 emeletes egy lakóház, hanem többnyire 20-30, és nincs is garázs hozzá. Japánban egyébként úgy tud autót venni magánember, hogy előtte az illetékes hatóság kimegy és megnézi, hogy tudja-e egyáltalán hol tárolni a járművet, ha ezt nem tudja igazolni, akkor konkréten autót sem vehet. Ezért van az, hogy Japánban rengeteg a Suzuki Wagon R-hez hasonló méretű, kis bőrönd autó, mert azoknak könnyebb parkolóhelyet biztosítani. Ezért a japánok inkább a fúziós motorok fejlesztésén dolgoznak, mert arra jutottak, hogy az elektromos bármennyire is zöld meg olcsó, jelenleg zsákutca. Vagyis Kína nem véletlenül akar az európai piacra betörni, mert itt azért még viszonylag van piaci rés.
A másik. Nem tudom melyik varázsgömbjéből olvasta ki a mi felcsúti Nostradamusunk, hogy itt jövőre kitör a felvásárlási láz, amikor éppen ellenkező irányba mozognak a trendek az autógyártás terén. Bocsánat: ató, mert ő így híjja. Meg erópai. Úgy látszik, az „u” betű sérti a száját, úgyhogy ezentúl nem Európai Unió lesz, hanem Erópai Niónak nevezi majd a szerinte minket megszálló szövetséget. De ez a legkisebb baj. Mondta azt is, hogy nekünk nem csak atóiparunk van, hanem űr- meg faiparunk is. Bizony ám. Mi a béke szigetén azért gyártunk lőszert meg fegyvert, meg egyéb élet kioltásra alkalmas kütyüket is, hogy ne kelljen beszarni, elvtársak. És az is mellékes ám, hogy az európai piac még így is sokkal nagyobb volumenben vásárolja a termékeinket, mint a virágzó kelet, és ha ez a keleti nyitás után egy évtizeddel nem változott, ezután sem fog.
De ez nem zavarja össze őfényességét, aki szerint 2025 fantasztikus év lesz, az ő éve lesz. Abból a szempontból látszanak ennek a jelei, hogy már a sötét észak-koreai diktatúra is felfedezte magának és megvakargatta a füle tövét. Az ő magvas október 23-i gondolatai öt nyelven is olvashatók a phenjani külügyminisztérium honlapján. Páratlan siker! Szerintem a következő lépés az lesz, hogy oda is ellátogat, hogy ha atóalkatrészeket nem is, de egy kis atokráciát meg despotizmust exportáljon nekik, hátha arra vevők lesznek, bár szokás mondani, hogy Dunába nem hordunk vizet.
És végül a munkáshitelt is bevezetik, mert az még nem volt. Most lesz. Kemény 4 millió forint, 10 évre, kamatmentesen, gyerekek! Ez ám a nagy buli! De várjál! 5 évig itthon kell keccsölni cserébe, és bagzani sem árt majd, ha valaki kevesebbet akar belőle visszaköhögni. Ez lesz a nagy bumm. Mert neki voltak ám szakmunkás csávó haverjai, és rájött, hogy eddig leszarta őket, de most eszébe jutottak. Nem tudom, hogy jelen pillanatban hogy áll a szakmunkásképzés az országban, de azt tudom, hogy aki megszerez egy szakmát, az általában nem itthon kamatoztatja a tudását, hanem lelép, mint örömlány a sezlonról. És nem keletre, hanem többnyire nyugatra, ahol a 4 millió forintnyi hitelnek megfelelő összeget egy év alatt félre tudja tenni magának, és nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet élhet. Úgyhogy ha ettől az újabb hiteltől várja a mi orákulumunk a fellendülést, akkor ezt nyugodtan elengedheti mindenki, mert ettől legfeljebb bedőlő hitelek és frusztrált fiatalok fognak hemzsegni itt mimagyarok országában.
Nagyjából ennyi, természetesen várjuk a folytatást, ami vagy ilyen lesz vagy olyan, de ezúttal sem tűnik úgy, hogy bármi lesz is, az országnak jobb lesz. De ne nekem legyen igazam. Bár sajnos az elmúlt évekre visszatekintve általában igazam lett.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.