NEHAZUGGY

A kényszerképzetei és rögeszméi pestisként terjednek

Molnár Bálint | November 1, Péntek | 10:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem okoz semmiféle örömet, ha magamat kell ismételnem, pláne, hogy semmi forradalmi újdonságot nem mondok ezzel, de azt hiszem, hogy az idő múlásával – és hát eléggé nyilvánvaló, hogy napról napra látványosan romlik a helyzet – a minap említett problémák elhatalmasodni látszanak azokon a bizonyos felsőbb szinteken. Abban a párhuzamos valóságban, ahova egyre ritkábban és egyre rövidebb időre szűrődik be a magyar mindennapok nyomora, ahol a téveszmékkel és rögeszmékkel kitapétázott korrupt hatalma falára festett démonokkal és patás ördögökkel vívja parodisztikus szélmalomharcát a skizofrén hajlamba csomagolt hatalommánia.

Aki minden korábbi ígérgetése és a sajátjainak adott iránymutatása ellenére, hogy akkor most már itt az ideje a saját belügyeinkkel foglalkozni és a szakpolitikai vitákba beleállni, változatlanul játssza a világpolitikai tényezőt, fontoskodik, haknizik, intézkedik, szórja a közpénzt szerte a világban, és a hozzá hasonlóan Moszkvával szimpatizáló, konkrétan Moszkva szája íze szerint hörgő, Moszkva helyett a belga fővárost minden bajok forrásának (de még a háború forrásának is, amibe Ursula von der Leyen sodorta bele Európát, ha Szijjártót és a főnökét kérdezi bárki, és ha nem kérdezi, akkor is mondják) beállító fasisztákkal és nácikkal összeborulva ássa alá az Európai Uniót, és igyekszik bosszút állni azért a megaláztatásért, amit néhány hete széles nyilvánosság előtt Strasbourgban elszenvedett. Azelőtt se volt reményt keltő az állapota, legkésőbb azóta nem reményt keltő az állapota, hogy sikeresen kigolyózta magát a befolyásos, középutas Európai Néppártból és kisodródott a szélsőjobb szélére, ahova nagy valószínűséggel mindig is tartozott, de meggyőződésem szerint miután felmostak vele a magyar elnökség programját bemutató vitában, azóta fordult ki teljesen önmagából.

Nem szeretem ismételni magam, de egyre tragikusabbnak és betegebbnek tűnik, amit az országot gazdasági recesszióba taszító magyar miniszterelnök művel az utóbbi napokban, miközben az általa okozott belpolitikai, gazdasági, társadalmi problémákkal kapcsolatban úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne hozzájuk. Mintha nem ő intézte volna az egész Európai Unió legpocsékabb harmadik negyedévi GDP-adatát, mintha a kormányzásától teljesen független lenne, hogy lassan 410 forint egy euró, mintha ő lenne az egyedüli, aki egyáltalán nem tehet arról, hogy elhasalt az ipar, a mezőgazdaság, hogy nincs fogyasztás, nincs beruházás, és hogy a negatív növekedés valójában szégyenteljes csökkenés. Minden más már korábban letérdelt a vonatközlekedéstől az egészségügyig, az oktatástól a szociális ellátórendszerig minden, ami állami feladat, csak a korrupciós nagyüzem teljesít kétszáz százalékon, miközben kínai és egyéb gigahitelek horkolásgátló gépein vegetál a magyar gazdaság.

Tehát miután a Kreml megvakargatta a füle tövét hogy milyen ügyesen és konstruktív módon megkavarta a fekáliát a grúziai Putyin-bábkormány csalásokkal kísért választási győzelme körül; miközben kiosztotta az őt Moszkvával ellentétben a grúziai szarkavarásért bíráló svéd miniszterelnököt, azaz kiírta az X-re, hogy NY-I-L-V-Á-N-V-A-L-Ó-A-N Washington utasította Ulf Kristerssont, hogy azzal vádolja, Oroszország érdekeit képviseli Ukrajnában (gondolom, azért nyilvánvalóan, mert még a legaljasabb, legerkölcstelenebb tolvajokkal is előfordul, hogy lányos zavarukban saját magukból indulnak ki, amikor elfogynak az érvek, amelyekkel addig is erős hadilábon álltak) és miközben ugyancsak az X-en eldicsekedett azzal, hogy már megint más országok belügyeiben, választási kampányában kotorászik és foglal állást, azaz telefonon kívánt sok sikert és kitartást a bűncselekmények tömkelegének elkövetésével vádolt Donald Trumpnak, akinek a győzelmére feltette Magyarországot), az osztrák szélsőséges haverjainál tett villámlátogatást.

Olybá tűnik, hogy Magyarország kínja és keserve, a magyarok hétköznapjait érintő nyomor várhat, fontosabb az osztrák fasiszták oldaláról Bécsből megüzenni, hogy Brüsszelben reszkethetnek, lassan fordul a kocka (nekem nem úgy tűnt, hogy Brüsszelben különösebben reszketnének, bár a kocka valóban fordult Moszkva dezinformációs aknamunkájának és csatlósainak is köszönhetően, de ahhoz képest, hogy már a második EP-választáson nézte be a szélsőjobbos gyűlöletpártok hatalomátvételét a felcsúti látnok, szerencsére elég lassan fordul az a kocka), mint a kontraszelektált gazdasági csúcsminiszter helyett kiállni és megmagyarázni, hogy egy gazdaságilag semleges büszke ország, amely ország azzal üzletel, akivel akar (Szijjártó például a Fehéroroszországba exportált keltetőtojásokkal és tojóhibridekkel dicsekedett Minszkben, de ezt inkább nem kommentálnám), amelyik a konnektivitásra pakolta fel a fényes magyar jövőt, hogyan küzdötte le magát gazdaságilag az uniós lista legaljára és miért hivatkozik a német gazdaság gyengélkedésére, ha egyszer gazdaságilag semleges?

Ehelyett Orbán mit művel? Közös nyilatkozatot ír alá a Herbert Kickl nevű alakkal, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, a Patrióták nevű szélsőjobbos gittegylet másik alapítójával, amelyben kijelenti, hogy

együttes erővel küzdenek Európa központosítása ellen, hogy Brüsszel politika súlyának csökkentésével erősödhessen a demokrácia a tagállamokban (és nem volt röhögő szmájli a mondat végén, bár a címlapon látható fotó azért több mint beszédes);
Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti, mert a különböző kultúrák közti konfliktusok az őshonos népek hanyatlásához vezetnek;
fellépnek az ellen, hogy „hogy a férfiakon és nőkön kívül – abszurd módon – több más nem is létezne, valamint hogy a baloldali érzékenyítési kísérletek eredményeként gyerekeink már fiatal korban elveszítsék nemi identitásukat”;
sürgetik a jelenleg zajló háborúk mihamarabbi lezárását is, és béketárgyalásokat;
mindennek azt kell szolgálnia, hogy az Európai Unió „a lehető legtöbb polgár számára biztosítsa a békét, a szabadságot, a biztonságot és a JÓLÉTET.”

Szerintem a helyzet súlyos, és bár én következetesen tartózkodom és mindenki mást is arra buzdítok, hogy tartózkodjon attól, hogy Magyarország miniszterelnökét elmebetegnek nevezze, de az, hogy miután törvényesen szétbarmolta az országát (a veje, az apja, a lánya, a gázszerelője, a haverjai kivétel nélkül közpénzből lett vagyonos), a rezsimjét átszövő korrupció és illiberális baszakodás politikája nyomán rövid idő alatt másodszor zuhan recesszióba a büszke, erős és szuverén Magyarország, miután a gazdaság földbe állásának hírére közel 410 forintba kerül egy euró, miután a világszerte irigyelt családpolitikája csúfos kudarcának bizonyítékaként kijelenthetjük, hogy egy kisvárosnyi emberrel csökkent a magyar lakosság, miután Európa második legszegényebb országává tette az elcseszett rendszerváltás éltanulóját, 2024-ben más emberek nemi identitásával foglalkozik és jólétről pofázik. És nem érzi kínosnak, hogy a saját népét nyomorba taszította, hogy évtizedekre elásta az országot. Szerintem ha nem is bomlott, igencsak kérdéses, hogy egy ilyen módon terhelt ember alkalmas-e nemhogy miniszterelnöknek, de bármilyen közjogi funkció ellátására.

Az embert nem lehet kizökkenteni az ámokfutásából, holmi bedőlő gazdasággal, agyonvert nemzeti devizával, széthulló állami szolgáltatásokkal, leszakadással, szegénységgel és nyomorral. Őt mások nemi identitása izgatja, mert kormányozni az nagyon nem megy neki. Bezzeg Donald Trump sorsa, a grúziai moszkoviták sorsa, a békéről való végtelenített pofázás, a szövetségeseinek való beszólogatás, az nemzeti érdek. Nem szégyenkezik, hanem bárgyún vigyorog a kamerába, hogy miután vissza nem térítendő euró ezermilliárdoktól fosztja meg éppen az országát, mert a korrupt hatalma útjában áll a demokrácia, a náci-fasiszta kollégával együtt aggódik az európai demokráciáért. Nem vagyok szakember, nem mondom, hogy elmebeteg, de az állapota elkeserítő. És félreértés ne essék: nem belügy ez már rég, a kényszerképzetei és rögeszméi pestisként terjednek. Nem kellene megvárni, amíg megfordítja a kockát Vlagyimirovics legnagyobb megelégedésére. Mert az egy dolog, hogy kizsigerelte a saját népét, de neki ez távolról sem elég. Ameddig nem veri szét Európát, hogy bosszút álljon, amiért átlátnak és átlépnek rajta, amiért megvetik és undorodva fordulnak el tőle, nem fog megnyugodni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!