NEHAZUGGY

Hagyjuk már ezt a hazugságot

Lázár Gergő | Október 24, Csütörtök | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,079,897 forint, még hiányzik 920,103 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem óhajtom mentegetni Oroszországot, hiszen tény, megtámadta Ukrajnát. Márpedig nem támadgatunk meg országokat csak úgy. Viszont soha nem esik szó arról, hogy azért mégsem úgy történt ez, hogy Vlagyimir Putyin egy ködös kedd reggel arra ébredt, hogy hú, meg kéne támadni Ukrajnát.

…ne csináljunk tehát úgy, mintha Ukrajna lenne itt a szűz lány! Ne játsszuk el azt se, mintha az egészhez nem lenne köze az Amerikai Egyesült Államoknak!

Egészen elképesztő az, hogy a propagandamédia a mai napig lényegében védi az oroszokat és arról beszélnek, hogy ugyan nem volt jó döntés az, hogy megtámadták Ukrajnát, de megtehették, mivel az orosz medve bajszával játszottak. Ez alatt azt kell érteni, hogy az Egyesült Államok a NATO-n keresztül kiprovokálta, hogy az oroszok megtámadják Ukrajnát, mivel tartottak attól, hogy a szomszédságukban komoly stratégiai pozíciót alakít ki az USA. Nos, akármennyire nem is értenek ezzel egyet, az ukránoknak, mint szuverén polgároknak joguk van ahhoz, hogy a NATO-hoz való csatlakozást támogassák sőt, ahhoz is, hogy akár az EU-hoz is csatlakozni akarjanak. Jól láthatóan az ukrán nép nem úgy gondol az orosz népre, mint fordítva, ami zavarhatta Putyint, ez nem kérdés, de elmúltak már a szovjet idők, ezt fel kellene végre dolgozni. De azt is, hogy ez a háború nem nyerhető meg az orosz fél részéről, mivel a Nyugat megvédte Ukrajnát, amivel szemben az oroszok tehetetlenek.

Minden épeszű ember az ukránokkal van ebben a helyzetben – nyelvtörvény ide, vagy oda -, hiszen az ukránok – hozzánk hasonlóan, akik 1956-ban tettük ezt – a fennmaradásukért harcolnak. Nekünk ott, akkor nem volt esélyünk arra, hogy segítség nélkül visszaverjük a szovjet előrenyomulást – a világ mással volt akkor elfoglalva -, de az ukránok lehetőséget kaptak erre, és hatalmas emberveszteségek árán, de képesek voltak visszaverni az orosz támadást, amely ugyan a mai napig tart, de egyre kisebb területekre képesek előrenyomulni. Az oroszok tehát csak vesztesként kerülhetnek ki ebből az egészből, míg az ukránok szinte csak győztesként, hiszen sikeresen feltartották a világ egyik legnagyobb országának hadseregét. Hogy ez nekünk is sokba került világszerte? Nyilván, hiszen mindenki láthatja, hogy a háború milyen gazdasági válságot okozott és hogyan változott meg az életünk, és igaz ez szinte minden országban.

Kérdés, hogy az lett volna jobb, hogy hagyjuk az ukránokat elesni és abban reménykedünk, hogy az oroszok megállnak, vagy a visszavágás mellett döntünk, és megfizetjük az árát? Úgy vélem, hogy ugyan valóban sokba került és kerül a mai napig ez mindannyiunknak, mégis erkölcsileg ez volt az egyetlen elfogadható döntés. Hogyan nevezhetnénk magunkat európainak és szabadságpártinak, ha nem állunk ki egy megtámadott európai ország mellett? A XXI-ik században ez egyszerűen nem férne bele, hiszen Európába azért jönnek milliós számban menekültek is, mert pontosan tudják, hogy itt segítséget fognak kapni, hiszen az országok többsége büszke arra, hogy ilyen demokratikus államokat tudott létrehozni. Ha hagytuk volna, hogy Ukrajna elessen a kontinens keleti felén, azzal úgy vélem, hogy végleg elvesztettük volna a morális alapunkat. Már így is kérdésessé vált ez sok esetben, amikor azt látjuk, hogy miként bánnak egyes határoknál a menekültekkel, amely kérdés egyre sürgetőbb egyesek számára, mivel politikai tőkét lehet belőle kovácsolni.

Oroszország egyértelműen az egyetlen felelőse ennek a háborúnak, hiszen nem számít, hogy Ukrajna csatlakozni akart a NATO-hoz, vagy az EU-hoz, hiszen ehhez minden joguk megvolt. Mint ahogy az orosz vezetés is találkozgat az észak-koreai diktátorral, és köt ki tudja milyen szövetségeket. Miközben Ukrajna az EU felé nyújtotta a kezét és vele a demokrácia irányába, addig az oroszok a diktatúra és elnyomás felé. Ez is jól mutatja, hogy miért sem akarta elfogadni az ukrán nép az oroszok „ölelését”, hiszen nem akartak egy elnyomó diktatúra részesei lenni. Persze Ukrajnában sem volt fenékig tejfel az élet, még a háborút megelőzően sem, de össze sem hasonlítható az, hogy mi történt volna az országukkal, ha az oroszok bekebelezik őket. Átéltek már jó pár népirtást, nem volt szükségük újabbra. Persze az ellenállás emberéletekkel jár, de jobb harcban elesni, mint elnyomásban, meghunyászkodva tengődni. Úgy, ahogy vélhetően a magyar vezetés tette volna.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!