NEHAZUGGY

Tragédián innen, paródián túl

Molnár Bálint | Október 23, Szerda | 10:31

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,651,771 forint, még hiányzik 348,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tudom, hogy csúnya dolog a nemzeti ünnepen ünnepet rontani (különösen úgy, hogy e sorok élesedése után nem sokkal kezdődik Orbán Balázs főnökének soros szónoklata), és olyan nem túl eredeti megállapításokat tenni, mint hogy tragédián innen, paródián túl siralmasan reménytelen ez az ország. Lehet, hogy csúnya dolog be, de a hazaárulás nem itt kezdődik és nem is itt ér véget, eltartott kisujjal finomkodva ülni a szakadék szélén nem túl nagy dicsőség. Pláne nem 68 évvel azután, hogy magyar emberek azért választották az Orbán Balázs-félék által szégyentelenül propagált gyáva megadás, önfeladás, megfutamodás helyett a szinte biztosra vehető halált, hogy se idegen, se bennszülött zsarnokok és népnyúzók ne tiporhassák lábbal a mindenkori magyar emberek alapvető, mindent felülíró, elidegeníthetetlen szabadságjogait. Nem az ő bűnük, hogy 68 évvel később, a Nyugat peremén a szabadság viszonylagossá, az általában vett emberi jogok handabandákká váltak, a társadalmi nyomorúság pedig tapintható.

Pedig ez az SZVH azért nem az az ÁVH, annak ellenére, hogy a teljhatalom visszaél a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva bevezetett jogrenddel, a szovjet hadsereg nem a hatvanpusztai dácsát ostromolja, hanem Ukrajnát, és a belügyi karhatalom is kénytelen igazodni ahhoz, hogy perem, perem, de papíron azért Magyarország még mindig az Európai Unió tagja. Zárójel: meg a NATO tagja, ezért aligha a véletlen műve, hogy a patás ördög demokraták vezette Egyesült Államok, nem pedig Oroszország vagy Egyenlítői-Guinea vagy Csád hírszerzése értesíti a magyar hatóságokat arról, hogy fegyveres akció szerveződik a nemzeti ünnepre. Az más kérdés, hogy airsoft fegyverekkel és/vagy hatástalanított fegyverekkel meg lehet-e dönteni az alkotmányos rendet, a szervezkedés attól még szervezkedés, komolyan kell venni.

Zárójel bezárva, és persze azt se hallgassuk el, hogy most nem tankokkal és éles fegyverekkel támadják a szabadságot, hanem valami egészen durva társadalmi kísérletként is felfogható pártpropagandával. Az öblös hazugságok, sikamlós féligazságok, mérgező csúsztatások, a Kreml bűzét árasztó dezinformációk olyan szőnyegbombázásával, ami egy párhuzamos valóságot húzott fel a lecsúszó, egyre kiszolgáltatottabb, szegényebb és tehetetlenebb társadalom széles szegmensei köré.

68 évvel 1956 után olyan durván jól sikerült ez a tudatmódosító kísérlet (és jövőre is lesz rá legalább 165 milliárd forint), hogy 1956 büszke örököseinek lesújtó része ma már úgy tudja, és hangosan el is mondja, ha kérdezik,

hogy a felemelkedő Kelet az új Nyugat,

hogy Moszkva az ígéret és a szabadság földje, Brüsszel a magyarok elveszejtésének ördögi eszköze a dollárbaloldali genderháttérhatalmak és Soros György egyre vénülő kezében,

hogy Moszkva harmadik éve csak védekezik Ukrajnában és Brüsszel áll a háború pártján,

hogy Brüsszel miatt nincs béke, mert Brüsszelnek az a mániája, hogy belepréseljen minket a a háborúba,

hogy Brüsszel és a tizenöt év vegetálás után politikai értelemben kómába esett baloldal miatt nincs pénz a HÉV fejlesztésére és Brüsszel miatt törnek a sínek és siklanak ki a vonatok,

hogy Brüsszel miatt hiányzik közel 1000 milliárd forint áfa az államkasszából (a böszme elmúlt nyolc év után közvetlenül, 2010-ben is szinte fillérre pontosan ennyi volt az államháztartási hiány, csak akkor a Lölő-jelenség még nem volt Forbes-listás milliárdos, de nekünk, szabadságszerető magyaroknak ennyit igazán megért, hogy kikukázzunk közel 15 évet az életünkből),

hogy Brüsszel miatt rothad az oktatási rendszer,

hogy Brüsszel akarja ránk erőszakolni (ez a másik hobbijuk) a migránsterroristákkal való együttélést,

hogy Brüsszel miatt van az is, hogy tíz magyar férfiból négy nem éri meg a nyugdíjkorhatárt,

hogy Brüsszel miatt fenyeget több magyart a szegénység, mint az elmúlt hat évben bármikor és Brüsszel miatt duplázódott meg a szegénységi küszöb alatt élő magyar nyugdíjasok száma,

hogy Brüsszel irigyli tőlünk a kiváló magyar egyetemeinket, azért zártak ki minket az Erasmus programból,

hogy pedofil bűnözők segédeinek is Brüsszel miatt kell kegyelmet adni, köztörvényes embercsempészeket szabadon engedni, még több véres orosz gázt venni, Moszkva és Peking gyarmatává taposni egy országot, amely 35 éve feltétel nélkül a Nyugathoz akart tartozni.

És igen, tegnap azért kellett a 2010 óta tartó teljhatalmi uralkodása ellenére semmiért nem felelős miniszterelnöknek Komáromban két feketeöves illiberális, Moszkva-párti populista oldalán megint hadat üzennie Brüsszelnek, mert 1956 után hatvannyolc évvel már minden másképp van: Moszkva a barátunk, Berlin-Brüsszel-Stockholm az ellenségünk. Ne hazudjak, eddig is minden másképp volt. Akinek a gyomra engedi, és visszapörgeti Orbán október 23-i ünnepi beszédeit, az pontosan azt fogja kiolvasni belőlük, amit egy köpönyegforgató szélhámosnak a beszédeiből ki lehet olvasni: hogy 1956 volt már minden, és mindennek az ellenkezője aszerint, hogy éppen mi szolgálta a pillanat megnyerését.

Tegnap is írtam, hogy miután a politikai igazgatója 1956 lényegét kérdőjelezte meg és a Fidesz eredetmítoszát hányta le, tökmindegy, hogy miről beszél ma a főnöke, nem tud meglepetést okozni, a mondanivalójának visszafogott jelentősége van. Ahogyan azt sem volt nehéz előrelátni, hogy a megadás pártján álló Megadáspárti Nemzetiszuverén Orbán Viktor egyáltalán nem fogja csapkodni Komáromban a háromlábú asztal peremét, mert a szlovák haverja az európai felforgatásban és az illiberális dúlásban éppen a felvidéki magyarok SZABAD nyelvhasználati jogát készül csorbítani. Nem is csapkodta. Ehelyett azzal hízelgett Robert Ficónak, hogy a két nép – mármint a szlovák és a magyar – sokkal közelebb van most egymáshoz, mint az elmúlt 100 évben bármikor.

Hát ja. Annyira tökéletes ez a kapcsolat, hogy kár lett volna elrontani azzal, hogy szóba hozza az alvilági haverjának a szlovákiai nyelvtörvény tervezett szigorítása fölötti felháborodását, amely törvény közvetlenül érinti az országban élő magyar anyanyelvű kisebbséget. Minek, baszki, szabadságharcosok leghírhedtebb békegalambja, minek? Ugyan minek? Hát már hogyan engedhetné meg magának, hogy összeugasson azokkal, akik még szóbaállnak vele, akik pont azért tartják valamire, mert korrupt és romlott, mint ők? Hogy a felvidéki magyarok a kocsmában szidhatják magyarul Ficót vagy énekelhetik a Himnuszt, vagy büntetést kapnak a nyakukba, az nem téma. A migránsok, a migránsok, hülye Brüsszel és legyen béke. Miután megerősítette, hogy elkötelezett partnere a szlovák és a szerb kormánynak, azért hálálkodott, hogy egy olyan találkozón vehetett részt, ahol a béke nem volt szitokszó (!):

„Egy olyan keresztény közegben lehettem a mai napon, ahol a legfontosabb keresztény parancsolatot, ami a békére való törekvés, azt hivatalban lévő politikusok tekintették a legfontosabb erkölcsi parancsnak”.

1956. október 23-a után 68 évvel, amikor a Szovjetunió hagyományainak nyomvonalán haladó Oroszország harmadik éve háborúzik a szomszédban, miközben a saját országát az EU második legszegényebb országává züllesztette, valami fura keresztény erkölcsi parancsnak engedelmeskedve széthordta, Orbán két moszkovita autokrata oldalán megüzente Brüsszelnek, hogy bármibe kerül, meg fogja akadályozni, hogy a migrációs problémákra közös uniós megoldás szülessen; a szlovákiai nyelvtörvényről egy szót sem ejtett, és komoly emberek komolyan azt várják, hogy végre megtudják, hogy miről fog ma szónokolni a hatvannyolc beléptetőkapun át megszűrt rajongóinak. A szabadságharcos. Akinek a magyarok az elsők. Ha csak így nem. Beledöglésig.

Úgyhogy száz szónak is egy a vége: szolgáknak nem való a szabadság. Érti, aki érti. Ha nem érti, akkor megsértődik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!