Bajorország keleti részén, Oberpfalz területén, a cseh határhoz közel egy 83 m magas fúrótorony áll már 33 éve. Egykor a világ legnagyobb fúróberendezésének tornya (un. árbóc) az egyik legnagyszerűbb európai tudományos és műszaki vállalkozás helyszínét őrzi. Németország a nyolcvanas évtized elején elhatározta, hogy mélyfúrással felderíti a mélyben elhelyezkedő kontinentális kéreg szerkezetét. A nagyszabású tudományos és technológiai vállalkozás rövidített német neve KTB (Kontinentales Tiefbohrprogramm der Bundesrepubik Deutschland) volt. A projekt 528 millió DM (270 millió euro) költségét a Német Kutatási Alap biztosította, szövetségi költségvetésből. A kutatás célja a mélyben elhelyezkedő kőzetek megismerése, a kőzetek fizikai és geofizikai tulajdonságainak közvetlen tanulmányozása, továbbá a fúrási és kútgeofizikai eszközök valós körülmények közötti fejlesztése volt. A tudományos – műszaki munkálatok 1987-től 1995-ig tartottak, ezt követően 2001-ig a Német Földtudományi Kutató Központ szeizmikus obszervatóriuma működött a helyszínen. Ma idegenforgalmi látványosság a fúrótorony, a terület pedig geotudományi múzeumnak ad helyet. A fúrás(ok) helyét 1986-ban a szakértők 60 lehetséges pont közül választották ki Windischeschenbach helység mellett. A hely az ősi kőzetekből álló Cseh masszívum pereméhez közel, feltételezhetően egy szerkezeti zóna határán van. A geológusok reményei szerint itt elérhető az az ütköző felületet, amelynek a két oldalán levő kőzetlemezek 320 millió évvel ezelőtt ütköztek és kialakult az eurázsiai lemez. Az egykori, későbbi fejlődési események eredményeként kiemelkedett hatalmas kőzettömeg jó része időközben lepusztult, de a szakemberek egy része szerint így is látszott esély arra, hogy az ősi folyamatok legalább részben tisztázhatóak legyenek. A nagy mélységű kutatófúrás(ok)ban a kőzetek fizikája, nyomásrendszerek és geofizikai adatok hozzájárulnak a mélybeli rengések létrejöttének jobb megértéséhez. Számos, korábban szerzett megfigyelés növelte a terület földtudományi vonzerejét. A felszíni geofizikai mérések ismeretlen típusú, a szeizmikus hullámokat kitűnően vezető felületet azonosítottak 10-14 km mélyben, amit fontos, kéreglemezek határfelületének véltek a geológusok. Tovább növelte a hely szakmai vonzerejét, hogy anomális a helyi gravitáció, erősebb a földi mágneses mező és megnövekedett elektromos vezetőképesség volt tapasztalható a fúrásra javasolt térségben. Ezekre a jelenségekre nem volt magyarázat, a mélyfúrástól reméltek a szakemberek megfejtést. A hely kiválasztásának fontos szempontja volt a várhatóan kedvező, viszonylag alacsony geotermikus hőmérséklet. A KTB kutatás nem az első nagy mélységű szárazföldi fúrás volt. 1974-ben Oklahomában, a Bertha Rogers gázkutató fúrás már 9583 m mélységet ért el. A mélyítését azonban fel kellett adni, mert ebben a mélységben extrém magas volt a kőzetek hőmérséklete, folyékony kén és nagy nyomás akadályozta a további műveleteket. Európában a Bécsi-medence területén az OMV kutatott földgáz után, egyik fúrása Zistersdorf közelében 8553 m mélységet ért el. A KTB kutatófúrás(o)k kezdetekor a Kola-félszigeten már közel másfél évtizede – számos műszaki nehézséggel küszködve – mélyítették a világ máig is legmélyebb fúrását. (Ennek nyilvánosságra került tapasztalatait a német mérnökök a tervezés során tekintetbe is vették.)
A KTB projekt keretében két fúrást mélyítettek; az egyik kísérleti, tapasztalatszerző fúrás 4000 m mélységű volt. A fúrás 1987 őszén kezdődött és 1989 tavaszán fejeződött be. Ennek tapasztalatai alapján tökéletesítették a fúrási- és mérőeszközöket. Javították a fúrófej kialakítását, mert a mélység növekedésével a kőzetek különböző irányú, meredek felületei eltérítették a függőlegestől a fúrási pályát. Korábban azt feltételezték, hogy jóval „hűvösebbek” lesznek a fúrt kőzetek, és csak 10 – 14 km mélyen lesz a hőmérséklet 250°C – 300°C. A kísérleti fúrás azonban bizonyította,hogy a hőmérséklet sokkal gyorsabban növekedett, mint azt feltételezték, ezért szükségessé vált magasabb hőtűrésű anyagok alkalmazása. Meglepő volt, hogy a harántolt kőzetek a feltételezettnél kevésbé szilárdnak bizonyultak, folyadék és gáz jelent meg a fúrás során használt folyadékban. Hasonlóképpen nem várt tapasztalat volt, hogy a fúrásba sajtolt folyadékot a repedések és vetődések elnyelték, a kőzetek tömörsége jóval kisebb volt a vártnál. A fúrótornyot 200 m-rel áthelyezték és 1990 októberében elkezdődött a mélyebbre tervezett fúrás mélyítése, ami végleges mélységét (9101 m) 1994. októberében érte el. A magasfokú automatizálás mellett is öt alkalommal volt szükség a függőlegestől való eltérés korrigálására. A rétegek törészónáiban egyre gyakoribb műszaki balesetek, és a műszerek magas hőmérséklet miatti meghibásodása miatt 9069 m mélységben már 300 m-rel távolabb volt a fúrás a függőleges tengelytől. Kellemetlen meglepetésnek bizonyult, hogy a hőmérsékleti gradiens a vártnál magasabbnak bizonyult. A fúrás talpán a mért hőmérséklet elérte 265°C-ot, ami miatt geofizikai mérőeszközöket speciális hűtőkapszulában lehetett csak a mélyben használni. (A fúrási művelet során a fúrási folyadék jelentősen hűti közvetlen környezetét, a geofizikai méréseket azonban értelemszerűen a fúrással egyidejűleg nem lehet végrehajtani.) Jelentős eredmény volt azonban, hogy az utolsó 70 m-től eltekintve a fúrásba sikerült csövet elhelyezni, és ez biztosította a későbbi években is a geofizikai mérések lehetőségét. A fúrás során kinyert sok kőzetmintát 12 ország egyetemei és tudományos intézetei részletesen vizsgálták, hasonlóan a kútban szerzett geofizikai mérések adataihoz. A KTB projekt számos műszaki – főleg geofizikai és fúrástechnikai – innováció megbízható próbaterepe volt. Az itt kifejlesztett eszközök jelentékeny részét mára már a mélyfúrásos kutatás területén elterjedten alkalmazzák. A geológusoknak bizonyos mértékű csalódást okoztak az eredmények, mert 7000 m körüli mélységben remélték annak a két nagy kéreglemez határának a feltárását, aminek mentén 320 millió évvel korábban az eurázsiai kontinenslemez létrejött. Ilyen határ azonban a fúrás rétegsorában egyáltalán nem volt. A kőzetminták radioaktív koradatai azonban kárpótolják a földtudományok képviselőit. Az összes minta nagyon ősi kőzet, az idők során természetesen gyakorlatilag valamennyi un. átalakult (metamorfnak nevezett) kőzetté változott. A földtörténet során az eredeti törmelék (homok, agyag, kavicsos homok) és vulkáni anyag a nyomás és hőmérséklet hatására teljesen átalakult, így az eredeti kőzetek már csak kikövetkeztethetőek. Az kiindulási, még nem átalakult kőzetek 2,2 -2,05 milliárd évesek lehetnek, majd 454 – 650 millió évvel ezelőtti hosszú időszak során átalakultak metamorfittá. Ezt követően még két további, nagyléptékű geológiai esemény ismét rányomta bélyegét a fúrásban harántolt kőzetrétegekre, bizonyítva, hogy a szilárd kéreg fejlődése szakaszosan folytatódott. A radioaktív korok azt sugallják a kutatóknak, hogy az eurázsiai kontinenslemez – ahol a jelenlegi fúrás mélyült – egykor az egységes őskontinensnek valószínűleg az északi részén helyezkedhetett el. A kőzetminták és rétegek mentén végzett geofizikai mérések bizonyították, hogy összefüggő repedéshálózaton keresztül folyadékáramlás történik, az idős kőzetek ugyan tömöttek, de repedéshálózat létezik. A felszínen végzett szeizmikus mérések megerősítették, hogy a fúrásban 6850 m és 7300 m közötti mélységközben kiterjedt vetődés és repedésrendszer létezik. (A szeizmikus mérések a geofizika roppant fontos eszközei. A mérések során a felszínen létrehozott kis erejű rezgéseket keltenek, majd a tudósok mérik a rezgéshullám visszaérkezési idejét és erősségét. Ennek alapján meglehetős biztonsággal kikövetkeztethető a felszín alatti domborzat formája és bizonyos mértékig anyagi minősége is.) A KTB projekt tudományos és technológiai szempontból az elmúlt száz év egyik számottevő jelentőségű vállalkozása volt. Nagyon jó dolog, hogy az innen származó információk és különféle fejlesztések sokoldalú felhasználása a műszaki gyakorlat különféle területein megvalósultak, és a projekt utóélete még évtizedekkel később is megérdemelten emlékeztet az európai műszaki-tudományos kezdeményezésre. A helyszínen a látszólag magányos fúrótorony és látogatóközpont kiállítása kiváló lehetőséget teremt felidézni és emlékezetben tartani ezt nagyléptékű, úttörő jellegű vállalkozást.
(A címlapkép illusztráció)
2020. 06. 12.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Az önkormányzatokat és egyéb belügyi ágazatokat érintő törvényjavaslatokat tárgyal kedden az Országgyűlés, amelynek napirendjén szerepel az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzet 2025. május 18-ig történő meghosszabbítását kezdeményező előterjesztés is. A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés a megszokottnál korábban, 8 órakor kezdődik a napirend előtti felszólalásokkal. Elsőként a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását vitathatják meg, […]
A nagyarányú részvétel a nemzeti konzultációkon megerősíti a magyar szuverenitást – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a kormány Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében vasárnap. A nagyarányú részvétel segítséget és erőt ad a kormánynak ahhoz, hogy sikeresen képviselje a magyar önállóságot, azt, hogy mi magunk dönthessünk számunkra fontos ügyekben – tette hozzá az MTI-hez is eljuttatott videóban. […]
Óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak a területalapú agrártámogatások kivezetése, hiszen évente körülbelül 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer gazdának az Európai Uniótól – erről Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A politikus emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke […]
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarországnak békestratégiája van! Magyarország nem a háborút, hanem a békét támogatja, elkötelezett NATO-szövetségesként pedig mindent megteszünk mind országunk és ezen keresztül a védelmi szövetség megerősítéséért – emelte ki a honvédelmi miniszter a NATO védelmi miniszteri értekezletén, Brüsszelben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a Szövetségnek folytatnia kell a megkezdett munkát: több erőre, képességekre és befektetésekre van […]
Nagy jelentősége van a nemzeti konzultációnak, mert azzal kell megvetni az új gazdaságpolitika fundamentumait – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak saját úton járó gazdaságpolitikát érdemes folytatnia, és „lesz nagy csodálkozás”, amikor 2025-ben ismertetik a gazdaság első negyedéves számait. A kormányfő azt mondta, […]
Orbán Viktor miniszterelnök szerdai brüsszeli programja a Patrióták pártcsalád munkavacsoráján zárult – tájekoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Az informális találkozón részt vett mások mellett Andrej Babis, a cseh ANO pártelnöke, Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Matteo Salvini az olasz Liga vezetője, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke valamint a Patrióták […]
A kormány javítani kíván a családok anyagi helyzetén, tovább segíteni a fiatalok életkezdését és a lakhatást – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán, miután családszervezetekkel egyeztetett Budapesten. Hankó Balázs közölte: ezt a három területet az új gazdaságpolitikai akcióterv részévé kell tenni. Az anyagi támogatást a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázásával tudják biztosítani. […]
A gazdasági semlegesség az, ami lehetővé teszi jövőre a 3-6 százalékos gazdasági növekedést – mondta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója kedden az M1 aktuális csatornán. Menczer Tamás emlékeztetett, hogy a Fidesz-KDNP-frakció, kétnapos, esztergomi ülésén felkérte a kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt a gazdasági semlegességről, a béremelésről, a családok, a kis- és középvállalkozások támogatásáról, a megfizethetőlakhatásról és […]
Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége olyan agráriumot szeretne, amely versenyképes, válságálló és fenntartható, gazdabarát és tudásalapú – jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Luxembourgban. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára érkezésekor arról beszélt, hogy Magyarország számára cél a további környezetszennyezés megakadályozása és a biodiverzitás megőrzése. Nagy István, a […]
Tóth Árpád: Őszi kérdés Jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér? És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve, Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér, S hogy édes életednek újra egy éve veszve, Mert viszi már […]
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Akilbek Dzsaparov kirgiz miniszterelnököt, aki munkalátogatásra érkezett Magyarországra – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A találkozón a nemzetközi ügyek kapcsán a béke fontosságáról beszéltek a felek, hiszen az ukrajnai háború károsan hat gazdaságaink illetve az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésére. A kirgiz miniszterelnök kiemelte: […]
A CÖF-CÖKA sajtótájékoztatón bejelentette, hogy értesülései szerint, feltételezhetően, a magyar kormány élelmiszer különadójával és az ársapka alkalmazásával kapcsolatban a SPAR Magyarország üzletlánc titkos tárgyalást kezdeményezett az EP-vel és az EB-vel. Adatigényléssel éltünk az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökei felé. Tárgy: Közérdekű adatigénylés a magyar kormány fogyasztók érdekeit védő intézkedésével szembeni, multicégek részéről tanúsított […]
Az európai uniós határokon belüli szervezett bűnözés elleni küzdelmet nevezte az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége egyik prioritásának Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Luxembourgban. A tárcavezető az uniós belügyminiszterek tanácskozását megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az ülésen a többi között a szervezett bűnözés, beleértve az online térben elkövetett bűncselekmények, a gyermekvédelem, illetve a schengeni övezettel kapcsolatos ügyek […]
„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak”, az Európai Uniónak változtatnia kell – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a soros magyar uniós elnökség programját ismertetve új európai versenyképességi megállapodás elfogadására, a migráció és a határvédelem ügyében rendszeres Schengen-csúcstalálkozók megtartására, valamint Bulgária és Románia még idei, teljes körű schengeni csatlakozására tett […]
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Word Economic Forum (WEF) által szervezett „High-Level Dialoge on Europe in the Age of Intelligent Economics” elnevezésű rendezvényen szólalt fel hétfőn este Genfben. Beszédében a tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy új gazdasági rend alakul ki a világban, amelyben Európának meg kell őriznie önállóságát – ismertette a miniszter beszédét kedden a […]
Óriási az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra Magyarországon – mondta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában. Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítette, az ENSZ […]
Dsida Jenő: A gyávaság szonettje Nincs engedelmességem, nincs parancsom. Egyként eldobtam már a kéjt s a kínt. Órákig is elbámulom, amint sugár szikrázik át egy tiszta kancsón. A fán rekedten rikkant fel a páva, a nap melenget és a föld forog. Áldott, kiben nem fáj a tört horog s a küldetésben néha-néha gyáva. Szívem e […]
Átadták pénteken a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium új épületszárnyát és tornacsarnokát, az 5,16 milliárd forintos beruházás állami támogatásból valósult meg. „Egyházpolitikai modellünk az együttműködésre épül, ahol az egyház és az állam a társadalom javára együttműködik. Az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk […]
A kormányülésen szó volt arról, hogy két-három éven belül hogyan lehet elérni az ezereurós minimálbért, és a mintegy hatszázezer forintos átlagbér egymillió forintra emelését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken. A kormányfő kifejtette: ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások […]
A Szülői Hang petíciójára érkező beszámolók alapján lesújtóak a tapasztalatok a testnevelési szigorítás következményeiről. Még súlyosabb lett a túlterheltség, így sok család választás elé kerül: a gyermeknek vagy a sportolással kapcsolatos álmait kell feladnia, vagy a továbbtanulási esélyei romlanak, mert a szigorítás miatt a kettő együtt már nem megy. A KSH adatai alapján látható, hogy a délutáni iskolai […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
