NEHAZUGGY

Ilyen helyzettel fennállásuk óta nem kellett szembesülniük

Tamás Róbert | Október 12, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,651,771 forint, még hiányzik 348,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Orbán Viktort elkaphatta a harctéri idegesség nevű jelenség, vagy egyszerűen megtetszett neki a gondolat, hogy ő akkor most mellkasig áll a vérzivatarban, de az biztos, hogy valamiért képtelen elengedni ezt a szép gondolatot. Alig hevertük ki az Európai Parlamentben előadott borzalmas és iszonyúan szégyenteljes produkcióját, máris fogta magát, beült a rádiójába, amit mi fizetünk, de ő használ. Erről jut is eszembe, hogy hiszen az égadta világon mindennel így van a csúti lókötő, az ő élete, a pereputtya élete gyakorlatilag ebből áll, sőt, erre épül. Mi fizetjük, ő használja. Az egész nyomorult ország erre van berendezkedve.

Annyi változott szerda óta – akkor volt az EP-ben a vita -, hogy a miniszterek elnökének elmeállapota tovább romlott, és valami egészen különös állapotba került. Elfelejtette, hogy ő tulajdonképpen eredetileg politikusnak készült, mármint hogy arra szegődött, azt fogadta meg, azért kapja a fizetését, és mint ilyen, egy országot képvisel minden nyilvános megszólalásával, és még példát is kellene mutatnia ha mindenkinek nem is, de legalább a saját szavazóinak. Ez mondjuk eddig sem sikerült valami fényesen, mert ha a példamutatás sikerrel járt volna, már annyi sem maradt volna az országból, amennyit az ember fél kézzel a zsebébe tömhet, ráadásul senki nem dolgozna, de azért jól akarna élni, ennek érdekében pedig már kiirtottuk volna egymást. Szóval nem példamutatás, sima alkalmatlanság és kormányfőhöz, de még kultúremberhez is méltatlan viselkedés jellemezte a NER urát, amit tovább bonyolított, hogy a szerdai kényszeredett szembesülése a valósággal komoly nyomokat hagyott az egyébként is meglehetősen instabil mentális állapotában.

Ilyenkor nem annyira szerencsés mikrofon mögé ülni, de miután a Fidesz meglehetősen szarul áll, a választások pedig feltartóztathatatlanul közelednek, oda kellett ültetni. És ha már ott ült, nem tartotta magában a mondandóját:

azok vérgőzös állapotban voltak, nem akartak kihívásokról vitatkozni, hanem politikai pofozkodást rendeztek, “nekünk rontottak”. “Amikor tízen jönnek az emberre, az a rock ‘n’ roll!” – jelentette ki.

A miniszterelnök azt mondta, annyian jöttek és olyan durván, hogy attól tartott, ha nem állnak bele, akkor baleknak nézik őket. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Néhány tasli, lángos ott le is esett – emlegette. Elővettem minden tudásomat, és megvédtem Magyarországot – mondta. Azt mondta, meglepődött, de meglepődhettek a nézők is, hiszen abban hittek, hogy európai színvonal lesz, európai kultúra. Szerinte a színvonal a béka feneke alatt volt, ő is kultúrsokkos állapotba került, amikor látta, hogy a tényeket mellőzve ontják rá a gyűlöletet és a támadást. (HVG)

Igen, ez már csak így szokott lenni. Biztosan mindenki ismeri azt a főemlőtípust, amelyik durva, érzéketlen, tapintatlan, mindenkit megbánt a környezetében, kéretlenül adja a tanácsait, beleugat mindenki más dolgába, mindezt azzal indokolja, hogy ő csupán őszinte. Abban a pillanatban azonban, ahogy valaki az ő hibáira merészel rámutatni, nyomban halálosan megsértődik. Mert bírja ő a kritikát, de kizárólag csak akkor, ha ő gyakorolja. Ha valaki vele szemben alkalmazza, azt nem viseli el, hisztériás rohamot kap és igazságtalanságot kiált. Az agya olyan zavarosan van beállítva, hogy még csak megmagyarázni sem lehet neki, hogy a viselkedése nem normális. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Orbán Viktor, miközben iszonyatosan lebőgött az Európai Parlament ülésén, miközben lényegében a totális többség mélységesen elítéli az aljas húzásait, és ezt – tegyük hozzá, hogy az uniós politikában meglehetősen szokatlan módon – sorban a szemébe mondták, taslikról és lángosokról hadovál azoknak az idióta híveinek, akik még nem fordultak el tőle. A kulcsszó ebben az esetben a MÉG.

Augusztus vége óta közelebb került egymáshoz a Fidesz és a Tisza Párt támogatottsága – derül ki a Závecz Research lapunkhoz eljuttatott legfrissebb kutatásából. A változások ugyan kicsik, de a múltkori 6 százalékpontos különbség 4 százalékpontra szűkült. A teljes népesség körében a kormánypártnak 26-ról 25 százalékra csökkent, az ellenzéki pártnak 20-ról 21 százalékra emelkedett a tábora. Jelenleg tehát a Fidesznek nagyjából háromszázezerrel több szavazója van, mint a Tiszának.

A biztos elmenetelt ígérő pártot választók körében a Fidesz 39 százalékon áll, s ebben a csoportban is közel került hozzá a Tisza Párt, táboruk 35 százalék. (24.hu)

Tökéletesen érthető, mitől ennyire idegesek a fiúk. Ilyen helyzettel fennállásuk óta nem kellett szembesülniük. Nem is találják a helyzet kulcsát, egyszerűen nincsen megoldásuk a problémára. Közben már önmagában az is súlyos gondot jelentene, ha elveszítenék a kétharmadot – és ez a jelenlegi állás szerint egészen nyugodtan borítékolható is -, az is benne van a pakliban, hogy a választást is elveszítik. Mégpedig úgy, hogy a teljes propagandagépezet, az összes létező hatalom, minden pénz és óriási, jól kiépített és betanított hálózat áll rendelkezésükre egy olyan párttal szemben, amelyik még csak a parlamentben sincsen ott, nem kap állami támogatást, lényegében a Facebookon és a személyes országjáráson épült fel a semmiből, a nulláról. Mindezt szinte fénysebességgel, kevesebb, mint egy év alatt. A folyamat már beindult, a fiúk kapkodnak. Miután lépéskényszerben vannak, folyamatosan hibáznak, egyszerűen képtelenek kezelni a helyzetet. Bónuszként ha nem is túl lassan, ám meglehetősen biztosan a fejükre omlik az a rengeteg mocsok, amit másfél évtized alatt hordtak össze. Őszintén meglepne, ha kihúznák a következő, menetrend szerinti választásig.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig szoktunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!