NEHAZUGGY

A statisztikák nem hazudnak, ugye?

Lázár Gergő | Október 2, Szerda | 19:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az Európában tapasztalható folyamatokkal ellentétben Magyarországon 2010 óta kevesebb mint a felére csökkent az elkövetett bűncselekmények száma – mondta szerdán Budapesten Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) tíz évvel ezelőtti létrehozása alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

A 2010-es kormányalakítás idején 447 ezer bűncselekmény elkövetését regisztrálták Magyarországon a hatóságok, ez mostanára radikális mértékben, 178 ezerre csökkent, ami kevesebb, mint a fele a korábbi adatoknak – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Hazánkban ebben az esetben az európai trendekkel ellentétes folyamatok tapasztalhatók, mivel kontinensünk nagyobb részén az illegális migráció miatt emelkedik a bűnesetek száma.

És már megint itt tartunk, kérem szépen. Azzal büszkélkedik a kormány, hogy a gyurcsányi időkhöz (mihez máshoz?) képest drasztikus mértékben csökkent a bűncselekmények száma. Ezt még annak idején az elnyomórendszertől valóban független Index cáfolta egy olyan fontos írásban, amelyben felvázolták, hogy konkrétan miért tűnik úgy, mintha hirtelen megszűnt volna a bűnözés az országban. Ennek ellenére most már nem csak arról pofázik a kormány, hogy elképesztően biztonságossá vált az ország (miközben egy 2018-as OECD felmérés szerint a magyaroknak csak a fele, egész pontosan 50,7 százaléka érezte magát biztonságban este az utcán), hanem arról is, hogy Európa más országaiban azért nem következett ez be, mert beengedték az illegális migránsokat, akik nyilvánvalóan bűncselekményeket követnek el. Bezzeg nálunk nincs családon belüli erőszak, alkohol vagy egyéb más társadalmi ok miatt kialakult szisztematikus, sok esetben gyilkossággal végződő veszekedések, mint ahogy rablások sem történnek.

A Fidesz egy biztonságosabb, élhetőbb országgá tette Magyarországot, kár, hogy ezt még a saját lakosai sem nagyon hiszik el, akik között akadnak bőven Fidesz-szavazók is. Nyilvánvalóan az illegális menekültek valóban megnövelték egyes helyeken a bűnözést, ezt nem hiszem, hogy vitatja bárki, de azért konkrétan az ő nyakukba varrni ezt az egészet, igen nevetséges. Arról nem is beszélve, hogy nálunk ugyan valóban alig vannak menekültek, de a bűnözés olyan nagyon nem esett vissza, csupán megváltoztatták azokat a módszereket, amelyekkel ezt a szerteágazó jelenséget mérik. De hát ugyanezt tették sok más statisztika esetében is, így egy rakás más területen minden érdemi változás nélkül papíron óriásit javult a helyzet. Egyfajta varázsütésre lett jobb közbiztonság, vagy éppen a szegények helyzete. Hogy ezt nem érzik az emberek, az más kérdés, de hát attól még lehet, hogy vannak olyan pontjai az országnak, ahol valóban javult a helyzet, nem? Idéznék néhány tényt:

A szabálysértési törvény 2012-es változása óta már nem 20 ezer forint, hanem 50 ezer forint az az értékhatár, amitől bűncselekménynek számítanak a vagyoni kárt okozó cselekmények. 50 ezer forint alatti kár esetén szabálysértésnek minősülnek. Így 2012-ről 2013-ra 60 ezer vagyon elleni bűncselekmény tűnt el a bűnügyi statisztikákból.
Más jogszabályi változások is rendesen belepiszkáltak az utóbbi években a bűnügyi statisztikába. A 2013 nyarán lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, ami teljesen felborította a statisztika módszertanát, tartalmát és adatgyűjtési rendszerét is. Lettek például új tényállások, megszűntek régiek, megváltoztak definíciók és csoportosítások. Így esett például, hogy hirtelen 69 ezerrel csökkent az okirattal visszaélések száma. Ennek a varázslatos javulásnak az a magyarázata, hogy a Btk. változás előtt ha eltűnt egy iratokkal teli tárca, minden egyes irat külön bűncselekménynek számított, de most már összevontan kezelik ezeket.
A statisztikai adatokat befolyásolhatja a halmazatok megítélése is: ha például betörnek egy stadionba, ahol feltörnek húsz öltözőszekrényt, akkor azt számíthatják húsz betörésnek is, és egyetlen folytatólagosan elkövetett betörésnek is – függően attól, hogy mutatkozik-e szándék arra nézve, hogy kevés (vagy kevesebb) bűncselekmény szerepeljen a statisztikákban.

Persze erre lehet azt mondani, hogy miért rángatok elő egy 2018-as cikket Rétvári sikerpropagandájával kapcsolatosan, ám mivel a helyzet nem sokat változott 2018 óta, és mivel a rendőrállamtitkár számára egyenesen 2010 a vonatkoztatási pont, ezért igenis látom értelmét annak, hogy megismételjük az akkor leírtakat. Elvégre ez a pár sor tökéletesen megmagyarázza azt, hogy miért csökkent papíron a bűnözés, miközben a valóság az, hogy körülbelül ugyanott tartunk, mint korábban. Ám mivel ezekre az adatokra hagyatkozik sokszor az Eurostat is, ezért olyan cikkek születhetnek a témában, amelyek egy biztonságos, élhető országról számolnak be. Az állampárt meg úgy van vele, hogy ha elég sokszor elmondják és elhitetik az emberekkel, akkor egy napon majd valóban be is következik a paradicsomi állapot, ezért nekik semmiféle energiát, vagy pénzt nem kell erre fordítaniuk. Kiváló taktika ez. Miközben tovább lopják a magyar adófizetők pénzét, lényegében ingyen javítanak a közbiztonságon és csökkentik a bűnözést az országban. Propagandával.

A rendvédelemre fordított forrásokat 449 milliárdról 1309 milliárd forintra emelte a kormány, emellett az újabb jogszabályokkal szigorodott a büntetőpolitika, például hatályba lépett a „háromcsapás törvény”, amely a visszaeső elkövetőket szankcionálja. Hatékonyabb lett a bűnüldöző szervek munkája, ezzel több ezerrel nőtt az elítéltek száma.

Rétvári Bence a fentiekben látja az eredmények magyarázatát, nem pedig a statisztikák megváltoztatásában. Az mondjuk érdekes kijelentés, hogy csökkent a bűncselekmények száma, de több ezerrel nőtt az elítéltek száma. Ez mégis miként alakult ki? A háromcsapás törvény egy valóban jó kezdeményezés lehet, de vannak olyan esetek, amikor inkább problémát okoznak, mintsem hogy a valódi bűnözőt tennék rácsok mögé jó időre. Számtalan esetben érezhető, hogy a törvényi keret nem megfelelő, olyan embereket enged vissza a társadalomba, akik arra veszélyesek. Hány és hány esetben olvashattunk pár nap, vagy hónap után kiengedett férfiakról, akik szabadulásukat követően lemészárolták a volt barátnőjüket, feleségüket, vagy akár az egész családjukat? Nem piti tolvajokkal kellene vagy füvező fiatalokkal kellene megtölteni a börtönöket, hanem olyanokkal, akik valódi veszélyt jelentenek a társadalmunkra. Az erőszaktevők pontosan ilyen emberek, mégis jól láthatóan elég olcsón megússzák sokszor. Pláne ha embercsempészek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!