A Kitartás marsjáró röviddel a sikeres landolás után elkezdte felfedezőútját a Vörös Bolygó felszínén. A mostanra már – a kínai leszállóegységet is beleszámítva – hat felderítő eszköz landolt a kietlen felszínen. A kutatások eddig is rengeteg ismerettel bővítették a tudományt és bizonyos, hogy további részletekre fognak fényt deríteni a fáradhatatlan robotok. Az nem is kérdés, hogy miért olyan fontos az emberiség számára a naprendszer bolygóinak felderítése; néhány évtized alatt gyűjtött ismeretek a tudomány számára is új horizontokat nyitottak. Felmerül természetesen a kérdés, hogy milyen ráfordítást igényelnek ezek a kutatások, mi az eddig ismeretlen felfedezésének költsége vagy ára. Az nem vitatható, hogy elengedhetetlenül szükséges az ismeretszerzés, sőt az sem, hogy ennek ára van. Mégis mennyi az? A legutóbbi amerikai küldetés, a Perseverance marsjáró mintagyűjtő és laboratórium terveinek és kifejlesztésének kezdete 2013-ra nyúlik vissza. Ezúttal a kutatás középpontjába az asztrobiológiai és részletesebb geológiai adatszerzés került. A tíz évig, 2023 végéig tartó projekt teljes költsége (életciklus-költsége) az űrhajó tervezését és kivitelezését (2,2 milliárd $), a hordozórakéta (243 millió $), a tudományos-műszaki előkészítési munkákat és a marsjáró elsődleges, 2 éves működésének költségeit (300 millió $) tartalmazza. Önmagában a rover építésére és a leszálló rendszerre fordított kiadások alkotják a költségek 81 %-át. A Perserverance teljes életciklus költsége összesen 2,725 milliárd $. (Várhatóan azonban a teljes költség a program végén 2,9 milliárd $ lesz.) Természetesen a ráfordítások nem egyszerre, hanem a tervezés és építés egy évtizede alatt, változó nagyságban és ütemben, a tényleges műszaki megvalósítás szerint merültek fel. A kezdeti, viszonylag alacsony kiadások után a mind összetettebb műszaki készültség és a kiterjedt, időigényes tesztelések idejére érik el a legmagasabb szintet. A Mars 2020 küldetés teljes életciklus-költsége nem tartalmazza a robothelikopter (Ingenuity) 80 millió $ fejlesztési és építési költségét, és a Mars felszínén egy hónapra tervezett technológiai kísérlet 5 millió $-os költségét sem.
Az előző marsjáró, a Curiosity sikeres minta volt a mérnöki tervezés számára, csökkentette az ilyen irányú költségeket. A jelentősen továbbfejlesztett radioaktív-izotópos energiatermelő berendezéssel kapcsolatos biztonsági előírások viszont tagadhatatlanul növelték a marsjáró költségeit. A korábbi küldetések során a bolygóra eljutott szondák közül a Viking 1 és Viking 2 költsége jóval nagyobb volt, egyenként 3,5 milliárd $-ba kerültek. A Curiosity (Kíváncsiság) ugyancsak drágább volt (3,2 milliárd $), mint a Perseverance. (A Kívácsiság esetében a költség növekedését az okozta, hogy felbocsátására nem az optimális időablakban került sor, ezért a pályára állítása többlet energiát igényelt.) Jóval korábban, 2003-ban a Mars Observer szonda sikertelen küldetése 1,7 milliárd $-t emésztett fel. A 2004-ben érkezett Spirit és Opportunity (Esély) elnevezésű roverek missziójának költsége összesen 1, 16 milliárd $ volt. Mindkét eszköz messze az elsődleges kutatási időtartamon túl is továbbított még adatokat. A Perseverance küldetésének teljes költsége viszonylag alacsonyabb, ugyanakkor azonban műszaki felszerelése pedig jóval meghaladja elődeiét. A misszió összes költségének nagyságát C. Dreier szakíró a The Planetary Society lapjában úgy érzékelteti, hogy a programra fordított teljes költség összesen annyi, mint amit a védelmi minisztérium (Pentagon) 33 nap alatt költ el, vagy amennyi a Google bevétele hat nap alatt. A 2,9 milliárd $ kevesebb, mint az Egyesült Államok társadalombiztosítási kiadása egyetlen napon vagy annyi, amennyit az amerikaiak 10 nap alatt költenek a háziállataikra. Az Egyesült Államok költségvetésének harmada un. szabad rendelkezésű kiadások csoportja, aminek tartalmát, céljait és összegeit a kongresszus évente hagyja jóvá. A kormányzat ezen az ágon finanszírozza pl. a NASA-t is. Az űrügynökség a 2013 és 2023 közötti időszakban a központi költségvetésből 233 milliárd $-t kapott, ebből a Kitartás programra (Mars 2020) ennek 1,2 %-át fordították. (Ez az összeg a szövetségi szinten elosztott, különböző célú szabad rendelkezésű pénznek mindössze 0,019 %-a). A jelenleg a helyszínen levő kutatóexpedíció tehát nem túlságosan költséges az amerikai űrprogram keretein belül. A naprendszeren belüli kutatására küldött szondák életciklus-költsége lényegesen nagyobb volt: pl. a Cassini program összköltsége 4,6 milliárd $-ba, a Jupiter felderítésére küldött Galileo űrszonda pedig 3,6 milliárd $-ba került. Az űrkutatás költségeit tekintve érdemes megemlíteni a méltán általánosan ismert Apolló projektet. A NASA már 1959-től kezdve tanulmányozta a holdraszállás elvi lehetőségét. Gagarin űrrepülését követő sokk után az Egyesült Államok hamar bekapcsolódott az űrkutatási versengésbe, és új kezdeményezés lehetőségét kereste. J.F. Kennedy elnök kikérte a NASA vezetőinek véleményét, hogy lehetséges-e ember eljuttatása és visszahozatala a Holdról. A NASA kivitelezhetőnek tartotta, és ezzel új fejezet nyílt az amerikai-orosz űrverseny területén is. Az űrügynökség tevékenységében ennek a nemzeti programnak prioritása volt, és 1961 és 1973 között (inflációval korrigálva, mai értéken) 283 milliárd $- fordított a program megvalósítására. A legnagyobb költségek az első holdraszállás előtt három évvel merültek fel. Az Apolló és a kapcsolódó programok már-már szinte fenntarthatatlan költségigényűeknek bizonyultak, és a szövetségi költségvetésből származó forrás is jelentősen csökkent. Hat sikeres holdraszállás után végül a NASA 1973 végén bejelentette, hogy a következő évben a program már további finanszírozást nem igényel, mert teljesítette a tervezett célkitűzéseit. Az igazság része azonban az is, hogy néhány szakértő szerint a NASA valójában konzisztens módon, nyilvánosan soha nem számolt el az Apolló program ráfordításaival, ami részben a párhuzamosan futó Gemini fejlesztési program átfedéseivel is magyarázható. Az ember sikeres holdraszállása pedig elterelte a figyelmet, azonban kétségtelen, hogy ma sincs tökéletes egyetértés a szakértők között az Apolló program tényleges költségeinek becslése tekintetében. Az űrkutatás minden költsége mellett és ellenére az elmúlt hat évtizedben hihetetlenül és folyamatosan kibővítette az emberi tudomány látókörét és ismereteit. Az új felismerések újabb kérdéseket vetettek fel, amire részben az új kutatások eredményeitől remélnek választ. Különös és roppant ellentmondás ugyanakkor, hogy saját bolygójának környezeti körülményeit – minden késői felismerés dacára – nem képes megóvni az ember, és jórészt csak sodródik a változásokkal. Meglehetősen ironikus, hogy az űrbeli felfedezések nyomán néhányan már a tudottan barátságtalan bolygóra (Mars) kitelepedés, kolonializáció, ásványbányászat lehetőségén delirálják, míg itt a Földön az élhető környezetünk megóvására és fenntartására a szükségesnél jóval kevesebb elszántság és együttműködő akarat tapasztalható. 2021. 06. 16.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Diplomáciai nagyüzem lesz a héten Magyarországon, Budapestre fog figyelni a világ – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Zsigmond Barna Pál közölte, ilyen magas szintű diplomáciai események nem voltak még Magyarországon, sőt a világon is kevés olyan alkalom van, ahol ilyen sok állam kormányfői és államfői […]
Fontos stratégiai cél Magyarország önellátóvá válása az orvostechnikai eszközök gyártásában, ezért az elmúlt időszakban számos ilyen jellegű beruházáshoz nyújtott támogatást a kormány – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Székesfehérváron. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Karsai Alba Kft. üzemmegnyitó ünnepségén arról számolt be, hogy a magyar tulajdonú vállalat labortechnikai és orvostechnikai eszközöket […]
Fontos a templomainkat megvédeni, megerősíteni, megtartani – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Velencén, a részben megújult ófalusi Szent István király templomban tartott ünnepi szentmisén. Soltész Miklós kiemelte, hogy azért támogatja a kormány a templomok felújítását, mert ha „elengedjük templomainkat, azok kiüresednek, és kiüresedő templomokkal nem lesz erő az ateistákkal szembeni […]
Magyarország az Európai Unió (EU) számos más tagállamával szemben nem engedte be az idegen kultúrához tartozó embereket, családbarát politikát folytat és egy konzervatív sziget az európai „liberális óceánban” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák ServusTV-nek adott interjújában csütörtökön. (MTI) Kivételesen nem idézem az egész MTI hírt, mert a szokásos semmitmondások mellett felesleges is […]
Az Európai Bizottság a kínai elektromos járművekre kivetett büntetővámokkal újabb mélyütést vitt be a kontinens versenyképességének, az intézkedés nem szolgálja az európai országok vagy vállalatok érdekét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető arról írt a Facebookon, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság újabb mélyütést vitt be a […]
A kormány a háborús nemzetközi környezetben is bővíteni szeretné a családbarát adórendszert: a tervek szerint két lépésben megduplázza a családi adókedvezményt, megőrzi a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, valamint 2 évvel meghosszabbítja a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát – közölte a Pénzügyminisztérium szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a […]
A versenyképesség terén meghatározó szerepe van a kohéziós politikának, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak is – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Balatonfüreden, újságíróknak nyilatkozva. Bóka János az Európai Régiók Bizottsága (CoR) tagállami kihelyezett elnökségi ülésének zártkörű megnyitóját követően jelezte: a testület mindig ellátogat az aktuális uniós elnökséget adó tagállamba, ahol […]
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedéséről egyeztetett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen megállapították: a világgazdaság a koronavírus-járvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra […]
A nemzeti konzultáció egy rendkívül fontos eszköz a kormány kezében arra, hogy egyetértési pontokat teremtsen a magyarokkal – mondta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Jelezte: október 28-án kezdődik a kérdőívek kézbesítése és december 20-ig lehet visszaküldeni azokat. A parlamenti államtitkár kiemelte: Magyarország az egyetlen olyan ország […]
Az Európai Uniót (EU) vissza kell vezetni a normalitás és a józan ész útjára, hogy a döntéseket a tagállamok, a választók, a polgárok érdekei és ne ideológiai szempontok határozzák meg – mondta Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) konferenciáján pénteken Budapesten. A Patrióták Európáért európai parlamenti […]
Gyurcsány Ferenc: A Fidesz „négyfejű sárkányát” az ellenzéknek legalább 10-15 százalékkal meg kell vernie a választásokon Elég a győzelemhez, ha a választásokon az ellenzék támogatottsága meghaladja a Fidesz támogatottságát? De mennyivel kell legyőzni a Fideszt, hogy legyőzzed a Fideszt? Ez a kérdés – fogalmazott Gyurcsány Ferenc pénteki Facebook-videójában. A DK elnöke szerint „3-5 százalékkal vezetni […]
József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat. Légy, ami lennél: férfi. A fű kinő utánad. A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed. Hogy bizonyság vagy erre, legalább azt köszönjed. Ne vádolj, ne fogadkozz, ne légy komisz magadhoz, ne hódolj és ne hódits, ne csatlakozz a […]
A forradalmunk és szabadságharcunk eszményei és értékei arra köteleznek bennünket, magyarokat, hogy olyan Európai Unióért, és benne egy olyan magyar államért dolgozzunk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar polgárokat – mondta az Országgyűlés elnöke a Rákóczi Szövetség Gloria Victis 1956-os emlékünnepségén kedden Budapesten. Kövér László a Bem-szobornál mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: […]
Az önkormányzatokat és egyéb belügyi ágazatokat érintő törvényjavaslatokat tárgyal kedden az Országgyűlés, amelynek napirendjén szerepel az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzet 2025. május 18-ig történő meghosszabbítását kezdeményező előterjesztés is. A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés a megszokottnál korábban, 8 órakor kezdődik a napirend előtti felszólalásokkal. Elsőként a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását vitathatják meg, […]
A nagyarányú részvétel a nemzeti konzultációkon megerősíti a magyar szuverenitást – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a kormány Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében vasárnap. A nagyarányú részvétel segítséget és erőt ad a kormánynak ahhoz, hogy sikeresen képviselje a magyar önállóságot, azt, hogy mi magunk dönthessünk számunkra fontos ügyekben – tette hozzá az MTI-hez is eljuttatott videóban. […]
Óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak a területalapú agrártámogatások kivezetése, hiszen évente körülbelül 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer gazdának az Európai Uniótól – erről Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A politikus emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke […]
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarországnak békestratégiája van! Magyarország nem a háborút, hanem a békét támogatja, elkötelezett NATO-szövetségesként pedig mindent megteszünk mind országunk és ezen keresztül a védelmi szövetség megerősítéséért – emelte ki a honvédelmi miniszter a NATO védelmi miniszteri értekezletén, Brüsszelben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a Szövetségnek folytatnia kell a megkezdett munkát: több erőre, képességekre és befektetésekre van […]
Nagy jelentősége van a nemzeti konzultációnak, mert azzal kell megvetni az új gazdaságpolitika fundamentumait – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Orbán Viktor azt mondta, Magyarországnak saját úton járó gazdaságpolitikát érdemes folytatnia, és „lesz nagy csodálkozás”, amikor 2025-ben ismertetik a gazdaság első negyedéves számait. A kormányfő azt mondta, […]
Orbán Viktor miniszterelnök szerdai brüsszeli programja a Patrióták pártcsalád munkavacsoráján zárult – tájekoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Az informális találkozón részt vett mások mellett Andrej Babis, a cseh ANO pártelnöke, Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Matteo Salvini az olasz Liga vezetője, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke valamint a Patrióták […]
A kormány javítani kíván a családok anyagi helyzetén, tovább segíteni a fiatalok életkezdését és a lakhatást – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán, miután családszervezetekkel egyeztetett Budapesten. Hankó Balázs közölte: ezt a három területet az új gazdaságpolitikai akcióterv részévé kell tenni. Az anyagi támogatást a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázásával tudják biztosítani. […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
