November 25,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


A szörnyek sokszor köztünk vannak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,501,960 forint, még hiányzik 498,040 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

• Zaklatta és fenyegette a családját az a 31 éves férfi, akit a Bonyhádi Járási Ügyészség indítványára a Szekszárdi Járásbíróság nyomozási bírája letartóztatásba helyezett. Az ügyészség szerint az „italozó életmódot folytató” férfi hónapokon át veszekedett a feleségével, mire a nő júliusban elhagyta, de a férfi azzal fenyegette meg őt, hogy megöli, agyonvereti, elveszi tőle a közös gyerekeiket és a Dunába megy velük. A férfi nyár óta folyamatosan zaklatta a gyerekei anyját, akit a közös házukba sem engedett be, viszont azzal is megfenyegette a nőt, hogy leszúrja a családot. A nő augusztusban beadta a válókeresetet és megelőző távoltartást kért a bíróságtól, amit a Bonyhádi Járásbíróság el is rendelt a férfival szemben 30 napra. Közben a férfit házastárs sérelmére elkövetett zaklatás bűntette, valamint akadályozással elkövetett magánlaksértés miatt gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök, ő mégsem hagyta abba a fenyegetőzést, többször azt mondta, ha lejár a távoltartás, akkor autóval a gyerekekkel együtt belehajt a Dunába. A férfit ezért egy hónapra letartóztatta a bíróság.

• Fogva tartotta és órákon át verte az élettársát az otthonában egy miskolci férfi. A nő úgy tudott megszabadulni végül, hogy egy késsel többször is combon szúrta magát.

Mindkét fenti hír a mai napon jött ki, és ha az ember célzottan kutakodik egy picit, akkor nagy valószínűséggel igen gyorsan hasonló hírekkel találhatja szembe magát. Bár nem hungarikum, de Magyarországon a családon belüli erőszak meglehetősen sok áldozatot szed, és sajnos több esetben a nő (az anya nő) és akár vele együtt a gyermekek halálával jár. A hatóságok nem megfelelően járnak el sokszor és olyan döntéseket hoznak, amelyek nem védik meg a bántalmazottakat. Közben mi mégis főállásban a migránsoktól rettegünk, akik – halljuk a propagandából lassan tíz éve – megerőszakolják asszonyainkat és lányainkat, elveszik a munkánkat és csúfot űznek a kultúránkból. Nos, figyelve a híradásokat, ezeket a bűncselekményeket jellemzően nem a migránsok, hanem az őshonos, büszke magyarok követik el saját feleségeikkel, barátnőikkel, lányaikkal szemben. Magyar ver magyart, vagy magyar öl magyart, és én nem tudom, hogy ez miért elfogadhatóbb, mintha egy migráns tenné ugyanezt? Ezekről az esetektől valahogy mégsem vagyunk megrökönyödve, nem szorul ökölbe a kezünk, általában átlagos, felejthető, lábjegyzetes hírek ezek, a fejünket sem emeljük fel rájuk.

Pedig azért itt nem csupán egyszerű veszekedésekről van szó, hanem konkrétan teljes családok kiirtásáról, vagy arról, hogy valaki saját magát szúrta le pusztán azért, hogy menekülhessen a bántalmazójától. Ezekről az esetekről sokszor a hatóságok is tudnak, mégis vagy a törvények nem megfelelő hatékonysága miatt, vagy rossz döntések miatt, de ameddig meg nem történik a tragédia, addig nem nagyon reagálnak. Ameddig meg nem hal valaki, addig csak 30 napos elzárásról, vagy épp távoltartási végzésekről van szó. De mit érnek ezek, ha szabadulása után az elkövető azonnal a korábban megtámadott nő, vagy család felé veszi az irányt, és kegyetlenül lemészárolja őket? Féltékenységből, alkoholos befolyásoltság alatt, vagy más problémával küszködve brutális bűncselekményeket hajtanak végre. A probléma az, hogy ilyen esetekben sok országban országos hír és társadalmi felháborodás lesz az ügyből, a tárgyalást százezrek, milliók követik, és újságok tucatjai foglalkoznak a történtekkel, miközben Magyarországon ez csak nagyon ritka esetekben (Renner Erika vagy Oroszi Bernadett esete ilyen) fordul elő.

Szinte már megszoktuk a vidéken feleségét megkéselő férfit, vagy a barátnőjét eszméletlenre verő katonát. Ezek úgymond előfordulnak, semmi különös látnivaló. Bezzeg ha jönnek a migránsok. Na azok jelentik az igazi veszélyt mindannyiunkra. Tőlük meg kell védenünk ezt a büszke, keresztény nemzetet. Az nem érdekes, hogy a vasárnaponta misére járó, ősmagyar Pali bácsi az, aki mise után veri a feleségét, hiszen az rájuk tartozik. De menekült az ne jöjjön ide. Az tény, hogy bűnözőkre senkinek nincs szüksége, és nem is ilyen menekülteket akar senki se, de valóban tőlük kellene félnie az ország lakosságának? Nem inkább az alkoholfüggőségtől és a sokszor emiatt kialakuló családon belüli erőszaktól? Nem az a jóval nagyobb tragédia, hogy a társadalom szemet huny a módszeres bántalmazások fölött és hogy a rendszer nem védi meg az áldozatokat? Én jóval nagyobb problémának látom ezeket – vagy épp a falusi drogfüggőséget munka és minőségi szórakozási lehetőség híján -, mint az egyébként sem érkező menekülteket. Nyilván szembenézni azzal, hogy a sajátjaink azok, akik a legbrutálisabb cselekményeket követik el, nem egyszerű, pedig ha megnézzük, mégis erről van szó. A családját kalapáccsal vagy fegyverrel lemészároló családapa nem marokkói vagy szír, hanem bizony magyar. Mint ahogy a fenti két esetben is bennszülöttekről, őshonos magyarokról van szó, nem pedig muszlim bevándorlókról.

Nyilván ha „idegenekről” lenne szó, ma már minden lap foglalkozna az esetekkel, hiszen ez beleillik a kormány rettegéspolitikájába. Az viszont nem, hogy a magyar családapa fenyegeti a feleségét vagy az élettársát vagy a gyermekei anyját. Pedig ha a valódi problémákkal szeretnénk foglalkozni, akkor valahol itt kellene kezdeni, nem pedig a határkerítés mentén. A valódi problémák a magyar családokban vannak, a négy fal között. Kár, hogy a legtöbb esetben a bántalmazott félre addig nem figyel fel senki sem, ameddig már késő. Reménykedjünk abban, hogy a fenti két eset ezzel véget is ért, és nem arról olvashatunk hamarosan, hogy a frissen szabadult férfiak lemészárolták a korábban általuk bántalmazott nőket. Ha ez megtörténne, akkor már csak múlt idejű tragédiáról lehetne beszámolni, miközben évente sok ilyen eset történik, ami nyomtalanul tűnik el a semmiben.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.