Nem állt szándékomban félreérthetően fogalmazni 1956 ügyében. Hiba volt részemről, és ha ezzel valakit megbántottam, akkor ezért elnézést kérek.
Megerősítem, hogy ha szükség lesz rá, én ott leszek fegyverrel a kezemben a Corvin köznél.
Mérceként pedig nem azoknak kell megfelelnem, akik a kommunista utódpártban ülnek ma is, nem azoknak, akik lovasrohamot vezényeltek ellenünk 2006. október 23-án, nem azoknak, akiket külföldről fizetnek, és nem azoknak, akik csak a nőkkel szemben keménykednek.
Hanem elsősorban a saját családom már nem velünk lévő tagjainak kell megfelelnem, akik életüket adták a hazáért a szovjetek elleni küzdelemben, mint egyik dédapám; vagy szabadságukat adták a hazáért akkor, amikor a kommunista rendszer koncepciós per keretében börtönbe zárta őket, mint az egyik nagymamám. Az ő emlékük és minden ‘56-os emléke legyen áldott!
Senki nem tehet a köztörvényes bűnöző, fajvédő dédapjáról, akitől a hősi halál ennek ellenére sem vitatható el, de ha már egy kényszeredett elnézést kérésben rá hivatkozik valaki, akinek amúgy védhetetlen a mondanivalója, meggondolhatná kétszer. Mindegy, szerintem Orbán Balázsról már a mentőben lemondtak volna az orvosok, annyi sebből vérzik az egész ember. Szigorúan átvitt értelemben, nehogy félreértés legyen belőle.
Kezdjük ott, hogy ez messze nem egy hiba volt, hanem konkrétan egy bűncselekmény gyanúját felvető (történészek előkészületi hazaárulásnak tartják) epehányás. Sőt, akkor is nagyon megengedő vagyok az igazgató úrral, ha nyílt színi hazaárulásnak minősítem a mosdatlan mondatait. Ott tartok, hogy a másik ugyanilyen nevűt politikailag igazgató embernek már a nevét is utálom leírni. Azt mondja: elnézést kér. HA valakit megbántott. Hogy mit keres ebben a szövegösszefüggésben a feltételes mód, az egy dolog. De az elnézés. Ebben az esetben valami olyasmit sugall nekem, hogy nézzek félre, ne vegyem észre. Jó, hát belerúgtam a kutyába, eldobtam a csikket az utcán, nem vittem vissza a poharamat, odaszartam a küszöbre, ez van, nézd el nekem, aztán haladjunk. Mert mások még nagyobb gazemberek, mint én. Szerintem a bocsánat szó használata lett volna a minimálisan elvárható erre a mocsokra, ez az a szó, amit akkor mondunk ki (mert hülyék nem vagyunk, pontosan tudjuk, hogy megbántottunk valakit, vagy olyasmit tettünk, amit nem kellett volna), ha később szívből megbántuk a dolgot. De csak akkor. Szerintem ez nem az az eset, az ember most sem érti, hogy belefosott a ventilátorba, és valójában mekkora gáz ez az egész.
És hogy hol leszel, Balázska? A Corvin köznél? Nem mondod. Te meg a hitvány elvtársaid lennétek az elsők, aki hanyatt-homlok menekülnétek innen, ha bebaszna a mennykő. Tapasztalatból tudom. Mert ilyenek vagytok az elvtársaiddal. Ti ilyen gyáva alomból jöttetek, látjuk évek óta, hogy még a saját népetek elől is menekültök. Nincs ezzel baj, csak akkor a pofa legyen lapos, amikor másokat illettek mindenféle jelzőkkel.
Azt mondod: mérce? Meg kommunista utódpárt? Nézzél már körül, jóember, köszönj már helyettünk is Kövérnek, Gajdicsnak, Bayernek meg az összes ügynök-besúgónak, akit rehabilitáltatok! Egy ilyen nyilatkozat után van arcod, még most is ráfér öblösen gyurcsányozni? Nem feslik le a képedről a bőr, nem borul vérvörösbe az ábrázatod? Hogy jönnek a te 1956-ot gyalázó mondataidhoz azok, akiket szerinted külföldről fizetnek és akik nőkkel keménykednek? Csak nem a saját pártodról beszélsz? Csak nem a saját komondortenyésztő, nőügyekkel nem foglalkozó névrokonodról delirálsz? Benned tényleg egy csepp szégyenérzet nincs? Egy ilyen ordenáré műsor után egy normális demokráciában, egy normális jogállamban, ahol például a másfél évtizede hatalmon lévő kormánypárt nem a háborús agresszor posztszovjet diktatúra végbeléből lóg ki, az azonnali lemondás a minimum lenne. Mondom: a minimum. Hiszen nem vagyunk Japán, ahol egy ilyen blama után az illetékes már rég elbujdokolt volna szégyenében, és a szeppuku időpontján gondolkodna. De jobbat mondok: ha most 1956-ot írnánk, és te ezek után kitetted volna a mellső lábad az utcára, a pesti srácok (nem az a tróger pártpropaganda beltenyészet, amelyik a nevüket bitorolja, hanem az igazi pesti srácok), akik akkor fegyvert fogtak, harcoltak és nem érdekelték őket a következmények, biztos nem néztek volna félre. Vagy el.
Hogy a családodnak kell megfelelned? Hát biztos voltak köztük tisztességes, becsületes emberek is a köztörvényes dédapádon kívül, talán jobb, hogy ők nem érték meg az unokájuk ivarérett korszakát, és talán jobb, hogy nekik már nem kell miattad szégyenkezniük. Elég lesz nekünk, ország és világ előtt. Helyettetek és miattatok. És nem, nem ez volt az első eset, hogy lábtörlőnek használtátok 1956-ot. Elég Schmidt Máriára gondolni, aki ott ült veled és a gazdáddal tegnap Észak-Macedóniában a tárgyalóasztalnál, aki lufikutyává hajlította az 1956-os forradalom emlékezetét, és meggyalázta Pruck Pál emlékét. De ott van a főnököd is, aki az éj leple alatt szállíttatta el Nagy Imre szobrát, mondván, az is csak egy kommunista volt. Miközben a politikai hírnevet az ő tetemén keresztül szerezte meg magának, amikor hajóárbócnak használta a koporsóját, és onnan vinnyogott a szélrózsa irányába, hogy ruszkik, haza! Ja, hogy az már nem számít, mert volt ő is már minden a liberális lázadótól a moszkovita kollaboránsig.
Ne fáradjatok, mindenki tudja, hogy ez nem kicsúszott, ez nem csak úgy véletlenül kandikált ki az arcodból, ezt te meggyőződéssel így gondolod. Az egész bandád így gondolja. És ha ennek most nem lenne semmiféle visszhangja, akkor ti tovább tolnátok az ócska és rozsdás talicskát egészen Moszkváig. Bár szerintem amúgy is ezt teszitek, pedig már a Holdról is jól látszik, hogy ti vagytok azok, akik kiárusítottátok a hazánkat, a szuverenitásunkat, a semlegességünket az orosz háborús agresszornak. A haramiának, akinek most ti vagytok a furkósbot a kezében, amivel naponta odacsap az EU asztalára. Mert ti eladtátok magatokat és magatokkal együtt minket is. A múltunkat és a jelenünket.
De nem, a jövő még képlékeny, szerintem egyre többen érzik úgy, hogy most már nagyon elég volt abból, amit itt műveltek lassan tizenöt éve a fejünk fölött. Egy puhatestűben több tartás és gerinc van, mint bennetek, Balázs. Menj, aludj el szépen és pihend ki magad! De előtte mondj le, szabadítsd meg magad tőlünk, de főleg minket magadtól!
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.