NEHAZUGGY

Ezerszer hitványabb senkik

Vogronics András | Szeptember 27, Péntek | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Na akkor itt is még egyszer, látva, hogy az illetékesek a fék helyett megint a gázra léptek, és miután a fél világ hallotta, hogy mit mondtak a szájukkal, miután a fél világ megrökönyödött azon, amit a szájukkal mondtak, magyarázkodnak, vádaskodnak, fullba tolják. Tehát mit mondott Orbán Balázs politikai igazgató a pártpropagandában?

„Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert ’56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Hagytam bőven időt magamnak is, mindenki másnak is megkeresni azt a falfelületet, ahol nem gond, ha megreped a vakolat, miután a kedves felhasználó belever egy hatalmasat az öklével. Vagy bármivel, ami a keze ügyébe akad. Tudom, annyit azért nem ér ennek a sehonnai bitangnak – hogy a költő szavaival éljek – a delirálása, hogy az ember kárt tegyen magában vagy a környezetében. Még ha az újabb és újabb magyarázkodásokkal egyre csak emelték a tétet, és egyre mélyebbre ásták magukat az elvtársak. Ha eddig nem, most már csak ki kell mondani: ezek nem ugyanazok, hanem azoknál is ezerszer hitványabb senkik.

Szerencsétlen Nagy Imre. Nem elég, hogy a nemzet első számú vérszívója, ennek a népnek a főállású fosztogatója és megrontója elvitette a szobrát a Szabadság térről, most még egy jó nagyot köpött is a sírjára. A politikai igazgatója száján keresztül, aztán ma reggel az Észak-Macedóniába utána hurcolt Kossuth rádió mikrofonállványával megüzente, hogy Orbán Balázs félreérthetően fogalmazott, ami egy hiba, de haladjunk. Nem, az már tegnap sem egy egyszerű hiba volt. Nagyon értékes magyar életekről és egy háborús agresszor nagyhatalom előtt óvatosságból feltett kézről pofázni egy olyan kormányt szolgálva, amelyik naponta rugdos árokba emberi életeket és köpi le a múltat, szarik a jelenre és kártyázza el a jövőt, nem hiba. Orbán politikai igazgatója egy olyan gazdasági és politikai érdekcsoport tagjaként felejtett el egy pillanatra hazudni, amelyik a saját tyúkszaros életénél csak az összelopott vagyonát és hatalmát félti jobban. Szégyelld magad, Orbán! Szégyelljétek magatokat egytől egyig, ti sehonnai tuskók! Ti meg az óvatosság. Amikor a főnököd már rég lekörözött egy egész elefántcsordát, ugyanis egy porcelánboltba betévedt elefántcsorda sem lett volna képes akkora kárt okozni, mint amekkora erkölcsi pusztítást hajtottak végre ti a valósághajlító, hazug és kétszínű propagandátokkal ennek a társadalomnak a lelkében. És miután őszinteségi rohamában bevallotta, hogy a bűnbandája ellenállás nélkül dobná oda Magyarországot Vlagyimirnak, a bociszemű, takonygerincű kérte ki magának. Nem egyszer, kétszer.

Emlékeztetnék, hogy ez a sehonnai mondta azt is, hogy „a média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”. Akkor is azt tette, amit most. Beismerő vallomást tett. Elismerte azt, amit azelőtt és azóta is mellébeszélve, sunnyogva, tagadva, maguknak kikérve kerülgettek: azért gründoltak médiabirodalmat, hogy az idők végezetéig uralkodhassanak a kilúgozott agyú országon. Egy ÁVH-s pribéket meghazudtoló mentalitás és lelkület ez. Az ideológiáról beszélek, nem a tettlegességről, nehogy valaki félreértse. Orbán Balázs nem egy AVH-s pribék, ő nem jutna el a fizikai megsemmisítésig, ő csak arról beszél, hogy mi, magyarok feltennénk a kezünket, ha jönnének az oroszok.

Nem, bassza meg, nem volt semmi félreérthető, minden nagyon világos volt, nem értettük félre, mert nem volt mit. Rohadt nehéz ezeket a szavakat szemlesütve, lehajtott fejjel hallgatni és a legyinteni, hogy jól van, na, a szerencsétlen nem tudja, miket beszél. Nem a francot. Nagyon pontosan tudja, különben nem kontrázott volna, nem tett volna rá még egy-két lapáttal, és a gazdája se próbálná elkenni a mocskot. Döbbenetes ez az egész már megint, hiszen mindenki látja, hogy ezek évek óta ki sem látszanak a szovjet vöröshadsereg vezetőjének a picsájából; hogy Szijjártó is, Júdás is úgy idomulnak Vlagyimir ideológiájához, hogy azt a moszkoviták is elismerően tapsolják meg. Kik ezek? Honnan jönnek ezek? Hol tenyésztik ezeket a haza ellenségeit?

Kikérem magamnak! Kikérem azoknak a meggyilkolt vagy bebörtönzött forradalmároknak a nevében, akik egy nemes ügy érdekében vállalták a reménytelen küzdelmet, akik soha nem lettek volna olyan megalkuvó szar alakok, mint ti. Akik szembe mertek fordulni egy megszálló szörnyeteggel, és azt merték mondani, hogy nem kérünk belőletek! Emberéletek? Bazdmeg, erről szól az egész történelem. Hogy emberek meghalnak, és nemcsak ágyban párnák közt, hanem a hazájukért küzdve, egy jobb, szebb jövő, egy szabad élet reményében. Ők az igazi patrióták, ők az igazi hazafiak. Mindazok, akik bármikor is éltek, küzdöttek a jó ügy érdekében, és eszükbe nem jutott volna feltenni a kezüket, hogy óvatosnak kell lenni, hogy nem szabad felelőtlennek lenni, mert a drága emberélet. 1956 erről szólt, ti gyáva rabjai a földnek! Hogy igenis odaállunk az agresszor nagyhatalom elé, és igenis védekezünk, mert ezt követeli tőlünk a hazánk, mert ez a kötelességünk és a nemzeti érdekünk.

Ezeket az embereket, akiket korábban hősként ünnepeltek és kisajátították az örökségüket, köpte arcon Orbán Balázs. Nem szégyelled magad? Tényleg elképzelhetetlen, hogy eltakarodj a fenébe a nyomorult ideológiáddal, a megfélemlítő, lekezelő, másokat rettegésben tartó főnököddel együtt? Pedig nagyon itt lenne az ideje, hogy eltakarodjatok. Ti, a gyerekeket molesztáló bűnözők védőszentjei, ti, a családokat vegzáló, tolvajokat, élősködőket, hazudozó senkiket mentegető gazemberek. Mondjuk rögtön Moszkvába. Menjetek, vigyétek a honvédségi luxusgépet, pakoljatok bele mindent, és tünés innen a francba.

Hogy szintén téged idézzelek, te lelki hajótörött: „A hatalom utazás, és csak a végén derül ki, hogy jó emberek voltunk-e”. Nem, egyáltalán semmi szükség arra, hogy megvárjuk az utazásotok végét. Megmondom már most: közöttetek meg a jó emberek között akkora a távolság, mint amekkora a legtávolabbi csillagrendszer és a Föld nevű bolygó között van. Még annál is nagyobb, emberi léptékkel nem mérhető, emberi aggyal nem felfogható. Jönnek a férgek, mondja a Tankcsapda. Nem jönnek, már rég itt zabálják ennek a jobb sorsra érdemes országnak az elfertőződött testrészeit, és egyre csak üszkösödik a seb. Egyre csak fájdalmasabb és kilátástalanabb a helyzet, amit ti itt összehoztatok nekünk a nagy utazásotok közepette. Szakadjatok meg!

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!