Borúra derű, megjött az ár, nem lett magasabb, mint a 2013-as, Júdás megmentette az országot, mindenki kint volt a gátakon. Aki nem, annak meg egyenként a jó édesanyját. Azon felül, hogy a fél ország zsákokat töltött és pakolt, akkora nemzeti összefogásnak lehettünk tanúi, hogy a Hősök terén már helyet csináltak maguk közt a szobrok, hogy majd Júdás is odaférjen.
Megvédte, kicselezte és földre vitte a Dunát, mindazonáltal a gumicsizmában fontoskodás, helyszínbejárás ellenőrzés, irányítás propagandavideó forgatás közepette azért másra is jutott ideje. Talán már a valóságtól elszigetelt végeken is értesültek arról, hogy csütörtök estére megjelent az árvízi tutajos listája arról a 130 beruházásról, amelyeket a kormánya nem hajlandó tovább finanszírozni, illetve teljesen leállít. Nem mondom, hogy mindenért kár, de mint tudjuk, megszorítások áldozatául esett egyebek mellett a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program”, nincs pénz a mentőszolgálat gépjármű-beszerzéseire, de kikukázták például a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló, a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló projektet is.
Mint ismert és talán már a szobanövények és kerti bútorok is tisztában vannak vele, a Fidesz esetében azt, amikor nincs pénz, vagy kevesebb pénz van arra, amire többet ígértek, nem megszorításnak, hívják, hanem valami tök másnak. Jelen esetben átütemezésnek. „Megszorítások a Gyurcsány-kormány alatt voltak” – volt pofája reagálni a Rogán-féle Kormányzati FélreTájékoztatási Központnak, miután az RTL Orbán 130-as pénzelvonási listájáról érdeklődött. Az elvtársak azt írták: a tervezett beruházások egy részét átütemezik, de azokat később megvalósítják. Vagyis kuss legyen, jobbágyok, pofa be, sosem volt fehér. Szerintem meg az van, ami lenni szokott: a NER dzsungeléből már nem csak az infláció nevű tigris vicsorog ránk megint a hatalmas, hatósági áras fogaival, de a lopás nevű szarka is folyamatosan ott köröz a fejünk felett, a dögkeselyűk nagy örömére. Júdás meg tátott szájú Maugliként szaladgál a szómágia faszerdejében.
Jó látni, hogy a nemzet gátőrének és bandájának maradt arra is ideje, hogy ezt a megszorítási listát összedobja, hogy gyurcsányozzon egy öblöset, mert a haza mindenek előtt. Közben ha összevetjük a 2008-as világválság alatt megroggyant gazdaság adatait a mostaniakkal, akkor azt fogjuk látni, hogy azok sokkal jobban néztek ki, mint a mostani katasztrofálisak. A mostani mellébeszéléssel ellentétben akkor Júdás és Papagáj Peti nemzethalált vizionált és államcsőddel riogatott, holott a Bajnai-kormány 1 év alatt rendbe rakta a költségvetést, és gatyába rázta az államkasszát. Ezt amúgy akkor nyilatkozta az Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, amikor az ország már túl volt a krízisen, aminek a kezeléséhez neki a világon semmi köze nem volt azon kívül, hogy végtelenítve mocskolta Bajnaiékat:
„A válságra adott megkésett válaszként Magyarország két egymás utáni kormánya egy éven belül az alábbi határozatokat hajtotta végre: a nyugdíjasok elveszítettek egyhavi járandóságot, az áfa 20-ról 25 százalékra emelkedett, a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre nőtt, az államháztartás kiadási oldalát pedig erőteljesen lefaragták. Ezek a lépések összességükben többet tesznek ki, mint amire bármely európai ország vállalkozott – mégpedig sztrájkok és tiltakozások nélkül. Tulajdonképpen ezért kijárna, hogy a külföld kalapot emeljen.”
Zavarbaejtő, na. Ha nem tudnánk, hogy kivel állunk szemben, ha nem tudnánk, hogy hol élünk, akkor ezeket a szavakat úgy is lehetne értelmezni, hogy Júdás Viktor annak idején elismeréssel szólt elődje teljesítményéről. Csakhogy tudjuk, kivel állunk szemben, tudjuk, hol élünk, ezért ma sem értjük, hogy miután több mint egy éven keresztül ócsárolta a válságkezelő Bajnai Gordonékat, mit akart mondani. Azt viszont látjuk, hogy most egyértelműen tagadnak, hazudnak. Megint nemmegszorításnak hazudja a kormánya a nettó megszorítást, miközben úgy sodorták ilyen pocsék helyzetbe a gazdaságot és az egész országot, hogy egy évtizeden keresztül akkora konjunktúrában fürdőztek, amilyenben ez az ország se a rendszerváltásnak hazudott új időszámítás óta, se azelőtt nem fürdőzött soha. A különbség az akkori helyzet és a mostani között, hogy akkor nem egy tégláig szétlopott ország volt szar helyzetben, hanem egy, az egész világot megrázó, valódi gazdasági válság sújtott egy közepesen rosszul működő országot. Nem bagatellizálva az akkori helyzet súlyosságát, az biztos, hogy nem egy szűk kör által módszeresen kirabolt és kifosztott ország áll letolt gatyával Európa sereghajtójaként kiabálva, hogy mi mindent tökéletesen csináltunk, de a külső tényezők, ugye.
Az van, hogy Orbán politikája miatt a pénz nem jön, hanem megy, ő meg hazárdőrként viselkedik, a szerencsében, a Jóistenben és Donald Trumpban bízva, a hatalmába foggal-körömmel kapaszkodva próbál túlélni egy olyan súlyos problémahalmazt, amit voltaképpen ő idézett elő. Mint egy játékfüggő családfő, aki eljátszotta már a család vagyonát, uzsorakölcsönökből és kétes alakoktól felvett hitelekből pótolja a bevételeit, és már mindent elzálogosított, csak hogy legyen valahogy. Pardon, ez így nem igaz, mert ez a családfő egyébként a család vagyonát már félretette magának, csak közben azt hazudja, hogy túl sok a rezsi, meg a szomszéd veri a feleségét, és ezért ázik be a tető, ezért nincs pénz gyógyszerre. Ilyen a mi Kádár Viktorunk, így néz hülyének mindenkit.
De rendben. Bár minden szempontból lehetetlen küldetés, legyünk megengedőek, próbáljunk felmentéseket keresni neki. Mert igen, volt egy Covid-19 járvány, amiről nem ő tehetett. Ez igaz, arról viszont kizárólag ő tehetett, hogy már eleve úgy futottunk neki a vírus elleni küzdelemnek, hogy az egészségügy romokban volt, miközben ő addigra már nagyjából sikeresen kiutáltatta magát a saját szövetségi rendszerünkből. Próbálok megengedő lenni, de ha a több mint negyvenezer honfitársunkat nézem, akik konkrétan belehaltak a járványba úgy, hogy sokakat meg lehetett volna menteni, akkor nincs felmentés. Főleg mert akkor is az volt a duma, hogy ő mindenkit meg fog gyógyítani, aki a vírust elkapta. Szó szerint: „Aki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani.” De sikerült?
És igen, itt a háború, amit Putyin indított lassan három éve a szomszédban. Érdekes, az is szinte csak minket vitt padlóra, sehol máshol nem volt ekkora borzalmas infláció, pedig nem mi vagyunk Ukrajna egyetlen szomszédai. Mert Júdás folyamatosan a saját szövetségi rendszerünk ellen küzd, ráadásul azokkal karöltve, akik ellen a fél világ a saját érdekében összekapaszkodva harcol, fegyverekkel és gazdaságilag. És akkor idetenném azt, amit a kötcsei eligazításon a szeme rebbenése nélkül hazudott a szektájának:
Mi sose ígértük az embereknek azt, hogy minden problémájukat megoldjuk. Sose ígértük, hogy megváltjuk őket. Egy dolgot ígértünk, hogy mi itt leszünk velük. Ha fúj, ha esik, mi itt leszünk velük.
Megígérte, hogy mindenkit meggyógyít, majd közölte, hogy ő soha semmit nem ígért. Ja, a skizofrén, aki saját bevallása szerint soha nem hazudott. Idézet tőle:
A magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális másképp gondolkodóké, akik sohasem hazudtak. Én sem hazudtam soha az embereknek.
Hát így. Az ár majd elvonul, a szürke hétköznapok szürkesége meg visszasomfordál az életünkbe, a problémáink továbbra is itt lesznek. Azokat nem viszi el a víz, azok nem folynak le uszadékként a Dunán, azok ugyanúgy tornyosulnak majd a fejünk felett, ahogy eddig is. Már várom, nagyon várom, hogy bejelentse az árvízi infláció miatti rendkívüli veszélyhelyzetet is a másik két hazug veszélyhelyzete mellé, amelyekkel visszaélve, rendeletekkel kormányozva uralkodik mindannyiunk felett.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.