November 26,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Nem fog lemondani, nem fog belebukni, nem fog eltűnni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,501,960 forint, még hiányzik 498,040 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kezd Faudába fulladni Magyarország vasúti közlekedése. Pontosabban már igen régóta agonizál és vergődik, de úgy tűnik, mostanra járt le végérvényesen mindennek is a szavatossági ideje. Nem, bocsánat: szerintem ez már úgy 30 éve megtörtént, ami most kibontakozik a szemünk előtt, az lényegében a ráadás. 

Mivel nem vagyok híve az ismerősöm ismerőse azt mondta, továbbá a haverom apjának a tevére, aki ott dolgozik, azt mesélte típusú szájról szájra legendák készpénznek vételének, inkább néhány mondatban a saját tapasztalataimat vázolnám fel, mert ezeket személyesen, közvetlenül szereztem. Nyugodtan lehet majd engem példának felhozni. Hálás vagyok a sorsnak, hogy sok helyen megfordulhattam a világban, amerre jártam többnyire igénybe is vettem adott ország tömegközlekedését az A pontból B pontba való eljutás céljából. A legfontosabb észrevételem az, hogy Spanyolországtól Angliáig, Skóciától Hollandiáig mindenütt igaz: nem a vasutat állítják az órához, hanem fordítva, az órát a vasúthoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy adott vonat mondjuk 10:34-kor indul, az tűpontosan akkor fog indulni, és ha 11:25-kor kell érkeznie, akkor fog érkezni. Nem hamarabb, de pláne nem órákkal később. Pont.

Ez a biztonságérzet meg van fejelve azzal a komfortérzettel is, hogy a szerelvények klímával felszereltek, a wifi, töltő és kulturált mosdó alap, egy monitoron folyamatosan lehet követni, hogy melyik állomás következik. Van külön fenntartott hely kerékpárnak, bőröndöknek, babakocsinak és kerekesszékeseknek, a kalauz, de jellemzően egy szimpla pályamunkás is meg tudja mondani az oldalán lógó kütyü segítségével, amivel beszkenneli a jegyet, hogy melyik vágányról fog indulni a keresett járat. Amiről beszélek, nem egy szuper InterCity, hanem többnyire rövidtávú járat. A repterek legtöbb helyen vasúti csomópontok is. Ez szintén alap, hiszen aki megérkezik egy nagyvárosba, az be is szeretne jutni oda. Ezzel most nem felmagasztalom a döglődő, hanyatló Nyugat infrastruktúrájának eme részét, hanem tényeket közlök. Amszterdamból például 10 percenként indul vonat Hágába, Rotterdamba, Brüsszelbe, meg még ki tudja hova. Időben, gyorsan és kényelmesen el lehet jutni gyakorlatilag bárhova.

Ezzel szemben foglaljuk össze röviden (via) a nem a bibliai Lázár, hanem vidéki földesúr Lázár János által vezetett Magyar Államvasutak állapotát 2024 augusztusának végén, miközben Magyarország még papíron az Európai Unió tagja, sőt annak soros elnöki tisztségét is betölti. A kánikulával sújtott nyári főszezon utolsó hétvégéjén eltörik egy sín, a dél-balatoni vasúti közlekedés lényegében megbénul. Egy nappal később az ország legnagyobb pályaudvaránál kisiklik egy InterCity, a forgalommal együtt az utastájékoztatás is összeomlik; a Keleti meghatározatlan ideig nem indít és nem fogad vonatokat. Mindeközben a vasúti késések rekordot döntenek, júliusban a feláras vonatok alig több mint egyharmada volt pontos, többet késtek, mint bármikor, mióta ezt nyilvántartják. Hétfőn hajnalban az új hét örömére országszerte folytatódott a katasztrófa. A Bajáról fél 6 előtt induló InterRégió egyszerűen kimarad, a MÁV szerint majd jön a következő, lehet azzal menni. Ha meg nincs vonat, lesz pótlóbusz. Legfeljebb később indul, mint a Sárbogárd-Bátaszék vonalon. A biztosítóberendezés hibája Miskolc és Hidasnémeti között is jelentősen megdobja a menetidőt, de hol van ez az orbáni békemisszió fontosságához képest? Hogy Tapolcáról Keszthelyre, vagy Debrecenből a Nyugatiba hány órás késéssel lehet eljutni egy augusztus végi reggelen? Hát több is veszett Mohácsnál, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, és még egyszer: lehet menni a következő vonattal, ami egyszer majd úgyis odaér, ahova kell. Még senki nem halt bele abba, hogy nem indult el a menetrend szerint induló vonat a Nyugati pályaudvarról Munkácsra, nem igaz? Fel kell szállni valami másra, aztán át kell szállni és probléma megoldva. Hogy emberek idejével, életével szórakoznak közben mindenféle következmény nélkül? Hát háborús veszélyhelyzetben igazán mindenki beláthatná, hogy ennél nagyobb horderejű problémáink is vannak. A hab a gyalázat tortáján: két embert is elgázolt a vonat hétfő reggel. A Kassáról Hatvanba tartó, Miskolcról 7:38-kor továbbindult Hernád InterCity Mezőkövesdnél balesetezett. Helyszínelés, szünetelő forgalom, hosszabb menetidők ameddig a szem ellát Mezőkeresztestől Mezőkövesd, Budapesttől Sátoraljaújhelyig.

Mindössze három nap hevenyészett, teljesség igénye nélküli krónikája ez, közben olvasom valahol a népi bölcsesség feneketlen virtuális kútjában, hogy ez megint csak egy lipsi hiszti. Idézet:

Ez nem érdekes. Az a fontos, hogy a keletiben történt siklás telexes komment szekciós logikájából indulva megértettem végre a dolgokat. Az embernek innentől fogva nincs semmivel kapcsolatban semmi felelőssége, mert elég lesz ha azt mondja: „Orbáááán!” vagy hogy „Lázááár!” A ballibsi kommentszekció ordítása nyomán elég lesz egy balesetvizsgálati jelentés balesethez vezető okaként e két nevet írni. Plusz még mehet, hogy „fidess” stb. Az 1994 decemberi szajoli baleset ismertetésénél is innentől fogva szigorúan tilos lesz hibázóként a váltókezelőt megnevezni. Horn Gyulát kell mondani. Vagy az 1968 decemberi mendei baleset kapcsán Kádár Jánost.

Értem. Fő a változatosság, már nem csak Gyurcsány a hibás, hanem Horn és Kádár is. Pedig még szót sem ejtettem a pályaudvarok állapotáról vagy az oda való eljutásról. Egyetlen dolog a fontos: Lázár János – aki gondolom, vasúti mérnöki vagy közlekedés mérnöki diplomával rendelkezik, lófaszt, egy szimpla jogász, Júdás nagyúr végrehajtója (lásd: trafikmutyi és társai korábban) – keveri a lapokat egy olyan ágazat miniszterekeként, amihez semmi, de semmi köze. Annyit is ért hozzá, semennyit. Ki tudja rúgni az embereket és döngeti a mellét. Ez látszik is, körülbelül annyira, mint Pintér Sándor szaktudása az oktatásban és az egészségügyben. De mindegy is, hiszen ha belegondolunk, akár egy bakterinas is megugraná a feladatot, ha ezek nem lopták volna el az erre a célra szánt pénzeket. Vagy ha nem túlárazva és ráadásul szarul csinálnák meg azt a munkát, amit jobb helyeken komoly versenyben lehet elnyerni, amit a megbízó a legjobb árat ajánló legjobb kivitelezővel végeztet el. Normálisabb helyeken. Itt ezzel szemben az van,  hogy mindent a Mészáros & Mészáros, vagy TBRCZ és BPDST udvari-családi vállalkozás csinál meg közpénzen. Tízszeres szorzóval. 

Tehát ameddig az agonizáló Nyugaton a külvárosi vonatok is 120 km/h sebességgel száguldoznak, és időben ott vannak ahol kell, addig nálunk lehetetlen küldetésének tűnik eljutni mondjuk Százhalombattáról Budapestre. És akkor majd a következő fejezet szóljon az egészségügyről. Addig meg nyugodjon le mindenki! Lázár nem fog lemondani, nem fog belebukni, nem fog eltűnni, hanem ahogy az Amon Göth-féle stílusát ismerjük, majd jól kirúg mindenkit, és Gyurcsányra, Brüsszelre és Sorosra kenegeti a szart. 

Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.