November 7,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

VENDÉG


Az óvatossági momentum oldódása

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,174,736 forint, még hiányzik 1,825,264 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó kormányunk talán legtehetségesebb húzóembere, Nagy Márton egy csodálatos interjút adott az Indexnek, melynek során bőkezűen árasztott el minket mindenféle szakterminológiával, feltehetően azért, hogy mi is megértsük. Nem a gazdasági folyamatokat, hanem azt, hogy mekkora szakember is ő. Emlékezhetünk, hogy még annak idején alkalmatlanságára hivatkozva rúgta ki őt Matolcsy az MNB-ből, amit akár pozitívumként is értékelhetnénk, ha nem bizonyította volna azóta is, hogy neki az arca a nagy, nem a tehetsége. Persze ő mindent megtesz, hogy jól alakuljanak a dolgok, de hát rajta kívül léteznek mások is, ami problémákat okoz; például Brüsszel, mert nincs rendesen kidolgozva az elektromos autókra való átállás direktívája, és emiatt szar most Németországnak is, és ebből kifolyólag nekünk is. Na meg azért, mert a háború okozta energiaválság okozta infláció letörését követően a fiskális és a monetáris politika még mindig a féket tapossa. Lefordítom, jó? A hülye Varga és a hülye Matolcsy még mindig bénázik, pedig ő már rég megoldott volna minden problémát.

Emiatt van az is, hogy a lakosság, illetve a beruházók óvatossági momentuma nem oldódik elég gyorsan, vagyis valójában mi is hibásak vagyunk, mert túl óvatosak vagyunk, és ezért nem akarunk fogyasztani. Megjöhetne már az eszünk! Csak hátráltatjuk ezt a szegény zsenit. Ezért is kénytelen ezzel a fogyasztási puzzle-lal bíbelődni. (Ha másért nem is, de ezeknek az új közgazdasági szakkifejezéseknek a megalkotásáért is jelölhetnénk Mártonkát a közgazdasági Nobel-díjra.) Mindenesetre azt rakta ki belőle, hogy a magas jövedelműek egyre nagyobb arányban költik el külföldön a pénzüket, az alacsonyabb jövedelműek viszont az otthonteremtést, azaz a lakásvásárlást tartják fontosabbnak. Hát nem egy cukipofa? Látom magam előtt a jelenetet: „Marcsikám, hétvégére ne vegyél húst, majd eszünk zsíros deszkát, és előre szólok, moziba se fogunk menni, sőt fagyizni se visszük a gyereket. Most ebben a háborús helyzetben inkább veszünk egy lakást.” Mártonka nyilván a magasabb jövedelműek közé tartozik, mert az interjú végén megemlítette, hogy több hetet volt nyaralni, Balatonon, Ausztriában és Görögországban. Kösz, hogy azért Magyarországon is elszórtál egy kis pénzt. 

Az újak mellett vannak azért még régi közgazdasági kifejezések is, például a ROI, azaz Return of Investment, magyarul azt az időt jelenti, ami alatt egy befektetés megtérül. Ezt a mutatót a magyar kormány elég alternatív (esetleg unortodox) módon kezeli, illetve hol alkalmazza, hol nem. Például a Budapest-Belgrád vasút vonal kapcsán egyáltalán nem vették figyelembe, hiszen már a legelején kiszivárgott, hogy soha nem fog megtérülni. Vagyunk így egy-két dologgal. Itt vannak ezek az akkumulátor gyárak, amikhez jó kormányunk egy rakás pénzt hozzávágott, meg aztán Paks II., ami ki tudja mikorra lesz kész, bár a jelenlegi tempó mellett még akár 20-30 évig is épülgethet, de mire kész lesz, feltehetőleg már mindenki a japánok által feltalált hordozható mini-atomerőművet fogja használni. Vannak még ezek a nagy sportesemények, amik mindig kiemelkedő hasznot hoztak – egyeseknek biztosan, –  például a pár évvel ezelőtt megrendezett vizes vb, aminek ha jól sejtem, még mindig emelkednek a költségei, de attól még fényes siker volt, és örökre emlékezni fog rá mindenki. Vannak azonban olyan szektorok, ahol viszont nagyon szigorúan figyelik a ROI-t. Ilyen az állami oktatás és az egészségügy is. Igaz, hogy ezek nem profitorientált üzleti vállalkozások, hanem inkább állami szolgáltatásnak tekinthetőek, amiknek legfeljebb közvetett és hosszútávon realizálható haszna van, de mivel ezeknél nem lehet belátható időn belüli konkrét megtérüléssel számolni, ezért ezekre a területekre egyáltalán nem akarnak költeni. Logikus, nem?

Bezzeg az orosz és a kínai vakcinák, és a kínai lélegeztetőgépeknek hívott horkolásgátlók nagyon jó üzletnek bizonyultak. Vagy itt volt a letelepedési biznisz, ami most új formában éled újra. Az akadékoskodók mondhatják, hogy ezekre az állam mind ráfizetett. És akkor? Legalább a nemzeti tőkésosztály nyert rajta. Hála Mártonkának, most legalább megtudhattuk, hogy a probléma nem ezzel van, hanem azzal, hogy ezt a temérdek pénzt nem Magyarországon költik el. Kicsit aggódom azért Mártonkánk miatt, nehogy Tudjukki burkolt kritikának vegye ezt, mert azt viszont tudjuk, hogy nem szereti a kritikát. Persze akár hallgathatna a zsenire, és utasíthatná a klánját, hogy országon belül költsék a pénzt. Legalább ők elől járhatnának jó példával, ezzel is oldva az óvatossági momentumot. Sőt, irány a háztartási bolt, ahol mindenki vegyen annyi oldószert, amennyit csak bír. Ez biztos segíteni fog.

Azért persze nem ilyen egyszerű a dolog, mert ahogy Mártonka mondta, erősíteni kell még a cashflow szemléletet. Tényleg lenyűgöző, hogy ennyi külföldi szakszót ismer ez a pali. Mint megtudhattuk a gazdaság struktúrájával minden rendben, vagyis teljesen ok az, hogy a magyar ipar és gazdaság egyoldalúan ki van téve az autóiparnak, a probléma a likviditással van, de ez simán orvosolható azzal, hogy továbbra is elhalasztunk mindenféle állami beruházást és fejlesztést pár évvel. Ebben akár még Lázár János is tudna segíteni, mert neki nagy tapasztalata van már ezen téren. Engem ez megnyugtat, hiszen a cashflow-, illetve likviditási probléma nem azt jelenti, hogy rosszul gazdálkodtak, és totál üres a kassza, hanem csak annyit, hogy jelenleg le van kötve egy csomó minden, amihez nem lehet hozzáférni, de ezzel a tologatással ezt simán meg lehet oldani vagyis a cashflow probléma is oldódni fog, mint az óvatossági momentum. Na meg persze még mindig ott vannak a kínai kommunista barátaink, akik szívesen kölcsönöznek nekünk.

Összegzésül tehát, Mártonka 3 fő problémát lát – nyilván Brüsszelen, Soroson, a libsiken, a klímahuszárokon, az LMBTQ-n, Bidenen, az ukránokon, Gyurcsányon és Magyaron felül, ami akadályozza őt és a gazdaság berobbantását: – Matolcsy, aki csak az inflációval foglalkozik, – Varga, aki csak a költségvetéssel foglalkozik, – és mi, azaz a lakosság, akik tök hülyék vagyunk, mert nem fogyasztunk eleget, és ahogy a Századvég meg is mérte, azt hisszük a hülye fejünkkel, hogy még mindig 7-8 %-on áll az infláció, pedig a tényadat azt mutatja, hogy ez már csak 4%. Ennél a „tényadatnál” is felkaptam a fejem, ugyan nem olyan tetszetős, mint az óvatossági momentum, de azért ez is elég ütős. Viszont ebből adódik egy további kérdés is. Lehet, hogy a múltban nem tényadatokat közöltek velünk? Hát Gyurcsány biztos nem, azt tudjuk. Na de azóta is? Lehet, hogy Gyurcsány hosszútávon szabotálta az adatközlést, mint ahogy az egészségügyet is ő tette tönkre? Akkor biztos a covid áldozatok száma sem tényadatokon alapult, hiszen tudjuk, hogy Orbán világbajnoki szinten kezelte le a járványt. Feltehetőleg akkor a halálos áldozatok száma is csak töredéke lehetett annak, amit mi tudni vélünk. Az biztos, hogy a minimálbéreket is rosszul hasonlítjuk össze a szomszédos országokéval, mert ahogy Mártonka elmondta, nálunk a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagával kell számolni, és akkor reális eredményt kapunk, vagyis a régió élmezőnyében vagyunk. Szóval még ha hülyék is vagyunk, és mindenféle légből kapott adatokkal dolgozunk, pl. olyanokkal, miszerint sokunknak nem marad kajára pénze a hónap végére, ne adjisten gyógyszerre, az mind csak libsi kamu, és nem tényadat. Valójában egész jól alakulnak a dolgok, és ha végre a Matolcsy-Varga duó is észbe kapna, akkor akár a kanyarban már előzhetnénk is az egész világot.

Szóval, ahogy az ősi mondás tartja: Fogyassz magyar, és az Isten is megsegít!

CHF.Scarface

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.