NEHAZUGGY

Erőszakos, önkritikátlan hittérítők kéretlen példamutatása

„Fontos, hogy Magyarország megerősítse a keresztény értékeket, példát mutasson a hanyatló Nyugatnak”

– egyebek mellett ez hagyta el tegnap reggel Simicskó István levitézlett honvédelmi miniszterből lett KDNP-frakcióvezető száját a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt kapcsán a Migráns1 közpénzszolgálati Fidesz-propagandakanális tegnap reggeli adásában. Ami azt is jelenti rám nézve, hogy miután eddig sikeresen távol tartottam magam ettől a nagyon sokadik ragacsos identitáspolitikai álproblémától, a szombat délelőtti kánikulával vívott reménytelen küzdelmeim súlyosbítása gyanánt most mégis beleállok.

Annyiban persze nem mesterségesen kreált, kvázi álprobléma az (szemben mondjuk azzal, hogy az ATV megszünteti, vagy csak később veszi elő újra a sokak által méltán kedvelt, nem csupán az egyik főszereplő szerint unikális Öt című sikerműsort), hogy a legalább kormányozni sem hajlandó és nem is képes Fidesz-KDNP egész létezése arról szól, hogy folyamatosan szimbolikus ügyek napirendre tűzésével próbál felülkerekedni azon a válsághelyzeten, amit ő maga idézett elő. Mert az előidézett nyomorúságért felelősséget még annyira sem hajlandó vállalni (hülye lenne), mint amennyire kormányozni sem képes. Márpedig az, hogy az egyszerre két elnyomó hatalom (a Habsburg és a szovjet) korábbi városi díszletének minősülő Gellért-hegyen a szovjet emlékműre rácsesznek egy keresztet, bizony egy ilyen szimbolikus, melldöngetésre alkalmas, mesterségesen indulatokat generálni hivatott félprobléma. Értem, tudom, hogy kapóra jön ez most, hiszen másfél évtized után talán először olyan szerteágazó, mindenütt megmutatkozó és mély a társadalmi-gazdasági-népnemzeti nyomorúság, hogy nincs annyi vezérigazgató, akit le lehetne váltani ahhoz, hogy az állampárt sérülésmentesen megússza a saját maga korrupt, inkompetens, nem ritkán szándékosan ártani akaró ügyködésének következményeit.

Szóval miután az elmúlt napokban derült ki, hogy nem egyszerűen csak restaurálják a Gellért-hegyen a Citadellát és térségét, illetve a Budapest egyik jelképének számító Szabadság-szobrot, hanem érdemben módosítanak is rajta, és a győzelem és béke jelképének számító pálmaágat tartó nőalak több mint húsz méter magas talpazatán egy keresztet is elhelyeznek, a soros beszélő fejet (tökmindegy, hogy történetesen Simicskónak hívják) beszalajtották a közszolgálati jellegétől megfosztott állampárti tévébe, hogy a jelen valóságának ismeretében, egy párhuzamos valóságból a kereszténység pusztulásával riogasson. Simicskó pedig darálta az ukáz szerint, hogy „minden civilizáció vallási alapzatra épült, és ha ez az alapzat elporlad, akkor az a civilizáció is összeomlik”. A politikai kereszténység hazai piócapártjának frakcióvezetője azzal borzolta a kedélyeket, hogy miközben tiszteletben kell tartani a keresztény szimbólumokat, sajnos „Nyugat-Európában hanyatlik a kereszténység, templomokat rombolnak le”.

Ha valaki esetleg nem értené az Orbán-féle politikai keresztényfundamentalizmus tizenötödik évében, hogy ez mekkora szörnyűség, annak mindig kéznél van egy öblös gyurcsányozás. A törpepárt kádere „érdekesnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök ellenzi ezt a keresztállítást, holott rendszeresen bérmálkozik”. Vágom, hogy ez itt az irónia helye volt Simicskó professzor hápogásában, aki arra utalt, hogy Ferenc hülyeséget állított korábban (nincs rendszeres bérmálkozás, arra egyetlen alkalommal kerül sor a katolikus hívő életében), de akkor is. Hogy Gyurcsány Ferenc (vagy bárki más) hitének, vallásának, a vallása gyakorlásának, hite megélésének magánügye mi a fenét keres ebben a kontextusban, az nyilván költői kérdés; tudjuk, hogy Gyurcsány akkor is hivatkozási alap lenne a propagandával és korrupcióval uralkodó Fidesz-KDNP számára, ha a pártja esetleg a parlamentbe se jutna be. A lényeg Simicskó nertárs szerint, hogy a Gellért-hegyi Szabadság-szoborhoz tervezett kereszt

„a szabadságot és a győzelmet is jelképezi, hiszen a Biblia szerint ahol az Úr lelke, ott a szabadság, a kelet-római császárok pedig a megnyert csaták után győzelmi kereszteket állítottak”.

Ha már az erőszakos hittérítők pártjának okleveles papagája és Bibliát magyarázó kisiparosa így szóba hozta, hogy szerinte mi mindent jelképez a kereszt mostantól mindig is, akkor leírom a nyilvánvalót: a keresztény kultúrkörben a kereszt Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele, de hogy nekünk mi közünk van a megnyert csatákhoz és mikor nyertünk utoljára bármilyen csatát, azt meg nem mondom. Cserébe azt hiszem, hogy számomra most nyert értelmet a mindenkinek megvan a keresztje ősi keresztény bölcsesség. Akinek van szerencséje megtapasztalni ennek a tatárjárást és a mohácsi vészt túlszárnyaló bandának az országlását, annak bizony megvan a maga keresztje.

Hogy ez az Isten bamba báránya tényleg a szájára vette az 50,  70, 100 éve hanyatló Nyugat kifejezést, hogy tényleg nem süllyedt el szégyenében, hogy itt nyomatja az agyunkba az 1950-es évek rákosista propagandáját, a Kreml-párti propaganda legrongyosabb kliséjét, miközben a lófasz se tudja, hogy ennek a szobornak mi köze van a kereszténységhez, nehezen önthető civilizált szavakba. Akkor sem, ha természetesen tudjuk, hogy ez a kereszt, és az összes többi kereszt, amit a Fidesz-KDNP a szájára vesz, amihez hozzáér, amire hivatkozik, amit az út szélén felállít, hogy legyenbéke, az általuk uralt országban a nettó politikai kereszténység jelképe (ez is az lesz, amit felhánynak a Gellért-hegyre), és ilyen értelemben csak és kizárólag a társadalmi árokásást szolgálja egy olyan országban, ahol az emberek alig kevesebb mint felének jut eszébe saját magáról az, hogy ő keresztény. Vagyis ahol a keresztény hit, a vallásosság a többség számára NEM identitásképző attribútum. Csak innen nézve elég nagy az arca Simicskó elvtársnak, akit azzal szalajtottak be a párttévébe, hogy keresztekből akarjon példát mutatni a hanyatló Nyugatnak. Amelynek bőven elegendő és remek példa az elborzadásra, hogy miképpen vált az Európai Unió legszegényebb országává a rendszerváltás éltanulója, hogy miképpen lavírozta vissza magát a féldiktatúrába egy olyan ország, ahova néhány év alatt több Marshall-segélynyi pénz ömlött.

Akik meg összehozták ezt az összkomfortos szellemi-erkölcsi és materiális nyomortanyát, akik elrettentő példát állítanak a hanyatló Nyugat elé világbajnok halálozásból járvány idején, Európa-bajnok inflációból, az alacsony bérekhez mért legmagasabb miniszterelnöki apanázsból, végtelenített várólistákból, lombkorona nélküli lombkoronasétányokból, propagandára elcseszett száz- és ezermilliárdokból, korrupcióból épült hatvanpusztai luxusból, Forbes-listás milliárdos fogalmatlan gázszerelőkből, sajátlábú miniszterelnöki dinasztiából, kórházi klímakatasztrófából és összeomló vasúti közlekedésből, a keresztény értékeikkel döngetik téglaporosra a mellüket. Mert addig se kell aktuális, tragikus társadalmi, gazdasági sorskérdésekért felelősséget vállalni, ellenben szélsőségesen eltorzult identitást képző zagyvaságokkal lehet zsibbasztani a népet. Még véletlenül sem az egészségügy, az oktatás, az emberhez méltó életszínvonal, az emberi szabadság, a megbecsülés, a szolidaritás terén akarnak példát mutatni, hanem az egy főre eső keresztek számában. Ráadásul milyen keresztek? Mert ez a kereszt ezen a szobron pontosan ugyanolyan történelemhamisító ízléstelenség, mint az a bizonyos szovjet felszabadítás volt, amelynek ez a szobor eredetileg emléket állított. De akkor is lesz kereszt a Gellért-hegyen. Mert ezek a szellemi-erkölcsi árvízkárosultak már tényleg elhitték, hogy az elmúlt években felére zuhant hívők számát úgy lehet növelni, ha egyre pofátlanabbul beletolják mindenki arcába a kizárólag külsőségekben és üres szólamokban megnyilvánuló politikai keresztény propagandájukat. Pedig szerintem a világ abszurduma, hogy ez az elvetemült, korrupt, erkölcstelen alakok által tulajdonolt, szanaszét rabolt nyomorult ország, amely nemcsak anyagi javak terén, de erkölcsi értelemben is Európa szegényháza, bárkinek példát mutathat. 

Kiheverhetetlen, hogy ez az ügyeletes helyettes senki tényleg kimondta, hogy hanyatló Nyugat. Egy kommunista emlékműből Szabadság-szoborrá fazonírozott demokrácia-emlékmű kapcsán, amelyet a papíron szekuláris magyar állam éppen most próbál meg valamiféle vallási-szakrális mázzal leönteni. Mert azt hiszik, hogy ha odacsesznek egy keresztet egy szoborra, akkor az már maga a keresztény értékrend. Melyik keresztény értékrend? A Balog püspöké? A pedofilbűnöző felettesének falazó K. Endre református jóemberé? A melegek megkínzására és felnégyelésére buzdító kalotaszegi esperesé? Netán a holokausztért az áldozatot, a zsidókat hibáztató érdi lelkészé? A Tízparancsolatot naponta meghágó korrupt gazembereké? A magyar társadalom legelesettebbjeit felkaroló Iványi Gábort és egyházát üldöző bosszúszomjas korrupt zsarnokoké?

Csak egyszer próbálnának meg önkritikát gyakorolni és egy pillanatra magukba szállni. Csak egyszer próbálnának meg valóban példát és nem elrettentő példát mutatni a világnak abból, hogy milyen mélyre le lehet rugdosni, hogy tényleg a legrosszabbat lehet kihozni egy népből, amelyiket sikerül rábírni arra, hogy önként és dalolva mondjon le a kritikus gondolkodáshoz való jogáról, és hagyja magát olyan útonálló gazemberek bűzölgő politikai termékével bódítani, akik szemrebbenés nélkül váltják aprópénzre és bocsátják áruba a választóik és híveik személyes magánügyét: a keresztény hitét. Is.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább