Kyriakos Mitsotakis és Teresa Ribera – előbbi görög miniszterelnök, utóbbi pedig spanyol miniszter – összefogott annak érdekében, hogy az EU tegyen valamit a globális felmelegedés ellen, amely a déli államokat sújtja a leginkább. Ez valóban így van, mivel a déli államok, a Földközi-tenger mellett sokkal inkább ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, mint az északi, vagy akár a kontinens közepén található országok, bár az is tény, hogy nem az utolsó pillanatban kellett volna felébrednie ezen két országnak. Évtizedek óta mondják a szakértők, hogy amit teszünk a környezetünkkel, az meg fogja bosszulni magát. Emelkedni fog az átlaghőmérséklet, erősebb viharokra kell számítani, a szárazság szinte normalizálódni fog, a téli havazás pedig egy ritka eseménnyé fog válni. Tudtuk, ők is tudták, mégsem igazán tett senki semmit ez ellen, hiszen minden ország azzal volt elfoglalva, hogy a gazdasága tovább növekedjen és még jobb eredményeket érhessen el.
Hogy ennek következtében kicsináltuk a saját környezetünket, az nem érdekelt akkor senkit. Hogy mérges gázokkal szennyeztük a levegőt, hogy teljes erdőket vágtunk ki, hogy tavak, folyók tűntek el, az a kutyát nem érdekelte. A pénz érdekében szinte minden megengedett volt, ami igazából a mai napig nem változott. Görögországban éppen Athén mellett tomboltak komoly erdőtüzek nemrég, amelyek leginkább csak akkor kerülnek be a híradásokba, amikor a főváros környékét veszélyeztetik. Annak idején egyébként emiatt kellett több mint 100 embernek meghalnia egy erdőtűzben, mert fontosabbnak gondolták a főváros védelmét, mint hogy a helyiek segítségére siessenek. Az is köztudott Görögországban, hogy ezen tüzeket sokszor szándékosan okozzák, hiszen beruházásokat kívánnak ott létrehozni, ezért „véletlen” tűzesetek történnek, amelyeket követően szépen lehet építkezni a fákkal már nem rendelkező területen.
Tehát miközben évente erdőtüzek lobbannak fel Görögország-szerte, addig ezzel egy időben továbbra is kockáztatják az emberek életét azért, mert újabb beruházásokat kívánnak eszközölni, amelyek a politikusok pénztárcáját növelik. Nagyszerű, hogy úgy tesznek a vezetők, mintha valódi változásokat akarnának, de jól láthatóan az utolsó pillanatig valódi változás nem fog történni, hiszen valaki mindig keresztbe fog tenni a terveknek. Ott volt az EU által belengetett terv, amelyet a földművesek lényegében teljesen kicsináltak, nekik ugyanis senki ne mondja meg, hogy mit csináljanak. Akkor nem kellett a terv, Orbánék is nagy hangon kampányoltak ellene, aztán majd meglátjuk, hogy ennek milyen következményei lesznek. Aztán ha esetleg a szárazság miatt csökken a termés, akkor ne siránkozzon senki, mint ahogy az elvert gyümölcs, vagy elázott spárga miatt se borogassa az asztalt.
Voltak ugyanis tervek a helyzet javítására, de sokan még a legalapvetőbb változtatásokra sem hajlandóak, hiszen a munkájuk és a megélhetésük elleni támadásnak vélik, miközben hosszútávon pont ennek ellenkezőjéről van szó. Valóban egy európai szintű tervre lenne szükség, amit a tagországok közösen dolgoznak ki, és amely javítani tud a kontinens helyzetén. Azt viszont nem lehet, hogy egyes tagországok külön jogokat kívánnak maguknak. Most ugyanis, amikor a kontinens déli része sokkal jobban megszenvedi a globális felmelegedés hatásait, akkor az északi régióknak is segíteniük kell annak ellenére is, hogy ott messze nem okoz (még) olyan katasztrófákat az időjárási helyzet. Viszont amikor ez megváltozik, akkor a déli államoknak kell nagyobb erőbedobással reagálniuk a helyzetre.
A problémát csak és kizárólag közösen lehet megoldani, de legalábbis így lehetne rajta javítani. Rengeteg különböző ötlet felmerült, de azért végső soron arról van szó, hogy csökkenteni kell a mérgesgázok jelenlétét a levegőben, amelyet viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani: erdőket kellene telepíteni. Olyan erdőket, ahol az élet visszatér a fák közé, és ahol nem lehet gazdasági tevékenységet folytatni. Nem lehet fákat kivágni és nem lehet azt mezőgazdasági célokra sem felhasználni. Valamit fel kell adnunk annak érdekében, hogy ne pusztítsuk ki saját magunkat. Van ugyanis elegendő agrárterület már most is a populáció számára, ezért nincs szükség arra, hogy hatalmas erdőket égessünk fel azért, hogy újabb szója, vagy avokádó farmokat hozzanak létre egyesek. A természet nem azért van, hogy az egyes államok elképesztő pénzeket generáljanak belőle, hiszen ha így gondolkodunk, akkor a jövőnket égetjük el. Vissza kellene vadítani a természet irányába a különböző országok jelentős területeit, hiszen az segíthetne a CO2 feldolgozásában, és úgy általában is csökkenthetné az átlaghőmérsékletet.
Az egyre több aszfalttal és betonnal rendelkező városok azon gondolkodnak, hogy miként lehetne csökkenteni a hőérzetet, miközben erre is igen egyszerű a válasz: fák, bokrok, füves területek telepítése. Elképesztően nagy változást lehet elérni akkor, ha zöldterületeket hozunk létre a városokban, ahol a nyári forróságban az aszfaltról visszaverődő hő az ember agyvizét is felforralja. Lehet tehát egyeztetgetni és nagyokat mondani, de a helyzet javítása nem egy túl bonyolult dolog. A bonyolult része legfeljebb az, hogy egyeseknek le kell mondaniuk bizonyos bevételekről. De ha ennek eredményeként mindannyiunk számára jobbá válik az élet, akkor mégis hol a probléma?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.