Spectator: Csak a változás állandó (1. rész)
A 70-es években nagy mennyiségű és minőségileg a korábbinál lényegesen jobb minőségű adat alapján egy új elmélet, elgondolás kezdett formálódni a kontinensek keletkezésére vonatkozóan. Ez azonban már nem egyszerűen a kontinensvándorlás elmélete volt, hanem jóval összetettebb tudományos összefüggéseket is körvonalazó elképzelés. A geotudományokban ezt az elképzelést lemeztektonikának nevezik (plate tectonics), ami magyarázza a Föld felszínét alkotó kőzetlemezek mechanikáját és magát a folyamatot, a lemezek sodródását (continental drift). Ezzel alapvető és lényegi paradigma-váltás történt a földtudományokban. A mozgató erőket kiváltó okokat és a folyamatok összefüggését egyelőre a tudósok különböző elgondolásokkal magyarázzák, de maga a folyamat felismerése és értelmezése vitathatatlanul a szakmai közgondolkodás meghatározó része.
A Föld szilárd kérge nem összefüggő burok, hanem több, különböző kiterjedésű kőzetlemezből áll. A kéreg (litoszféra) merev, vastagsága ∼70-140 km és alapvetően két típusa van; az óceánok aljzatában a kéreg nehezebb bazalt, a kontinensek alatti kéreg kissé könnyebb gránit kőzet. Alatta az asztenoszféra övezete a földköpeny része és olvadt, elasztikus magma alkotja. A kéreglemezek mozgása nem csak a szárazulatok, hanem az óceán aljzati lemezek mozgását is jelenti; a lemezek a folyékony magmán „úsznak”, mozognak. Nem csak a kontinensek, amelyek a lemezek felszíni részéhez tartoznak, hanem az alatta elhelyezkedő, lényegesebb nagyobb kiterjedésű lemezek mozdulnak el. A Föld kérgét alkotó szilárd lemezek mozgása rendkívül lassú, jellemzően 10-40 mm/év. Az óceánok aljzatára feltörő magma szétterjed és újabb kérget hoz létre. A mozgás során a lemezek ütköznek vagy éppen széttartanak. A kőzetek anyaga ütközés során feltorlódhat és hegyláncot hoz létre (pl. a Himalája vonulata az eurázsiai és indiai lemezek ütközése nyomán 55 millió évvel ezelőtt). Más esetben a lemez szegélye alátolódik a másiknak és visszaolvad a folyékony magma (asztenoszféra) övezet anyagába, azaz csökken a „régi” kéreg vastagsága. A földtörténet során a legutóbbi ismert szuperkontinens (Pangea) feldarabolódása ∼300 millió évvel ezelőtt kezdődött meg. Ennek időbeni folyamata a legrészletesebben ismert ősmaradványok, kőzetek, geológiai kor- és geomágneses adatok alapján.
A legtöbb tudós azonban azon a véleményen van, hogy a Föld kérgének hasonló folyamatai jóval korábban is lejátszódhattak. A bolygó története kb. 4,5 milliárd éves. A geofizikai és geológiai vizsgálatok azt igazolták, hogy az óceáni kéreg folyamatosan megújul, anyagának egy részét ismételten újra feldolgozza a köpeny. Azonban a legidősebb óceáni aljzat sem idősebb mint 200 millió éves, ami a Keleti-Mediterráneumban és a Csendes óceán északnyugati részén nyert mintákból ismert. A kontinentális típusú kéreg megmaradt töredékei pl. Grönlandon ismertek és ezeknek a kőzeteknek kora 3,8 milliárd év. A nagyon ősi vulkáni kőzetminták kora alapján vélik úgy a szakemberek, hogy a lemeztektonikai mozgások a Föld fejlődése során már egy milliárd évvel a bolygó létrejöttét követően, kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt már elkezdődtek. Geológiai bizonyítékok alapján megalapozott feltételezés, hogy a Föld történetében korábban többször is óriási kiterjedésű és közel egységes szárazulattal jellemzett szuperkontinensek léteztek. A legrégebbi ismert, Rodiniának nevezett szuperkontinens hozzávetőlegesen 1 milliárd évvel ezelőtt alakult ki és 800 millió éve nyolc kisebb kontinensre szakadt. Ez az eseménysor valószínűleg a globális ősi eljegesedés idején („Hógolyó Föld”) kezdődhetett meg. Viszonylag rövid életű következő szuperkontinens, a Pannotia 650 – 500 millió évvel ezelőtti intervallumban létezett és feldarabolódása 560 millió éve kezdődött meg. A legfiatalabb, egységes tömegű szuperkontinens a Pangea, amiből ∼250 millió éve kezdtek a mai kontinenslemezek leválni.
2020. 07. 29.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.