NEHAZUGGY

Ideiglenesen örökre

Lázár Gergő | Augusztus 7, Szerda | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,521,278 forint, még hiányzik 478,722 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Évek óta konténerekkel bővíti az iskolákat a kormány, mert egyes településeken vagy kicsik vagy leromlott állapotúak az intézmények. A konténerek megvásárlása és telepítése pedig olcsóbb és gyorsabb az államnak, mint egy új iskola felépítése vagy a meglévő épület felújítása. Az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ most rendelt 13 újabb településre konténertantermeket 1 milliárd forintért, további 5 helyszínt pedig opcióként jelölt meg a szerződésben.

Már legalább 119 ilyen konténerterem van az országban, ami normál esetben aggodalmat okozna, de idehaza szó sincs erről. Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár még tavaly azt közölte, hogy teljesen rendben van az, hogy konténerekben tanulnak több hazai településen is. Elvégre nem neki, vagy az ő gyerekeinek kell itt tanulnia, ezért hát miért is zavarná őt? Mi is az az 1000 millió forint a magyar adófizetőknek? Elviekben a konténertermek olcsóbbak, mintha újonnan felhúznának egy épületet, vagy helyrehoznának egyet, de azért ha az ember belegondol, hogy a fenti számokat figyelembevéve ez konténerenként 8 millió forintot jelent, akkor már nem biztos, hogy egyértelműen ki lehet azt jelenteni, hogy ez az olcsóbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy ezek végső soron fémdobozok – még ha szigeteltek is -, nem pedig akár többszáz évig állni képes épületek.

Ha van pénz számtalan templom felújítására és felhúzására, akkor vajon iskolákra miért nincs? Mert kétlem azt, hogy ne lenne elegendő szakember ahhoz, hogy ezeket az épületeket felhúzza valaki, arról nem beszélve, hogy ezek a pénzek úgyis valamilyen formában visszafolynak a NER rendszerébe. De még ha túl is áraznak egy ilyen építkezést – ebből él a NER lényegében -, akkor is legalább egy olyan épület születik meg, amelyet számtalan célra és ideig lehet majd használni. Feltéve, hogy nem ázik be, vagy omlik össze, de azért ez épületeknél ritka, ilyen inkább az utaknál fordul elő. Felmerül a kérdés tehát, hogy sikerként kellene tekinteni arra, hogy a kormány valamiféle megoldást kínál fel az iskoláknak, vagy inkább kudarcnak, hiszen lényegében ideiglenes megoldással tudtak csak előállni? Amennyiben valóban az utóbbi lenne igaz és pár hónapon belül nekikezdenének a valódi munkának, úgy elfogadható lenne a megoldás, de vélhetően itt nem erről van szó.

Itt minden ideiglenes, aztán végső soron soha nem kerül befejezésre. A kormányt egészen egyszerűen nem érdekli, hogy mi lesz a vidéki – vagy akár fővárosi – tanulókkal, hiszen a fontos az, hogy az egyházi iskolák ki legyenek szolgálva – noha ott is vannak konténertermek érdekes módon -, illetve azok a privát oktatási intézmények, ahova többmilliós az éves tandíj. Az átlagszülő átlaggyereke pedig dögöljön csak meg a nyári forróságban, vagy a téli hidegben, hiszen ilyen „luxusra” nincs pénze a kormányzatnak. Ami jól látható az az, hogy az utóbbi időkben kialakult gazdasági válság hatásai mind az egészségügyet, mind pedig az oktatást súlyosan érintik. Pedig ha valahol nem lett volna szabad semmiféle büdzsécsökkentést véghez vinni, az ez a két terület. Ha a kormány valóban családbarát és azt szeretné, hogy Magyarországra szüljék a nők a gyermekeiket, akkor jobban tenné, ha a két talán legalapvetőbb aspektusára koncentrálna a családalapításnak.

Ugyanis nem a támogatások, az „ingyen” autó, vagy az adó elengedése miatt szül valaki gyermeket erre a világra, hanem azért, mert úgy érzi, hogy a társadalom megfelelően működik, az orvosi ellátás és az oktatás is megfelelő, nem beszélve a szociális rendszerről. Ezek nélkül teljesen mindegy, hogy milyen kiváltságokhoz juttatja a kormány a családot vállalni kívánókat többen fogják elhagyni az országot, mint ahány gyermek születik az ország határain belül. Nem véletlen, hogy évről-évre új rekordokat döntünk, és egyre csak fogy a magyar. Elég lenne megkérdezni erről a gyermeket akaró, ámde azt nem vállaló, vagy nem itthon vállaló embereket. Nem találgatni kellene és idős férfiakat megkérdezni erről, hiszen végső soron úgyis a fiatalok fogják eldönteni, hogy elégségesnek vélik-e a hazai helyzetet egy gyermek felnevelésére, vagy sem. Márpedig a számok azt mutatják, hogy sokan nem tartják megfelelőnek. Vannak persze kivételek és vannak akik vannak olyan anyagi helyzetben, hogy nem jelent semmiféle problémát számukra, hiszen meg tudják oldani a magánóvodát, iskolát, vagy akár egészségügyet, de a többség nem rendelkezik ilyen körülményekkel.

A többség számára a több órás várakozás a rendelőben, a konténerekben tanulás, vagy a közmunka a megszokott és normális, nem pedig az, amit a kormány reklámozni akar. Az átlagmagyar élete nem javult az elmúlt években sőt, inkább romlott. Ennek ellenére nyert Orbán Viktor kétharmados választásokat sorban, ami megkérdőjelezi egyesek intelligenciáját, de legalább úgy tűnik, hogy van, ahol változik a helyzet. Aztán hogy végül megint egy megváltóban látja-e meg a lehetőséget a társadalom, vagy valami más történik, az idővel kiderül. Mindenesetre a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!