Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Mindig öröm látni az olyan szülőt, aki gondoskodik a gyereke jövőjéről. Szerencsére a szülők többsége ilyen, csak olyanok vannak kevesen, akik ezt mindenki más rovására teszik. Közben arra is rájöttem, hogy Orbán Viktor a maga igen különleges módján elkezdte konszolidálni a rezsimet. Azért nem láttuk eddig, mert rossz irányba néztünk. Hogy ez a kettő hogyan függ össze? Hát úgy, hogy Ráhel lánya elkezdett szép csendesen beépülni a köztudatba. Hogy ő érti, tudja, ő valaki, nem is kicsit, de nagyon valaki. Most éppen:
„Budapestet kétszer kell eladni, először eladjuk a desztinációt, aztán pedig magunkat mint szolgáltatót. Ezzel szemben a Balatont meg kell tartani magunknak” – fogalmazott Orbán Ráhel az esztergomi MCC Feszt nyitónapján rendezett, a hazai turizmust fókuszba helyező kerekasztal-beszélgetésen. (Index)
Nehéz lett volna frappánsabb idézetet kiragadni, mint amit az Index talált. A cím is hihetetlenül ütős lett; A Balatont meg kell tartani magunknak. Csodálatos ez, hiszen már tényleg ellopták a Balatont, az pedig természetes, hogy meg is akarják tartani maguknak. Rasi szép csendesen beszivárog a köztudatba, mint szakember és persze sikeres üzletember, Gazsi is bevezetődik a társaságba, Mészáros Lőrinc is egyre gyakrabban bukkan fel a hírekben, mint nyereséges vállalkozó és bőkezű adakozó. Megszokjuk őket, mint Csányit és Demjánt annak idején, a következő generáció pedig arra sem fog emlékezni, honnan indult a vagyonosodás. Az azt követő generáció pedig már kérdezni sem fog, hiszen abba születnek majd bele, hogy 8-10 család magántulajdona az ország, ők pedig a zsellérek benne. Orbán Viktor nem csak hont, de dinasztiát is alapított. Lassan szétosztja az örökséget a sarjak között, abban biztos vagyok, hogy a többi lány sem marad örökség nélkül. Alighanem az a terv, hogy van még a kedves papának 10-15-20 éve, addig lezárul az átadás-átvétel, aztán pedig az Orbán-Kim dinasztia szilárd kézzel uralkodik a birtokán. Örökkön-örökké.
Már épülget is ez a szép jövő. Sőt, ez már a jelen. Mert nem majd, hanem most van itt az a csodálatos világ, amikor egy település jegyzőjét lopáson értek – félreértések elkerülése végett; nem egy szelet csokit tett véletlenül zsebre a boltban, hanem a rá bízott település polgárait lopta meg -, a bíróság jogerősen el is ítélte költségvetési csalásért, ám ő hivatalában maradt, miközben azt az önkormányzati dolgozót, aki leleplezte a lopást, kirúgták. Fegyelmivel. Hivatali titok megsértése miatt. Nem is hiszem, hogy létezik ennél magyarabb történet. Ez az a varázslatos ország, ahol a rossz elnyeri méltó jutalmát, a jó megbűnhődik, a falu bolondját pedig királlyá koronázzák.
Közben Orbán – a másik, Orbán Balázs – már a szép jövőt tervezi. Ő is ott volt a fesztiválon, ahol Orbán Ráhel szemrebbenés nélkül alakította a turisztikai szakembert, csak éppen Balázs nem a Balatont akarta megtartani magának – azt már amúgy is szétdobta a druszája a pereputtyon belül -, hanem Európát foglalta el. Még csak álmaiban történt meg a dolog, vagyis meg sem történt, de meg fog történni:
Például, ha megválasztják Trumpot, azután az európai választók is fel fogják ismerni, hogy megoldást kell találnunk a civilizációs kérdésekre, és az lesz az utolsó nap, hogy elkordonozzák az új fiúkat a pályán. (24.hu)
Szerencsére komoly esély van arra, hogy nem fogják megválasztani Donald Trumpot. Ha mégis, valószínűleg az USA el lesz foglalva a maga belpolitikai válságával – és ez a jobbik eset, mert a rosszabbik a polgárháború -, senkit nem fog érdekelni az európai szélsőjobb nyomora. Mert az már komoly nyomorra vall, ha valaki egy másik kontinens országának vezetőjétől várja a saját csillagának emelkedését. Továbbá az új fiúk a valóságban már erősen használt fiúk, attól nem lesz senki friss és üde, ha más formációt választ, vagy hoz létre. Harmadrészt – szólok, hátha nem sikerült észrevenni – nem a pályán vannak, hanem azon kívül, valahol egy sötét sarokban. Ahol egyébként a helyük van.
Ameddig a fiúk a kijáratot keresik a karámból, közben tervezik a tűzijáték ürügyén elégetendő pénzünk maradékának szétosztását, ajánlom mindenki figyelmébe Hadházy Ákos posztját a magyar rögvalóságról:
Aki kételkedne, az ne tegye! Az én családomban is történt hasonló, teljesen alá tudom támasztani a történetet. Nálunk is végigcsinálta a procedúrát a beteg, volt kérvény, egyedi elbírálás, közben kemo és sugárterápia, lett alig működő csontvelő, csökkent hemoglobin, folyamatos gyengeség és oxigénhiány, lepusztult szervezet, kínlódás éveken át. Itt majdnem lett pozitív végkifejlett, megérkezett az engedély és a gyógyszer, de addigra már késő volt. Nekünk nem jár kiemelt ellátás, ami nem is lenne baj, ha legalább emberi, európai színvonalú járna. De az sem jár.
Végezetül pedig szeretném megköszönni mindenkinek a támogatást. Az erkölcsit is, az anyagit is. Sajnos most sem sikerült kipróbálnunk, milyen az, amikor a bevételünk eléri az optimális szintet, de nem adjuk fel a reményt, ami köztudottan utoljára hal meg. Hátha majd ebben a hónapban sikerül átvinni a lécet. A Stripe változatlanul üzemben van, minden cikk tetején, a bal felső sarokban, és az alján is ott a gombocska. A használata pontosan annyi, mint amikor online rendelünk valamit, csak itt éppen nem kell sem lakcím, sem telefonszám. Azért mondtam el, hátha valakinek újdonság a dolog.
Most jó ébredezést, csodás hétvégét és jó pihenést kívánok mindenkinek! Mi pedig hamarosan jövünk vissza az első beszólással, mint mindig.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.