Azt írta az újság, hogy komoly kockázatot jelent, hogy Magyarország a napokban enyhítette az oroszokkal szembeni vízumkorlátozásokat, mivel ez a lépés kinyitja az Európai Unió ajtaját az orosz kémek előtt – erre figyelmeztetett Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Weber emiatt levélben fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, és sürgős ellenintézkedéseket követelt az EU vezetőitől. A levélben, amit a Financial Times is látott, azt kéri, hogy az ET vegye fel a kérdést a következő vezetői csúcstalálkozójára.
Jól van, na. A kérdésem az, hogy ugyan mit várunk egy olyan ország vezetőjétől, aki a rossz emlékű igazságügyi miniszteréhez hasonlóan a jogállamiság fogalmát sem ismeri, vagy inkább nem akarja érteni, cserébe folyamatosan szabotálja az európai egységet? Semmit. Ezt nem dafke teszi, hanem valószínűleg parancsra, vagy szimplán zsarolják, vagy ekkora benne a Nyugat iránti utálat, vagy – a legvalószínűbb – mindegyik egyszerre.
Mondjuk a személyiségi jegyei bármelyiket megmagyaráznák, de így legalább nem kell erőlködnie, vagy összeszorított fogakkal végrehajtania azt, amit a szemünkkel látunk. Ideológiai és morális, vagy akár jogi felmentést mindig talál a vállalhatatlan tetteire. Az más kérdés, hogy akik szemlélik vagy elszenvedik ennek a gátlástalan despotának a húzásait, rendszerint szájtátva és megrökönyödve konstatálják hogy egyáltalán hogy a bús picsába meri ezt megtenni. Meg ezt is. Meg ezt is. Meg azt is. Pedig ő akkor is megteszi, ha tudja jól, hogy nem tehetné, hogy esetleg következményekkel jár a disznósága. Hogy csak egy példát mondjak: nem fizeti ki a menekültügyi szabálysértés miatt az Európai Bíróság által kirótt milliárdokat, amely 78 milliárdos bírságot szintén neki köszönhetjük, mint ahogy a hozzá csapott napi egy millió eurós kamatokat is. És ez csak egy. És mennyi ilyen van még, te atyaég. És nem, nem a saját vagyonából fizeti, amit szintén tőlünk és az Európai Uniótól harácsolt össze, hanem a mi adóforintjainkból.
Azokból, amelyekből fejlődni, infrastruktúrát javítani, vagy szimplán felzárkózni kellene Ausztriához mondjuk, ehelyett mintha nem lenne holnap, előre elkölti az ország vagyonát, ami mondjuk már nem sok van, de megoldja okosba mindenféle titokban felvett kínai gigahitelekből és sokszorosan túlárazott orosz energiából. Én naiv azt gondoltam, hogy ha már ilyen nyíltan kollaborál Moszkvával, ha ennyire szégyentelenül terjeszti az orosz igét, akkor ezeket a kiadásokat legalább Putyinék és a többiek állják helyette, de úgy látszik, nem ez a deal köztük. Közben viszont butítja és hülyíti a társadalmat, folyamatosan rébuszokban beszél, burkoltan és kevésbé burkoltan uszít, majd csodálkozik, ha némelyik agyoniskolázott Megafonos vagy PS-propagandista tettlegességig fajuló atrocitásokat hajt végre. De mondjuk min csodálkozunk, amikor ezt látják a főnöktől? Az azeri baltás gyilkos kiadatását, a bűnöző Gruevszi menekítését vagy éppen Bolsonaro bújtatását, az orosz oligarchák és azok lopott vagyona melletti kiállást, a dumáiban feltűnő viszkető tenyereket, hogy revansot fognak venni mindenkin, hogy a baloldalon minden pofon jó helyre megy, hogy kioszt néhány sallert Brüsszelben, meg hogy magát utcai harcosnak és libernyákcipelőnek képzeli. Aki egyébként golyóálló mellényben vonulászik, néha nindzsaként gondol magára, minimum 10 testtőrrel van körülvéve, páncélozott autóban üldögél, bujkál és elkordonozza magát a magyarok elől.
Apropó testőrök. Amikor az egyetlen fia, Gazsi a válogatott focimezében, Matula bácsis bajusszal, szalmakalapban osont némán Posványoson, én 6 testőrt számoltam körülötte, legalábbis a kamera ennyit tudott megmutatni. Következésképpen nemcsak őt óvják és védelmezik a Kevin Costnerek, hanem a családot is. Gazsi a mi Ethan Hunt-unk, aki mission impossible módban settenkedik, hol Csádban, hol Romániában, de mint a bátor és jellemes apukája, egy kukkot ki nem ejt az arcán, mert ő titkos küldetésben van. Az egész pereputty titkos és bizalmas üzemmódban settenkedik. Harry herceget nem védik ennyire, bazdmg, pedig az valaki, ha másért nem is, mert windsori vér csörgedezik az ereiben. Ezekében meg narancslé, de nem minden mentes, hanem vérnarancs. Árván, nem keverve. Mondjuk egy igazi árja magyar természetesen nem iszik mindenmentes lattét, az homárt zabál Róma legdrágább éttermében, és ki tudja még miket készít neki az udvari catering?
És mit ad a jóisten? A zenei ízlése is szembe jött velem a minap annak köszönhetően, hogy a sajtó megemlékezett arról, hogy a TikTok-on megint játssza az emberarcút: a legfrissebb videójában a kedvenc zenészeiről lamentált. Hogy ha esetleg valamelyik szektatag nem tudná, akkor most megtudhatta, hogy Ákos. Ákos mindenek felett. Bródy mehet a picsába, Koncz Zsuzsát titokban szereti, de Kovács Ákos udvari dalszerzőt még a Queen-nél is jobban, hiszen a Queen csak egy showműsor. Beszarsz. Ez is csak ennek a jellemtorzulásnak az agyában lehetséges, hogy egy világklasszis zenekart, amelyik még véletlenül sem angliai közpénzekből lett a világ egyik legjobb, leghalhatatlanabb rockbandája, Ákos mögé sorolja. Na ez itt a baj. Ez is ez. Ez egy olyan alapvetés, amit még viccből sem mond az ember. Itt látszik az a poshadt és avítt gondolkodás, ami mindegyikre jellemző, egytől egyig. A giccs és az üresség szinonimája lépten-nyomon tetten érhető ezeknél, a provinciális, magukat arisztokratáknak képzelő, felkapaszkodott suttyó tahóknál.
Ákos, Tóth Gabi, Győzike. Ez a szint, ez a zsinórmérték. Ők a valakik, akik egyébként senkik lennének, de a doktorminiszterelnök úr jóvoltából így valakikké válhatnak. Megmenti őket attól, hogy nehogy ne ismerje meg a szart az, aki egyébként azt sem tudná, hogy ezek a világon vannak. Ezek a leterített, horgolt terítőcskék a színes tévén, a kifésült hajú műanyagbabák kalocsai mintás ruhácskában a dohos kanapén, a fityegők a makkos cipő műbőrfűzőin, nővirágok egy szebb kor rég elfeledett sírkövein, a repedező betonvázában. Ezek azok. Ez az, aki büszkén vállalja és terjeszti, hogy tahónak lenni ma alap. Az egyik legjobb despotahaverjától is tanulhatott, aki amikor utoljára itt járt, egy lovat hozott neki ajándékba, miközben a verőemberi éppen bántalmaztak egy magyar polgárt, mert bemutatott a nagy török szultánnak. Annak, aki éppen a minap zavart le egy apai maflást egy kisfiúnak, aki a beszéde után nem csókolt neki kezet.
Így megy ez. És hogy a kedvencemet, V-t (V, mint Vérbosszú) idézzem, mert ő viszont halhatatlan: A szavakban rejlik a lényeg. Aki jól figyel, meghallja az igazságot. Az igazság pedig az, hogy valami nagy baj van ebben az országban, nem igaz?
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
A címlapkép illusztráció.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.