Kérem tisztelettel, megint nagyon kemény hét áll mögöttünk, és nemhogy nincs vége, de még csak pénteket írunk, én pedig befejeztem a nyári szabadságomat és újra ráfordulok a hazai közélet és politikacsinálók napi agymenésének figyelemmel kísérésére.
Rögtön az első ilyen feladat, ami szembejött velem az autópályán – a szó szoros értelmében, mert a Klubrádiót hallgattam -, az Németh Zsolt Hajrá, magyarok! feliratú papírzacskója, ami egy közönséges hot-dogos tasakra emlékeztet, és amit a tusványosi laposföld hívők szemináriumán akasztott a fülére, ilyen eredeti módon állt ki Trump mellett a nagy improvizátor. Ez így elég gyenge szerintem, igazi hívő nem rest lekanyarítani egy darabot a cimpájából, majd megkérni Németh Szilárdot, hogy kanyarintson belőle egy remek kocsonyát, nem kétlem, hogy jól eshet a sok fanatikusnak ebben a melegben. Szóval úgy gondolom, hogy közakadozásból egy ufó leszállópálya is dukálna Románia helyére, ahol minden évben megjelenik, nem a Szűzanya zokogva, hanem Júdás kikerázva, szalmakalapban, újabban huszárosan, és előadja a látomásait a bólogató nyájnak, hogy mit mondtak neki a démonai a fejében, és mi várható a közeljövőben a magyar ugaron, valamint a világ éppen elpusztuló nyugati féltekéjén.
De ő majd csak holnap lesz, addig is melózik. Legalábbis ez van a Facebook-oldalán, miközben szigorú arccal siet valahova. Az elvzenekar meg hangolódik és spontán hülyeségekkel hergelte a fesztivál nulladik napjára összesereglett közönségét. Tudtommal felavattak egy szippantós autót, gondolom azért, mert ezekben a napokban annyi szar folyik ki a szájukon, hogy ahhoz már lajtos kocsira lesz szükség, hogy eltakarítsák a helyszínről, miután mindenki kiadta magából a felgyülemlett salakanyagot. És nem, nem az esetlegesen megbuggyant marhagulyásra vagy húgymeleg sörre gondolok, hanem arra, ami a fejükben lévő szürkeállományukat nyomja egész évben.
Mindeközben idehaza véletlenül kiderült, hogy ezek egymilliárd euró hitelt vettek fel, azt nem tudjuk se pontosan, se pontatlanul, hogy pontosan milyen feltételekkel és milyen céllal, és milyen fedezetre volt ehhez szüksége a Kínai Kommunista Pártnak, csak azt tudjuk, hogy már áprilisban lehívták a teljes keretösszeget, és valószínűleg már a seggére is vertek ennek az igen jelentős összegnek. Na bravó, mondaná Sissi apósa, de nem mondja, úgyhogy mondom én: bravó! Így kell ezt, elvtársak! Ahogy annak idején Kádár Jancsi bácsi is tette, hitelből eljátszani Csekonics bárót, és elhitetni a hívekkel, hogy itt minden a legnagyobb rendben van, épülünk, szépülünk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs! Bocsánat, csöcs! Mert konkrétan azon vagyunk, ha vulgáris akarnék lenni, ahogyan manapság egyenesen kötelező lenni a virtuális közösségi tereken: szopunk. És egyébként is kinek mi köze hozzá, hogy doktorminiszterelnök uraság mikor és mennyi pénzt vesz fel a mi zsebünkre, mikor itt most a lét a tét? Amikor megállunk a saját lábunkon is, akkor meg pláne. Szerintem meg konkrétan ennek az országnak már végtagjai sincsenek, csak ki- illetve bemeneti nyílásai, ahova bemegy a sok pénz, és a végén kijön a nagy kalap szar, amit tálcán kínálnak fel a kedves itt élő polgártársaknak. Az a különbség, hogy van, aki ezt jóízűen elfogyasztja, és van akinek meg már a gyomra fordul ki az egésztől. És nem elég a plusz teher, a kohéziós pénzek sem jönnek, mi több, napi egy millió euró kamatot fizetünk azért, mert Júdás csak azért sem hajtja végre az európai menekültügyi szabályok megerőszakolása miatt kirótt ítéletét az Európai Bíróságnak. Van itt lóvé, szocializmus 2.0 betonba öntve. Főúr! Kérem a számlát, majd ők ott 10 millióan fizetik! Volt szerencsém!
Így működnek a dolgok, meg úgy, ahogy Kásler professzor előadta, miszerint „30 évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet”. És tényleg! Régen minden jobb volt. Én azzal kezdeném, hogy a Kásler doktor által birtokolt vagy használt zárt terekben, minden helyiségben – a szolgálati autójától kezdve a hivatali irodáján át a hálószobájával bezárólag – kikapcsoltatnám a klímát. Sőt, továbbmegyek, még az áramot is, hiszen régen gyertyával világítottak, és sparheltben főztek fával vagy szénnel, majd megkérném, hogy ilyen körülmények között legyen kedves végezni ezen túl, nem az életmentő műtéteket, hanem a napi rutinjait, bazdmg!
Megnézném a retkes körmű régész urat, hogyan állna a szája, ha így kéne ténykednie és sürögnie-forognia. Nem a havi több milliós fizetésért cserébe, hanem nettó háromötvenért, mint általában a kórházi dolgozók zöme, vagy az élet és halál között lebegő betegek. A nagy keresztény-konzervatívok, akik kilopták már a szemünket is, olyan együttérzőek és szolidárisak tudnak lenni, hogy az ember esze megáll.
Miközben nemcsak a kórházakban állt le klíma szerintem, hanem a Karmelitában is, igaz, ott átvitt értelemben. Mert ott is beszélnek jó nagy faszságokat az elvtársak, pont olyanokat, mint amiket akkor mond az ember, amikor éppen hőgutát kapott, vagy meglágyult az agya a melegben. Mint kiderült, Szijjártó bevallotta töredelmesen, hogy Júdás nem akarja a szélerőművekkel tönkretenni Magyarország gyönyörű tájait. Beszarsz, bazdmg! Igaz, hogy épült vagy harminc akkumulátorgyár és környezetszennyező üzem, de a táj az nézzen ki valahogy! Júdást biztos emlékeztetik ezek a nagy szélmalmok valamire. Valószínűleg déjà vu érzése támad, ha meglát egyet a nyugati határ közelében. Mert csak ott szabad lenniük, máshol nem. Nekünk nem kell a megújuló energia, nekünk kell inkább még egy atomerőmű, mert az sokkal szebb.
Na itt tarunk, lassan az évszázad negyedéhez közeledve, amikor kicsivel jobb helyeken mindenki zöldre vált és keresi az innovációt és a megújuló erőforrásokat. Miközben nálunk 35 fokban műtenek, hőgutában meghal a postás, tönkremegy a vetemény és aszály pusztít. De mi van, mi van, és akkor mi van? Gyurcsány alatt jobb volt?
Innen folytatom, mert még a csomagokat sem pakoltam ki az autóból, és ennem is kéne valamit. Nem tudom, de valahogy újra meg újra azt tapasztalom, hogy a propagandával képtelen vagyok jóllakni.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.