A hidegháború során a kölcsönös fenyegetésen és elrettentésen alapuló hadászati egyensúly fenntartása mindkét szuperhatalom számára politikai prioritás volt. 1975-ben a szovjet legfelső vezetés részletes hírszerzési információkat kapott arról, hogy az Egyesült Államok megkezdte a szuperfegyvernek ígérkező Space Shuttle rendszer kifejlesztését. A szovjet katonai kutatóintézetek a megszerzett dokumentáció alapján egyértelmű következtetésre jutottak: az újrafelhasználható eszköz képes akár 30 tonna súlyú nukleáris fegyvert szállítani, és a földközeli repülési pályáról a Szovjetunió bármelyik területére képes lesz csapást mérni. A szovjet Politikai Bizottság haladéktalanul elrendelte egy újrafelhasználható űrsiklóból és hordozórakétából álló rendszer tervezését és megvalósítását. 1976 őszén a Buran (Hóvihar) néven titkosított tervet -az ország történetében először – a honvédelmi miniszter hagyta jóvá. A rendszer fejlesztését és megvalósítás irányítását az erre létrehozott Energija nevű vállalat végezte. A szovjet nagyságrendet tekintve is óriási és összetett projekt megvalósításán összességében 1,5 millió ember dolgozott kutatóintézetekben, tervezőirodákban és üzemekben. A gyártáshoz és a repülés technikai körülményeinek megteremtéséhez jelentős infrastruktúrát is szükséges volt létrehozni, vagy a meglevőket fejleszteni. A különböző helyeken levő üzemekben gyártott speciális részegységek kazahsztáni űrrepülőtérre szállítása technikai és logisztikai rémálomnak tűnhet, azonban mindenre találtak megoldást. (Pl. Antonov-225 hatalmas szállítórepülőgép és két átalakított stratégiai bombázógép Moszkva melletti repülőtérről szállította az űrsikló prototípusát, és a repülési ill. technológiai célból készült valós méretű maketteket. Ezeket a tusinói gépgyárból a Moszkva folyón szállították a várostól délkeletre levő repülőtérre.) A Burant újrafelhasználásra tervezték, tervek szerint a repülőgépek évente 30 járatot biztosítanak. A katonai felhasználás mellett rakományok, műholdak szállítására és tudományos kísérletekre szánták az űrsiklót. A gép 34,5 m hosszú, a szárny fesztávja pedig 24 méter volt. Magassága a futóművel együtt 16,5 m. Felszálló tömege elérte a 105 tonnát (beleértve a 30 tonnás rakományt). A repülési pályájáról is 20 tonnát volt képes visszaszállítani. A szovjet repülőeszköz szinte megtévesztésig hasonló volt az amerikaihoz, ami nem véletlen, mert a fejlesztés a Space Shuttle szinte teljes dokumentációjának ismerete alapján kezdődött. A szovjet űrsikló azonban sok tekintetben műszakilag lényegesen fejlettebb volt, mint az amerikai fejlesztésű eszköz. A visszatérő egység landolásához speciális méretű (4800 m hosszú és 84 m széles) leszállópályákat építettek. Ezek egyikét Bajkonurban, az indítóhely mellett, továbbiakat pedig Szimferopol és a Novoszibirszk melletti repülőtereken alakították ki. Vlagyivosztok térségében a katonai repülőtéren – bővítéssel – létesítettek leszállóhelyet. (A szovjetek az űrsikló landolására alkalmas átalakításokat végeztek kubai és líbiai repülőtereken is.) Magának az űrrepülőgépnek a fejlesztését 1976-tól a Molnyija nevű kutatási és gyártási központ végezte. A jóváhagyott óriási program keretében öt űrrepülő építése kezdődött meg. A légköri repülés aerodinamikai jellemzőinek alapos vizsgálata érdekében építettek a Buran-nal egyező méretű, sugárhajtóművekkel önállóan felszállni képes gépet is. A katapulttal is felszerelt repülőgéppel két űrhajós pilóta végzett az alsó légkörben számos sikeres tesztrepülést. (Éppen ez a két pilóta volt, akik később hevesen tiltakoztak az automatikus módban történő repülés és leszállás kipróbálása ellen.) A prototípus űrrepülő és hordozórakétája elkészült, és 1988 nyarán készen állt az orbitális pályán történő repülésre. A Szovjetunióban gyakorta kapcsoltak jelentős eseményeket évfordulókhoz. Így történt a Buran űrsikló esetében is, azonban az októberi forradalom évfordulójára tervezett indítást a hordozórakéta egyik rendszerének hibája miatt 1988. november 15-re kellett halasztani. Ekkor – a sikeres indítást követően – a Buran elérte a tervezett keringési pályát, és kétszer megkerülte a Földet. A 205 perces repülés után – automata üzemmódban – biztonságosan landolt Bajkonurban. A leszállás pontosságát jelzi, hogy a gép mindössze 3,5 méterrel tért el a leszállópálya közepétől. (A leszállást egy MiG vadászgép kísérte távolabbról, ahonnan a másodpilóta még beavatkozhatott volna szükség esetén. Több szovjet űrhajós egyébként nem hitt az automata üzemmód sikerében, mondván, hogy az amerikai űrsikló is legénységgel repülte már az első útját.)
Az újrafelhasználható repülő diadalmas első repülése azonban egyben az utolsó is maradt. A Honvédelmi Minisztérium meglepő módon arra a következtetésre jutott, hogy az eszköz katonai célú alkalmazás nem hatékony, stratégiai szempontból már értelmetlen. A hadászati meggondolás mellett természetesen a lényeges ok a projekt finanszírozásának fenntarthatatlansága volt. 1990-ig (a Buran -Energija program befagyasztásáig) összesen 17 milliárd dollárnak megfelelő összeget (hivatalos adat szerint 16,4 milliárd szovjet rubelt) költöttek a rendszer fejlesztésére és megvalósítására. (Ez összeg akkor a Szovjetunió hivatalos éves katonai költségvetésének felelt meg.) A Buran – Enyergija projekt keretében összesen öt űrrepülő-prototípus építését kezdték meg, azonban egyetlen teljesen befejezett példány készült el, és hajtott végre sikeres repülést. A fejlesztési program keretében a prototípusok mellett még további nyolc tesztrepülőgépet és technológiai makettet gyártottak. A második, orbitális repülésre készült prototípus közel teljesen kész állapotban a bajkonuri űrrepülőtéren volt már 1988-ban, ez jelenleg az itteni múzeumban kiállítási tárgy. A további három példány építését 1990-ben az oroszországi gyártóhelyen, Tusinóban leállították. Egy, már félig megépített gép a Moszkva melletti Zsukovszkij repülőtéren látható kiállítva. A tervezett sorozat utolsó két példánya kezdeti gyártási szakaszban volt a projekt befagyasztásakor, ezeket rövidesen még a gépgyárban elbontották. A Buran-Enyergija projektet hivatalosan – hosszas adminisztratív vajúdás után – csak 1993-ban zárta le Oroszország, Az egyetlen teljesen elkészült példányt, ami repülést is végrehajtott, éveken keresztül a bajkonuri űrrepülőtér egyik szerelőcsarnokában tárolták. (A kazahsztáni űrrepülőteret – Kozmodrom – és a szemipalatyinszki atomkísérleti telepet Oroszország 1994 óta ötven évre bérli a kazah államtól.) 2002. májusában a heves esőzések és a karbantartás hiánya miatt a tárolócsarnok teteje beszakadt. A Burán űrsikló teljesen megsemmisült, és az Enyergija hordozórakéta makettje pedig nagyrészt tönkrement. Sajnos az esemény nyolc munkás életét is kioltotta.
A statikus (nem repülésre szánt) tesztmodellek számos helyre elkerültek, ezek egyike a moszkvai Kozmonautikai és Repülési Központban (az Összoroszországi Kiállítási Központ területén), másik pedig Szocsiban található. Egy modellt ausztrál cég bérelt a Sydney-i olimpia megnyitójára, később ez Bahreinbe került egy fesztiválra. Jelenleg ez a példány a speyeri Német Műszaki Múzeumban kiállítási tárgy, a múzeum egy évtizede keresi – sikertelenül – a modell megvásárlási jogának lehetőségét. A Buran-rendszer létrehozása végső soron nagyon kétes értékű teljesítmény. Nem műszaki szempontból, hanem az alapvető, pusztán katonai célokat tekintve. Az Egyesült Államok 1987-ben felhagyott azzal az elképzeléssel, hogy űrsiklójával nukleáris csapást mérjen a Szovjetunió területére. A fenyegetésnek szánt fegyver túl drágának bizonyult az Egyesült Államok számára. A kezdeti amerikai tervek szerint 1 kg hasznos teher pályára állításának költsége 1000 dollár lehet, ami majd csökkenthető lesz a többszöri újrafelhasználás okán. A valóságban soha nem lehetett a költséget 19 ezer dollár/kg alá csökkenteni. Ugyanez a megvilágosodás történt a szovjet fegyveres erőknél is, ezért, és az ország gazdasági mélyrepülése miatt történhetett meg, hogy egy évvel az amerikaiak döntése után hirtelen feladták a Buran programot. A Buran első repülése után kiderült, hogy az űrsikló pályára állítási költsége kétszer annyi, mint a nagy teljesítményű Proton rakétáé és hatszor annyi, mint a Szojuz rakétáé. Ez utóbbiak pedig megbízható és jóval olcsóbb eszközök, és ezek képviselték az orosz űrhajózás igazi sikerét. Vitathatatlan azonban, hogy műszaki megoldásokat terén a Buran űrsikló nagyon sok tekintetben lényegesen jobb és korszerűbb volt, mint amerikai társa. Az egész program azonban – mire megvalósult – már túlhaladott volt és időszerűtlenné vált, mert időközben nagyot fordult az a világpolitikai helyzet, ami egykor létrehozta ezt a programot. 2022. 01. 05.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter hivatalos kínai látogatása keretében több olyan vezető kínai vállalat képviselőjével is találkozott, amelyek meghatározó szereplők a mesterséges intelligencia, digitalizáció, akkumulátor-technológia és az intelligens határátkelési megoldások terén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel. A nemzetgazdasági miniszter látogatásai kapcsán hangsúlyozta: „2024 fontos év a kínai-magyar kapcsolatokban, ugyanis idén ünnepeljük a két […]
Magyarország kész a valódi sikertörténetnek számító visegrádi együttműködés további fejlesztésére, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok még szorosabbra fűzésére – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Visegrad 4 Business Conference nevű rendezvényen először is kiemelte, hogy a magyar külpolitikai stratégiának a visegrádi együttműködés igen fontos eleme, az […]
Fontos, hogy a dél-dunántúli régió leszakadó térségei is kapjanak kormányzati segítséget – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Siófokon, a Somogy vármegyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán. Navracsics Tibor a dél-dunántúli térség és Somogy vármegye fejlesztéspolitikai helyzetéről szóló előadásában azt mondta: Magyarország fejlesztési térképe átalakulóban van, a kormány határozott iparpolitikai intézkedéseinek köszönhetően Észak-Magyarország megkezdte […]
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrisseb adatokhoz fűzött kommentárjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Keddi közleményében felidézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)legfrissebb adatait, amelyek szerint 2024 októberében éves alapon 3,2 százalékot ért el az infláció mértéke, havi alapon pedig minimális 0,1 százalékos elmozdulást mutatott. Az […]
Magyar Péter feljelenti volt barátnőjét, mert az titokban hangfelvételt készített róla Feljelentést tesz volt barátnője, Vogel Evelin ellen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mert Vogel titokban 11 órányi hangfelvételt készített, a hallgatásáért pedig 30 millió forintot követelt. (MTI) Kivételesen csak az MTI hír CÍMÉT hoztam ma megcsodálásra, mert olyan jól sikerült, hogy kár is […]
A fogyatékossággal élőket támogató közösségek számíthatnak Magyarország kormányára – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalára feltöltött videójában vasárnap reggel, emlékeztetve, hogy a fogyatékossággal élők jogainak érvényesülését idén szeptembertől önálló fogyatékosságügyi államtitkárság is támogatja. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: a fő szabály a „semmit rólunk, nélkülünk” elv alapján a folyamatos a párbeszéd a közösségekkel. „Képviseljük az […]
Közép-Európa, benne Magyarország a legbiztonságosabb része a kontinensnek – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán. Szijjártó Péter azt írta, ezt a tényt az elmúlt időszakban már csak azok vitatták, akiknek ez rendkívül kellemetlen. A héten azonban szembejött az igazság. Emlékeztetett: „Hollandia legnagyobb városának utcáin nyíltan tombolt az antiszemitizmus, amikor hajtóvadászatot indítottak izraeli […]
Gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez csütörtökön a Valdaj nemzetközi vitaklub élőben közvetített plenáris üléséről. Putyin kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kész a párbeszédre Trumppal. „A magam részéről nem tartom restellnivalónak, hogy felhívjam, egyszerűen nem teszem, mert a nyugati államok vezetői egy bizonyos ideig szinte minden héten hívtak, aztán ezt […]
Hat magyar konzul lesz jelen a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának negyedik fordulójában rendezett Ferencváros-Dinamo Kijev meccs helyszínén csütörtökön Hamburgban, akik szükség esetén segítséget nyújthatnak a szurkolóknak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a mérkőzés reggelén Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a jegyeladások alapján körülbelül háromszáz magyar szurkoló lesz […]
„Fényes győzelmet látok, a nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatérését, hatalmas küzdelmet” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggel a Facebook-oldalán megjelent videójában az amerikai elnökválasztásról. Donald Trump várható győzelme kapcsán Orbán Viktor a republikánus párti politikusról szólva hangsúlyozta: börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, szembefordult vele a teljes médiavilág Amerikában, és mégis győzött. […]
Diplomáciai nagyüzem lesz a héten Magyarországon, Budapestre fog figyelni a világ – hangsúlyozta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Zsigmond Barna Pál közölte, ilyen magas szintű diplomáciai események nem voltak még Magyarországon, sőt a világon is kevés olyan alkalom van, ahol ilyen sok állam kormányfői és államfői […]
Fontos stratégiai cél Magyarország önellátóvá válása az orvostechnikai eszközök gyártásában, ezért az elmúlt időszakban számos ilyen jellegű beruházáshoz nyújtott támogatást a kormány – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Székesfehérváron. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Karsai Alba Kft. üzemmegnyitó ünnepségén arról számolt be, hogy a magyar tulajdonú vállalat labortechnikai és orvostechnikai eszközöket […]
Fontos a templomainkat megvédeni, megerősíteni, megtartani – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Velencén, a részben megújult ófalusi Szent István király templomban tartott ünnepi szentmisén. Soltész Miklós kiemelte, hogy azért támogatja a kormány a templomok felújítását, mert ha „elengedjük templomainkat, azok kiüresednek, és kiüresedő templomokkal nem lesz erő az ateistákkal szembeni […]
Magyarország az Európai Unió (EU) számos más tagállamával szemben nem engedte be az idegen kultúrához tartozó embereket, családbarát politikát folytat és egy konzervatív sziget az európai „liberális óceánban” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák ServusTV-nek adott interjújában csütörtökön. (MTI) Kivételesen nem idézem az egész MTI hírt, mert a szokásos semmitmondások mellett felesleges is […]
Az Európai Bizottság a kínai elektromos járművekre kivetett büntetővámokkal újabb mélyütést vitt be a kontinens versenyképességének, az intézkedés nem szolgálja az európai országok vagy vállalatok érdekét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető arról írt a Facebookon, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság újabb mélyütést vitt be a […]
A kormány a háborús nemzetközi környezetben is bővíteni szeretné a családbarát adórendszert: a tervek szerint két lépésben megduplázza a családi adókedvezményt, megőrzi a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, valamint 2 évvel meghosszabbítja a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát – közölte a Pénzügyminisztérium szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a […]
A versenyképesség terén meghatározó szerepe van a kohéziós politikának, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak is – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Balatonfüreden, újságíróknak nyilatkozva. Bóka János az Európai Régiók Bizottsága (CoR) tagállami kihelyezett elnökségi ülésének zártkörű megnyitóját követően jelezte: a testület mindig ellátogat az aktuális uniós elnökséget adó tagállamba, ahol […]
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedéséről egyeztetett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen megállapították: a világgazdaság a koronavírus-járvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra […]
A nemzeti konzultáció egy rendkívül fontos eszköz a kormány kezében arra, hogy egyetértési pontokat teremtsen a magyarokkal – mondta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Jelezte: október 28-án kezdődik a kérdőívek kézbesítése és december 20-ig lehet visszaküldeni azokat. A parlamenti államtitkár kiemelte: Magyarország az egyetlen olyan ország […]
Az Európai Uniót (EU) vissza kell vezetni a normalitás és a józan ész útjára, hogy a döntéseket a tagállamok, a választók, a polgárok érdekei és ne ideológiai szempontok határozzák meg – mondta Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács (EuCET) konferenciáján pénteken Budapesten. A Patrióták Európáért európai parlamenti […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
