Szeptember 23,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Nem lehet állandó rettegésben élni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,878,330 forint, még hiányzik 1,121,670 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Történelmi jó reggelt és közös hagyományainkra való tekintettel vidám vasárnapot mindenkinek! Mert miért is ne lehetne vidám ez a vasárnap? Ha másért nem, szerintem azért biztosan vidámabb lehetne, mert így vagy úgy, de ma lezárul egy fejezet. Az elmúlt 15 év legfelfokozottabb, legturbulensebb, legfeketébb és talán legdrágább választási kampánya. Persze egyáltalán nem mindegy, hogy így zárul le, vagy úgy, viszont az év, az elmúlt öt év legreprezentatívabb és mint ilyen, legmegbízhatóbb közvéleménykutatásának napját tartjuk ma.

Mielőtt erre a témára, meg a tegnapi napra rákanyarodnék. A tegnap itt megénekelt Vitézy-Szentkirályi visszaléptetési színházi produkcióval kapcsolatban kell tennem egy kiegészítést. Ha már Vitézy Dávid (akinek a tegnapi posztomban nem a városvezetői kvalitásait vontam kétségbe, és nem állítottam, hogy ha csak a szakmai múltját és jelenét veszem figyelembe, akkor ne lehetne kiváló főpolgármestere Budapestnek) ragaszkodott hozzá, hogy tovább magyarázza a Fidesz támogatásával összefüggő bizonyítványát. Miután pénteken több ízben és több helyen elmondta, hogy ő senkivel nem egyeztetett, senkivel nem tárgyalt, semmit nem tudott arról, hogy mire készül a Fidesz Szentkirályi-vonalon, tegnap azt állította, hogy az Orbán-kormány egy 21. századi progresszív városfejlesztési víziót támogatott, amikor visszaléptette a jelöltjét. Izé. 1) Nem az volt, hogy Alexandra asszonyság saját döntése volt a visszalépés, amit az EP-választás frontvonalában harcoló főnöke tudomásul vett és igazat adott neki és azt mondta, hogy oké? Nem úgy volt, hogy ő maga lépett vissza? 2) Honnan tudja Vitézy Dávid hogy mit támogatott a kormány, amikor visszaléptette a jelöltjét, ha se ő, se az LMP senkivel semmiről nem egyeztetett, és derült égből villámcsapásként érte őket a hír? Szóval lehet, hogy Vitézy Dávid egy kiváló szakember (akinek Orbán Ráhel kampányol, az más nem is lehet), amennyire elmélyültem a 101 pontos programjában, remek dolgok vannak benne, de a hitelességét csúnyán lenullázta. Ha bármilyen hitelessége lehet egy olyan embernek, akit a Schmidt-Ungár-família finanszíroz. Akár tudott arról, amire készül az állmapárt, akár nem, akár közölte vele a Szchmidt-Ungár família, hogy miben sántikálnak, akár nem, egyik lehetőség rosszabb, mint a másik. Vitézy Dávid az, akinek látszik: a Fidesz hasznos idiótája a főváros visszaszerzésére. Olyan körülmények között, hogy az A jelöltjüknek olyan gyászos eredmény néz ki, hogy inkább megfutamodtak és levették a tábláról. Zárójel bezárva.

A választásra és a reprezentatív közvéleménykutatásra visszatérve. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Magyarországon demokrácia van, nem. Ez egy illiberális választási autokrácia, ahol nem igaz, hogy a választások tiszták, hogy mindenki azonos feltételek mellett azonos esélyekkel indul el ugyanazon a pályán, de az EP-választás ez egyetlen olyan választás, ami a Fidesz oldalán a jól bejáratott Kubatov-listával megtámogatva ugyan, de többé-kevésbé pontosan megmutatja, hogy az Európában kirívónak számító brutális gazdasági válság, egy gyalázatos pedofilbotrány után (a többit nem sorolom fel a Lölő-jelenség 990 milliárdos harácsolmányától az Orbán-klánnak és a tágabb udvartartásnak a nemzeti nyomorúságával fordítottan arányos vagyonosodásáig vagy a haza elárulásának kérdését felvető orosz hekkerbotrányig) hány fideszes van még ebben az országban. Már csak azért is, mert legalább a gerrymandering, a választókerület-manipuláció ebben az egy esetben nem játszik. Itt nincs jelentősége annak, hogy az állampárt hogyan manipulálta, rajzolta át a saját érdekeinek megfelelően a választási körzeteket, hogy biztosan ne, vagy csak nagyon nehezen, egymással megegyezni képtelen pártok közös jelöltállításával lehessen legyőzni az Orbán-pártot. Persze, nem lehet eltekinteni a nyílt választási csalást elkövető, a Fidesz által kézzel irányított, a Fidesznek nyíltan kampányoló egykori közmédia gyalázatos tevékenységétől, de ma mégis lehet egy hozzávetőleg tiszta képet kapni arról, hogy hány ember van ebben az országban, akit még mindig el lehet vinni szavazni (megfélemlítéssel, szavazatvásárlással, a törvénytelen Kubatov-listával, a kreatív nyomásgyakorlás megfélemlítést alulról súroló megannyi árnyalatával, korlátlan közpénzből megvásárolt talpasokkal, miegymással), akit nem kell elvinni, megy magától önként, boldogan, dalolva, akit nem lehet kizökkenteni abból, hogy csakafidesz vagy mindmeghalunk, akinek bőven megteszi a permanens, most már egy jó ideje a harmadik világháborús és atomháborús pánikkeltésig fajuló riogatás, a fizikai biztonság elveszítésének rémképe. Mert az a miniszterelnöki-hadvezéri mondás, hogy a háborús plakátok azért kellenek, hogy a gyerekek ne veszítsék el az édesapjukat

Nem utolsó sorban az is kiderül ma, hogy hány olyan választó van, aki ugyanezen előzmények ismeretében hajlandó megmozdulni, élni a szavazati jogával és amellett állást foglalni, annak hangot adni, hogy nem jól van ez így. Hogy már múlt héten és öt évvel ezelőtt is sok volt abból, hogy miközben őfelsége kolbász, hurka, sonka formájában viszi a levágott disznót, a korrupt, közpénzből százmilliárdos veje a hűtőből zabál, a szintén százmilliárdos lánya a nevére íratja a fürdőszobát, a haverjaik meg beszabadulnak a spájzba, amelynek tartalma elveszíti magántulajdon jellegét, neki, a kirabolt, kizsigerelt disznó-hűtő-fürdőszoba-spájz tulajdonosnak háborús plakátokkal, napi 24 órás szellemi, lelki terrorral, átlátszó hazugságokkal kell jóllaknia. Meg azzal, hogy miközben tényleg kacsalábon forog az egész Orbán-uradalom, tíz- és százmilliárdos tételekben lapátolják, viszik a mindenki közös pénzét, hogy Tiborcz és társait veszteséges üzleteit mentsék, neki, a háborús plakátokkal zabáltatott alattvalónak sok száz kilométert kell utaznia a törött sípcsontú gyerekével (minek ment oda, minek törte el a lábát), mert a fél országban rohadtul nem üzemel gyermektraumatológia. Nem arról beszélünk

Frusztrált, ökölbe szorult politikai elemzőkkel és politikai trollokkal ellentétben én nem gondolom azt, hogy Jordán Tamás, Bálint András, Rost Andrea vagy Thuróczy Szabolcs szomorú önmegalázását láttam tegnap a Hősök terén, a Tisza Párt kampányzáró színpadán, hanem azt láttam, hogy bár a szónok valóban parlamenti választási tétet adott a számára és pártja számára elsődleges fontosságú EP-választásnak (az eurót bevezetni, az Európai Ügyészséghez csatlakozni, az Orbánék miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat hazahozni, a minimálnyugdíjat bevezetni, bérlakásépítési programot indítani, az ázsiai vendégmunkások betelepítésének véget vetni, agrárreformot végrehajtani vagy az elsikkasztott közvagyon visszaszerzése érdekében a politikusok ellen vagyonosodási vizsgálatot indítani mind-mind kormányzati pozícióból lehet), nemigen tehetett másként. Akkor nem, ha reményt akart adni a Fidesszel szemben álló millióknak. Márpedig szerintem aki néhány hónap alatt országszerte el tudta érni, hogy emberek akárcsak puszta kíváncsiságból kimenjenek az utcára, hogy megtapasztalják, hogy a bátorság felszabadító, hogy az apátia legyőzhető, aki pár hónap alatt elérte, hogy ezrek és tízezrek elgondolkodjanak azon, hogy a Fidesz és Orbán megfosztotta őket a nemzeti szimbólumaiktól, elhitette velük, hogy aki baloldali, az nem is magyar, de cserébe csak az állandó félelmet, rettegést, megbélyegzést, gúnyolódást kínálta nekik, azt a fojtogató érzést, hogy ha nem akarják, hogy sokkal-sokkal rosszabb legyen, mint amennyire már most is rossz, akkor muszáj a Fideszre szavazni, muszáj további milliárdokról lemondani a NER-oligarchia álmainak valóra váltása érdekében, és majd egyszer lesz tanár, gyermeksebészet, orvos és emberhez méltó élet, annak emelnie kellett a tétet. Annak arról kellett beszélnie, hogy most kell az első lépéseket megtenni, de nem azért, hogy ne legyen rosszabb, hanem hogy sokkal jobb lehessen. Lehet, hogy egy maratonba oltott gátfutás lesz, de nem lehet állandó rettegésben és félelemben élni és beletörődni abba, hogy aki nem fideszes, az csak hazaáruló lehet, hogy a magyar zászló a Fidesz tulajdona.

Tudom, demagógia, populizmus, naivitás, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar, de mégis. Mert miközben tök jól hangzik, amit Dobrev Klára mondott a DK-MSZP-Párbeszéd baloldali párszövetség kampányzáró rendezvényén Szigetszentmiklóson, hogy mi, baloldaliak és szociáldemokraták büszkén mondjuk, hogy baloldalról fogjuk leváltani a Fideszt, hogy a baloldaliak és szociáldemokraták az ellenzék legerősebb közössége, mert minket nem a szél fújt össze, de egyrészt szerintem a Hősök terére se a szél fújt össze néhány tízezer embert, másrészt az elmúlt tizennégy év nem azt támasztja alá, hogy harmadrészt biztos, hogy nem félreértése az annyiszor csalódott, 2022 óta végképp kiábrándult ellenzéki társadalomnak ez a megosztottságot hangsúlyozó narratíva? Mert szerintem a Fidesszel nem az a baj, hogy magát jobboldalinak nevezi (néha a szélsőjobboldalit sem találom elegendőnek), hanem minden más. A mérhetetlen gonoszság, korruptság, romlottság és gátlástalanság. Nem tudom, hogy ki az ellenzék legerősebb közössége, de este ez ki fog derülni. Mint ahogy az is, hogy mennyire lehet megőrjíteni a magyarokat az orbánizmus 15. évében az atomháborúval.

A választás viszonylag egyszerű: a NER fennmaradását szavatoló pszichózis, rettegés, bénító félelem és gyűlölet, valamint a változás reménye közül lehet választani ma. Nem kormányt kell ma váltani, hanem eldönteni egy nagyon egyszerű kérdést. Aki Orbán élete végéig rettegni akar azért, hogy az Orbán-dinasztia boldog és gondtalan életet élhessen és Rogán Antal unokái is elnöki lakosztályt bérelhessenek valahányszor BL-döntőt támad kedvük nézni, annak csakafidesz. Aki valami mást szeretne, legalább esélyt adni valami másnak, annak Dr. Karsai Dániel szavait ajánlom figyelmébe, immár átérezve a súlyát, amit pár napja még nem sikerült: csak a Fideszt ne!  Többet nem segíthetek, igaz, kevesebbet se 🙂 Lehet abban valami, hogy a rossz és korrupt politikusokat azok az állampolgárok választják meg, akik nem mennek el szavazni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.