NEHAZUGGY

Ki a valódi ellenfél, akit le kellene győzni?

Vogronics András | Május 15, Szerda | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,878,330 forint, még hiányzik 1,121,670 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Pedig megígértem magamnak, hogy elengedem. De szeretném megérteni, hogy miben különbözik a DK a Fidesztől. Mert az utóbbi időszak tanúsága szerint nem sok mindenben. És ez most a legrosszabbkor erősíti annak a dilemmának a valódiságát, ami a társadalmat eddig is kétségek között tartotta az úgynevezett legnagyobb ellenzéki párttal összefüggésben. Sokan hosszú ideje az orruk alatt dörmögik, hogy egyik, kutya másik eb. Először túlzásnak tűnhetett, amikor Magyar arról kezdett el beszélni, hogy a DK a kék a Fidesz. És akkor mi történik? Miközben a legnagyobb ellenzéki párt és annak kampányfőnöke, Molnár Csaba arról beszélt, hogy ők nem foglalkoznak Magyar Péterrel, Molnár Csaba Facebook-oldala legalább 6,5 milliót költött a Magyar Pétert támadó hirdetésekre. Rajta kívül a DK-közeli hírportál, a Nyugati Fény is ráállt Magyarra, az idén 5,7 millió forint értékű 86 hirdetésükből 83 foglalkozott Magyarral. Mindeközben az Ellenszél idén 71 hirdetést adott fel 5,8 millióért, amelyek közül mindössze három nem Magyar lejáratását célozta. Legutóbb tavaly novemberben költöttek lejáratásra, amikor a Gyurcsányt kritizáló Donáth Annát vették sortűz alá.

Nem vitatom, nehéz is lenne: ezek az összegek eltörpülnek és nevetségesek is a fideszes hatalomgyár reklámkiadásai mellett, amelyik hatalomgyár több fronton, több csatornán sok száz millió forint értékben (közpénz, bizony) ágyúzza Magyart és a pártját. Mégis ezt látva, ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy most akkor ki a valódi ellenfél, akit le kéne győzni? Biztos, hogy a Fidesz? Mert azt látjuk, hogy ezzel szemben Magyar nem költ egy fillért se a közösségi médiában lejáratásra, tudomásom szerint járja a vidéket, és amit tenni szokott, hogy ezekre a lejárató videókra, posztokra reagál kommentek formájában. Ilyen körülmények között mit üzen az, aki a Fidesz módszerét követve teszi azt kicsiben, amit a Fidesz nagyban? Szerintem üzenheti azt, hogy neki nem a Fidesz legyőzése a célja, hanem ugyanaz, mint a Fidesznek: kiiktatni Magyar Pétert. Hát nem tudom, de szerintem ennél világosabb üzenet nem is kell egy bizonytalannak vagy olyannak, aki eddig kétségek közt lebegett.

Szeretném érteni, hogy miért nem foglalkozik a DK a megszólítani kívánt választókkal, vagyis az érdemi kampánnyal? Mert hirtelen veszélybe került a mi is? A biztos második hely? Vagy világvége lenne, ha megborulna az évtizedes status quo? Mert ma a kampány legláthatóbb része az, hogy miképpen mocskolják össze egymást az induló pártok és politikusok, ahelyett, hogy az lenne a cél, hogy meggyőzzék a szavazókat arról, hogy miért rájuk szavazzanak. Ebben az értelmében a DK-nak sikerült a rogáni módszereket magáévá tennie, és demonstrálni, hogy ha kell, akkor simán lemennek arra szintre, ahol a Fidesz van. Vajon úgy gondolják, hogy ezzel lehet megtartani a szavazóbázist? Azt, amelyik eddig teljesen jogosan nehezményezte, hogy a NER karaktergyilkol és hazudozik? Akkor az micsoda, amit most a DK tesz? Ez a demokratikus, liberális politikacsinálás? És mi lenne, ha netán hatalomra kerülnének? Ugyanaz menne, mint most, csak ezúttal Gyurcsányékkal a főszerepben?

Szerintem ezért is vált hiteltelenné sokak számára az ellenzék, és ez nagyon szomorú. Szerintem ezért sem kérnek sokan ebből a tömörülésből, ezért kapták meg a választoktól a maguk minősítését már több ízben. És most, mindezt látva, egyáltalán nem zárható ki, hogy június 9-én is akkorát fognak bukni a választásokon, mint Rottenbiller. Mert miközben a szavak szintjén elítélik, bírálják és elviselhetetlennek nevezik a Fidesz-rezsimet (az is egyébként: elviselhetetlen), ugyanazokat a módszereket vetik be, amiket elítélnek, és azt üzenik, hogy semmi másra nem vágynak, mint hogy ők mondják meg a tutit, ne Orbán. Mindegy, milyen áron, milyen eszközökkel.

Miközben naponta jön az azonosítószám nélküli hívás a telefonomra, és hol Gyurcsány, hol Dobrev, hol Molnár géphangján keresztül próbálják menteni a menthetőt, Horváth Aladár roma politikus és jogvédő posztol Magyarról, aki az ózdi szegregátumba is ellátogatott, és beszélgetett az ott élő szerencsétlenekkel. Azt írta: A gyerekek radarja megbízható: én is őszintének láttam a pasit, aki egyre inkább belenő a szerepébe. Ezt nem Magyar tolta a képünkbe, hanem egy cigány aktivista. És lehet Magyarra sok mindent mondani, de azt, hogy ő nem veszi a fáradságot, és nem dolgozza meg a vidéket, azt nem lehet mondani. Azt a vidéket, ahova eddig sem volt tilos senkinek lemenni azoknak az ellenzéki pártoknak, akiknek ez a feladatuk. (Tanulságos ilyen szempontból az a térkép, amely május 15-ig foglalja össze, hogy hova jutott el Orbán, Dobrev és Magyar ebben a kampányban.) Olyan, mintha a Gyurcsány-mítosz most foszlana szét végérvényesen a szemünk előtt, a nagy demokrata és pártja tulajdonképpen a nagyon jelentős támogatottsági, népszerűségi különbséget leszámítva rengeteg hasonlóságot mutat a Fidesszel. Különösen azért szomorú ez, mert Magyar Pétertől függetlenül, jóval Magyar Péter előtt már olyan gazdasági válságban volt az ország a brutális infláció miatt elsősorban, amit egy baloldali pártnak, a legnagyobb ellenzéki pártnak kötelező lett volna a maga javára fordítani. Hogy ez miért nem sikerült, arra nincs válasz. Idéznék egy részletet Uj Péter pár nappal ezelőtti, Nem volt itt gazdasági csoda, csak hazudtak, mint a vízfolyás című írásából, amely megvilágítja, hogy mennyire nagy lehetőséget szalasztott el az ún. baloldal: (…) az Eurostat márciusban és áprilisban publikált, akár sokkolónak is nevezhető adatai ugyan megtették a kötelező köreiket a magyar sajtóban (legalábbis annak függetlennek tekinthető részében), de túl heves reakciót nem váltottak ki, hiába találtak bele az utóbbi évek legnagyobb közéleti fölbolydulásába. A kegyelmi ügyes botrányon és a Magyar Péter-eufórián pörgő ellenzéki közvélemény nem sok figyelmet fordított az unalmas gazdasági adatokra, pedig leleplező erejűek. Olyan hazugságot lepleznek le, amely az Orbán-kormányok egyik legfontosabb legitimációs alapját érinti. A kormány ideológiájával vagy radikális hatalompolitikai módszereivel kicsit sem rokonszenvező elemzők is hajlamosak voltak arra az utóbbi tizennégy évben, hogy elismerjék Orbánék gazdasági teljesítményét: „legalább a költségvetést rendben tudják tartani”, „felzárkózási pályán tudják tartani az országot”. De mint látjuk, ez a teljesítmény valójában sosem létezett, illúzió volt: a költségvetés mára 2006-os szintű káoszban, a fölzárkózás pedig olyan lendületes, hogy az egy-két évtizede még szánakozó mosollyal elintézett (legyünk őszinték: mélyen lenézett) balkáni országok is beértek.

Megmagyarázhatatlan, hogy a kormányzás fent leírt totális csődje miért nem erősítette a kormány legerősebb ellenfelét, hiszen 40 százalékos élelmiszerinflációnál Magyar sehol nem volt még. Több mint tragikus, hogy ilyen teljesítménnyel most is Júdás akarja kioktatni Európát és hazudja bele az ország arcába, hogy ő meg tudná oldani az uniós válságot (???). Ő, aki a saját országát és annak lakóit a csőd szélére sodorta, ő, aki teljesen törvényesen lopott el és szervezett ki mindent, amit nem szégyellt a saját körének úgy, hogy ehhez mindenki asszisztált az elmúlt 14 évben. Napelemesek, ablakgyártók várják most az állami támogatásokat, amelyek nem akarnak megérkezni, mert valószínűleg nem úgy állnak a számok, miközben milliárdok vannak most is propagandára és mások gyalázásra. Jól írta a kolléga a minap, konjunktúra idején még a bab is hús, de most nincs miből visítani, most nincs pénz szavazatvásárlásra és egyéb nyalánkságokra. Most majd érzi a nép a szart, amit ezek lapátoltak össze, és most majd valóban megmutathatják azok, akiket eddig szemfényvesztéssel és egy zsák krumplival meg lehetett vásárolni. Majd most kiderül, hogy eddig is csak hazudtak. Reggel, délben és este is. Derüljön ki. Ennél jobb nem történhetne ezzel az országgal.

Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!