NEHAZUGGY

Javasolnám a CÖF-nek, vonják össze a békemenetet egy Nagy Márton mesedélutánnal

Swan Edgar | Május 11, Szombat | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,878,330 forint, még hiányzik 1,121,670 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Deutsch Tamásnak szerencsére nincsen szüksége az én jókívánságaimra, magától is olyan derűs és optimista, hogy egy pillanatra elkapott az irigység, amiért én az alkoholmentes sörnél durvább tudatmódosítóval nem szoktam élni – mielőtt felhördül az értő közönség; nem az íze miatt iszom, alkoholra nincs szükségem, a komló és malátalé viszont segít elaludni, és olcsóbb, mint a komlótea -, így aztán erősen kételkedem abban, amit Ennyike Tamás határozottan állít, miszerint 21 EP-mandátumból a Fidesz 14-15 mandátumot fog megszerezni. Orbán Viktor valami mást szed, mint a pátyolgatott kedvence, mert ő szegény folyamatosan harcol a démonaival. Most éppen azt találta mondani a Kínai Kommunista Párt főtitkárának, hogy mennyire nagyon nagy szükségünk volt az ő látogatására, mert a szomszédunkban háború zajlik. A kérdés az, hogy attól majd béke lesz, ha a kínai elvtárs és Orbán elvtárs jól megbeszélik, hogy legyen már béke? Segítek: nem a kínai ülepet kellene nyalni, hanem Putyinnal kellene beszélni. Merthogy ő robbantotta ki, és ő folytatja a háborút, értelemszerűen abbahagyni is ő tudja. Takarodjon ki Ukrajnából, egyből béke lesz. Ennyire egyszerű a dolog.

Gondolom, arra nem kéri fel Orbán Viktor a nagy becsben tartott kommunista vendégét, hogy imádkozzanak közösen a békéért. A kínai pártfőtitkár nem az az imádkozós fajta, ellenben igen lelkesen romboltatja le a keresztény templomokat, küldi átnevelőtáborba, kínoztatja, zaklatja, üldözi a keresztényeket, mert úgy gondolja, a kereszténység veszélyt jelent a hatalmára. Ezt (még) csak Kínában műveli, de ki tudja, mit hoz a jövő, és a megbonthatatlannak tűnő barátság, és persze a titkos alkuk. Nemzetközi felmérések szerint Kínában van az egyik legdurvább keresztényüldözés, de én nem láttam, hogy ártunk és ormányunk egy büdös szóval is tiltakozott volna ellene, az üldözött keresztények védőszentje, Azbej Tristan sem forgatja ott a szemét, pedig mióta sikerre vitte a gyerehazafiatal (vagy valami hasonló nevű, mert ebben már volt vitánk, hogy az egyforma nevű kamuprogramok közül melyik kihez tartozik) programmal helyzetbe hozta önmagát, és befészkelt a közpénzes vályú mellé, eléggé aktívan védi a keresztényeket. Most meg egyenesen házhoz jött a kereszténység ellensége, ott kellene lobogtatnia a zászlót a Karmelita előtt. Gondolom én. Ha nem, hát nem.

Aki eddig nagyon izgult, az most haladéktalanul nyugodjon meg! Lesz békemenet. Ugyan nem Bayer Zsolt hirdette meg – bár párszor már ő is, csak azokból aztán nem lett semmi -, hanem a CÖF. Június elsején lesz, szóval van idő megszervezni a buszokat és a lelkes vonulókat is meg lehet győzni, hogy lelkesen vonulni akarnak. Menőbb lett volna mondjuk azt mondani, hogy három nap múlva mindenkit várnak a Margit-szigeten, de ha nem, hát nem. Gondoltam, rajtunk aztán ne múljon, hátha valamelyik kedves olvasónk menne (nem röhög!), csak nem értesült róla. Na, majd most:

Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval Békemenetet szervezünk június 1-jén, a Margitszigeti Nagyrétre. Legyen aznap a Margitsziget szimbolikusan a béke szigete!

Brüsszel a háborúra készül, a magyar dollárbaloldali politikusok pedig támogatják ebben. Az európai vezetők háborús lázban égnek. Pénz, fegyverek és harci eszközök küldése után már tervezik a katonai segítségnyújtást is. Sőt, a francia elnök már az atomfegyverek használatáról is megnyitná a vitát. Meg kell állítanunk a háborús őrületet!

Mi, magyarok, a világháborúk borzalmai árán tanultuk meg, hogy a béke és csakis a béke az egyetlen elfogadható álláspont. Magyarország ma a béke szigete. És azt szeretnénk, ha ez így is maradna.

Minden békeszerető embert, a menetet szervezők arcaival, szeretettel várunk!

CÖF-CÖKA vezetősége (civilek.info)

Hát nem tüneményes? Mindjárt kizárja a dologból az ország felét – vagyis már talán jóval több, mint felét -, és hívja annak a kormánynak a híveit, amelyik kormány háborúval riogatja a birkáit, mert semmi mást nem tud kitalálni, hogy megtarthassa a hatalmát. Magyarország az egyetlen ország, ahol háborús veszélyhelyzet van, az egyetlen ország, ahol rendeleti kormányzás van, és az egyetlen ország, amelyikben a kormány kergeti háborús pszichózisba a saját polgárait, miközben jóízűen üzletel diktátorokkal, tömeggyilkosokkal és háborús bűnösökkel. Ezek után már csak az a kérdés, mennyire vonzó nekem, hogy a menetet szervezők arcaival várnak engem. Átgondoltam, semennyire nem vonzó. Sőt!

Aki nem akar menetelni a fideszesek lelki békéjéért – ez de hülyén néz ki leírva -, annak itt van Nagy Márton korszakos írása a Magyar Nemzeten. Már a kezdés is erős, amennyiben nem Stanislav Lem, hanem a nemzetgazdasági miniszter töpreng el azon, hogy mi lenne, ha még a születésünk előtt eldönthetnénk, hogy Romániában, avagy Magyarországon óhajtunk-e megszületni, és ezt a döntésünket milyen gazdasági mutatók mérlegelése után hoznánk meg. Eddig a Solaris volt az egyik kedvenc scifim, de ha Nagy Márton is ír könyvet, feltétlenül meg fogom venni. Aki ilyenek tud írni, az mindenképpen óriási fantáziával rendelkezik:

Az emberhez méltó élet jellemzőit persze csak felszínesen lehet körüljárni, de talán így is meg tudjuk válaszolni, hogy e két, nagyjából azonos egy főre jutó GDP-vel és bérszínvonallal rendelkező ország közül melyiket választanánk lakóhelyül. Azt, amelyikben jobb élni. És ott jobb élni, ahol rájöttek arra, hogyan lehet a növekedést jólétre fordítani: a magyar modell szerint a fogyasztásból eladósodó, azaz fridzsiderkapitalizmus helyett munkaalapú és inkluzív (azaz a társadalmi jólétre is összpontosító) gazdasági rendszerrel. Ezért élt 2020-ban a magyarok mindössze alig több mint öt százaléka külföldön, míg a románok ebben is az európai rekorderek közé tartoztak a maguk 20,5 százalékos mértékével.

És a végső érv, ami mindent üt:

2010 óta Magyarországon stabil kormány működik, amíg Romániában a húszat is meghaladta ezen időszak alatt a különböző kabinetek száma. (Magyar Nemzet)

Javasolnám a CÖF-nek, vonják össze a békemenetet egy Nagy Márton mesedélutánnal, garantált lesz a siker. Végezetül pedig – tekintettel arra, hogy napok óta a csodálatos magyar-kínai kapcsolatokról zengenek a harsonák – ide pattintok egy jó kis ábrát, az MTI-n leltem:

MTI

Akinek ebből azt sikerül leszűrnie, hogy milyen nagyon jó is nekünk, és mennyire kiegyensúlyozott a két ország gazdasági kapcsolata, annak én csak gratulálni tudok. És javaslom, forduljon orvosához, gyógyszerészéhez, vagy Nagy Mártonhoz!

Jó ébredezést, szép napot és kellemes hétvégét kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk vissza az első beszólással, ahogy mindig szoktuk azt csinálni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!