True Detective, 4 évad. Kötelező sorozat.
Az a baj, hogy nem a jó kérdést tesszük fel! (Liz Danvers – Jodie Foster – nyomozó)
Nem tudom, mennyire jó a kérdés, de én ezt teszem fel: Quis custodiet ipsos custodes ? Magyarul: ki őrzi az őrzőket? De miért is citálom ide ezeket? Bár nem vagyok jogász, de elég jelentős mennyiségű vonatkozó szakirodalmat átböngésztem a második könyvem írása idején, és elég sok érdekességet találtam, sokat tanultam. Nos mindezek alapján azt gondolom, hogy bármit tesz, vagy mond, Varga Judit jó eséllyel nem ártatlan. Mondhatnánk azt is, hogy bűnös. És bűnös az is, aki kinevezte, ha kizárólag a nemzetbiztonsági kockázatnak való megfelelését vesszük alapul. Márpedig ezt szerintem ebben az esetben alapul kell venni, hiszen ha valakire, akkor rá vonatkoztak volna igazán azok a kritériumok, amelyeknek – amennyiben nem felelt meg -, egyszerűen nem lehetett volna igazságügyi miniszter. De az lett. Ebből kifolyólag – ez nem az én értékítéletem, hanem Varga kinevezéséből következik -, hogy a férje nem lehetett bántalmazó, hiszen nem tévedek nagyot, akkor az átvilágítás az adott személy környezetére is kiterjed.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja ugye annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek, továbbá a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő személyek esetében megállapíthatóak -e olyan kockázati tényezők, amelyek felhasználásával e személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat. Ezek az ellenőrzések elvileg érintik az országgyűlés és a kormány intézményeinek, a minisztériumoknak a dolgozóit-vezetőit, a bíróságok, ügyészségek, országos hatáskörű központi közigazgatási szervek, kiemelt gazdálkodó szervezetek munkatársait, vagy a közmédiában dolgozókat. Tudomásom szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény írja elő, hogy munkakörtől függően kiknek kell biztonsági ellenőrzésen átesniük. Az átvilágítás során az ellenőrzésben érintett személyeket, valamint rajtuk kívül hozzátartozóik, rokonaik, barátaik személyes körülményeit – múltját és jelenét –, anyagi helyzetét, emberi kapcsolatait is évekre visszamenőleg vizsgálják.
Ha ez így van, akkor ez azt is jelenti, hogy biztosan tudtak Varga Judit és volt férje magánéletéről is. Márpedig ha tudtak arról, amit Varga előadott az adócsalásért elítélt Hajdúnak, akkor pedig lépniük kellett volna. Ha viszont a fentiek ellenére nem tudták, akkor az talán még nagyobb baj. Akkor ezek szerint Bayer Zsolt is tudta azt, amit a hivatalos szerveknek nem sikerült azonosítani? Mert ha ez így van, akkor nemhogy Polt Péter, hanem például Pintér is vastagon benne volt ebben a dézsányi szarban. Mi következik ebből? Ki figyelt meg kit, és miért? Mire használja az állítólag nemzetbiztonsági átvilágításon a mai napig át nem esett Orbán Viktor a szolgálatokat?
Ha Varga nemzetbiztonsági kockázat volt, akkor miért tölthette be a pozícióját? Ha viszont nem tudták, akkor ebben a felállásban Varga a rés a pajzson, az áruló, aki olyan dolgokat osztott meg a férjével, akivel akkor már hosszú évek óta rossz kapcsolatban élt, amelyek titkosak. Amelyeket senkinek nem mondhatott volna el. Rohadt bonyolult ez, tudom, de az érthetetlen, hogy eddig ezzel miért nem jött elő senki? Nézem a sok kétségtelenül okos, tapasztalt ügyvédet, de ezt a kérdést nem hallottam egyikük szájából sem. Pedig ennél is tovább lehet menni: mert ha viszont Júdás tisztában volt azzal, hogy Varga Judit alkalmatlan, akkor hogyan képviselte volna az EP-ben a Fideszt, és végső soron a hazáját? Merthogy elvileg Brüsszelben a hazát is el lehet árulni az állampárt szerint.
Ez a történet olyan sok sebből vérzik, hogy nincs annyi ujja egy baleseti sebésznek, amennyivel be tudná tömni, össze tudná varrni a szivárgó ereket. Mit szivárgó? Sugárban spriccel a vér. A páciens kívül-belül vérzik. Bocsánat, hogy elragadtattam magam, de tényleg mi a fasz folyik ebben az országban? Ott, ahol Varga Judit hisztériás rohamok közepette kérte ki magának mimagyarok nevében, hogy Brüsszel akarja megmondani, mit fed a jogállamiság fogalma, amit ő nem tud értelmezni se. Meg a cinikus, arrogáns beszólogatások, leszólogatások, gúnyolódások, a nem ratifikált Isztambuli Egyezmény, amit politikai propagandának állított be, miközben visítva sorosozott és genderezett.
A magam részéről azt kell mondanom, hogy ha ezek után az állampárt egy ötödik kétharmaddal jön ki ebből az állcsúcsig érő szarból, akkor én meztelenül végigsétálok a Kossuth téren a nyakamban egy táblával, miszerint büdös hazaáruló lipsi vagyok. Ilyen a világon nincs. Az ember esze megáll, ledermed és sokszori reszetelés után sem akar újraindulni. Akárhogy csűröm és csavarom, tekerem és forgatom, ami most itt megy, amit felszínre hozott a víz, az valami egészen kivételes undormány. Az meg, hogy közben az egész fekáliahegy csúcsán ülő ember a kolostorában átad Alexandra bárónőnek egy csokor virágot, a hiénaként vihogó Rogánnal kézen fogva (értsd: ő virágban jó, szemben az asszonyverővel, akitől a bántalmazott neje soha nem kapott virágot nőnapra), majd egy közös fotóval röhögnek a pofánkba, egyenesen vérlázító.
Lassan ott tartok, hogy már kimondottan elkezdtem kedvelni Magyart – küldjön el bárki is az anyámba -, mert meggyőződésem, hogy igenis így kell ezekkel bánni. Jól csinálja, és igen, feladta a labdát ezeknek. Minden mérés, laboratóriumi kutatás és elemzés azt mutatja, hogy Júdást elkapta az örvény. Persze nem becsülöm én alá őket egyáltalán, de van némi probléma a Karmelitában; hosszú ideje nem találják sem a hangot, sem a fogást, és ha ez így megy tovább, akkor amit eddig láttunk, az kismiska lesz ahhoz képest, ami most jönni fog. Dolgoznak a Facebookon is, engem, de már a feleségemet is tiltották Varga oldaláról úgy, hogy a feleségem soha nem is látogatta meg az oldalát. Egészen szórakoztató. Utánamennek minden kritikus hangnak, sikálnak, törölgetnek, eltüntetnek és figyelnek. Minden arra utal, hogy nagy a baj. Beindult a SZVH, meg az ÁVH, meg minden. Mindenki gyanús és veszélyes lett rájuk nézve. Nem véletlenül basztak oda a szerkesztőségünk szerverének sem három napig, pont akkor, amikor az ügy a tetőfokára hágott. Nem vagyok paranoiás, de láthatóan dúl a háború a virtuális térben, és persze az offline világban is. Soha nem rezgett ennyire a léc, soha nem voltak ekkora szarban, mint most. Lehet, hogy ha ez sem tántorítja el Magyar Pétert attól, hogy betegyen ezeknek, akkor komolyabb retorzióra is felkészülhet. Nem akarom feleslegesen dramatizálni a helyzetet, de valami ilyesmi készülődhet. Veszélyes most óvatlanul lépni.
Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.