Nem mintha az én véleményem olyan nagyon számítana a nagyokéhoz képest, de én sem gondolom azt, hogy Dezső András, akihez kiszivárgott az a bizonyos sok évvel ezelőtt készült, Magyar Péter és Varga Judit megromlott és büdösödő házasságának emléket állító rendőrségi jelentés, propagandista lenne. Nem, Dezső András egy profi oknyomozó újságíró, a propagandisták az Origónál, a Megafonnál és a köz szolgálata helyett a pártot szolgáló közmédiánál tolják a talicskát. Ettől még hajlok rá, hogy egyetértsek az általam nagyrabecsült Diétás Magyar Múzsa szerzőjével abban, hogy „egy üvöltözésbe forduló tucat válás kiteregetése akkor se közérdek, ha a miniszter válik a reménybeli ellenzéki vezértől”. Még úgy is, hogy azzal is mélyen egyetértek, hogy „egy újság sosem írhatja azt, ami egy politikai erő sugall. Azt sem, ami üzletileg valakinek hasznos. Azt sem, amit az olvasói elvárnak világképük igazolására”.
Ezzel párhuzamosan azt sem gondolom, hogy Magyar Péter a NER áldozata, pláne messiás, hős és megváltó lenne, aki fél kézzel fogja lebontani azt az orbánizmust, amelynek betonfaláról Márki-Zay Péter úgy pattant vissza, mint a Holdról is látszó teniszlabda. Illetve amelyet nem kevés független, objektív, mértékadó véleményformáló egybehangzó próféciája szerint amúgy se lehet lebontani. Ugyanígy annak az állítólag stabilnak és közkeletűnek számító téveszmének sem vagyok a híve és terjesztője, hogy a politikai siker Facebook-lájkokban mérhető. Akkor sem, ha közpénzek tíz-, százmilliárdjait költi az állampárt arra tizennégy éve arra, hogy az ún. lájkbajnokságot is ő nyerje, ne csak a saját játékszabályai szerint bonyolított, a saját érdekeit szolgáló rendszerben megtartott választásokat. Egy feltörekvő politikustól, aki a nemzeti ünnepen azt ígéri a közönségének, hogy lebontja a propagandát, maximálisan elvárható, hogy a helyén tudja kezelni a propagandista fogalmát, és ne dobálózzon vele felelőtlenül.
Mindez nem kapcsolódik közvetlenül semmihez, csak miközben várom, hogy sikerül-e a legyőzhetetlen, tévedhetetlen, talpig tisztességes Rogán-műveknek az asszonyverőnek hazudott, karakterében lemészárolt Juhász Péter sorsára juttatnia Magyar Pétert, illetve amíg ennél is türelmetlenebbül várom, hogy előkerülnek azok a bizonyítékok, vagy nem kerülnek elő azok a bizonyítékok, amelyek alapján már nem egyszerűen csak bűnözőnek lehet nevezni Rogánt, hanem azért lehet bűnözőnek nevezni, mert hitelt érdemlően bizonyítható, hogy az, van időm hülyeségeken gondolkodni. Eszembe jutott e csúnyán megromlott házasságnak, illetve Varga Judit pedofilbotránynak is nevezhető kegyelmi üggyel kapcsolatos lemond(at)ásának apropóján, ennek a február 2-a óta viszonylag egy irányba mutató pártállami eróziónak az egyik rég nem látott szereplője. Akinek a neve többször is elhangzott Varga Judit volt férjétől az elmúlt hetekben, már jóval azelőtt, hogy tegnap reggel az ATV-ben Magyar Péter azt állította, hogy a volt nejétől és Gulyás Gergelytől tudja, ki az a „Tóni”, „Ádám” és „Barbara”, vagyis az a három titokzatos figura, akik az úgynevezett Völner-Schadl-ügyként elhíresült, a bíróság asztalán heverő végrehajtói maffiás ügy egyik mellékszálának főszereplői. Akikről a Pintér-féle rendőrség és a Polt-féle ügyészség immár három éve nem tudja kideríteni, hogy pontosan kik ők.
Ám mivel Magyar Péter megígérte, hogy bizonyítékokkal szolgál róluk, amelyek ráadásul Orbán minisztereitől származnak, tűkön ülök. Meggyőződésem szerint ugyanis ha Magyar Péter nem mondott igazat, csak a levegőbe beszélve, a dramaturgiai hatás fokozása érdekében esett költői túlzásokba, akkor üstökösöket megszégyenítő (politikai) felemelkedésének itt vége is van. Mint ahogy akkor is vége van, ha esetleg kiderül, hogy a családi erőszak ráhúzható a volt feleségével csúnyán megromlott házasságára. A nyilvánosságra került rendőrségi jelentés alapján azért ettől távol állunk, de attól még tény, hogy a politikában a tényeknek és a valóságnak csak foltokban van jelentőségük. Félreértések elkerülése végett ideírom: ha mégis történt hasonló, akkor Magyar Péter sajnos kidobhatja a francba a kibontott zászlóját és eltakarodhat a balfenéken. Addig is a lélegzetünket visszatartva várjuk a bizonyítékokat arról, hogy az Orbán-kormány már fél évvel a gyanúsítás kimondása előtt tudott arról, hogy Völner Pál érintett a végrehajtói maffiás ügyben. Hogy Völner tudott arról, hogy titkos megfigyelés folyik, és hogy az információi részben Varga Judit volt igazságügyminisztertől, azaz a volt feleségétől, részben Gulyás Gergely minisztertől származnak, és ezek nem csupán információk, hanem okiratokkal bizonyítható súlyos tényállások. Bevallom, vannak kétségeim afelől, hogy Magyar Péter valóban atombombát fog ledobni a mai meghallgatásán, és őszintén kétlem, hogy a Völner-Schadl ügy Tónijának, Ádámjának és Barbarájának személyazonosságáról faggatják majd, sőt, azt sem tudom, hogy mire megy Magyar egy esetleges feljelentéssel egy olyan intézményrendszerben, amelynek az élén Polt Péter áll. Ugyanakkor ha nem blöfföl, hanem tényleg érdemi bizonyítékok vannak a kezében, azoknak a nyilvánosságra hozatala önmagában is tud hatással lenni a köz véleményének alakulására.
Mindeközben arra gondoltam, vajon hogy alszik mostanában az állítólag műtét után lábadozó Gulyás Gergely? Az a Gulyás, akit akkor láthatott utoljára a nyilvánosság, amikor február 16-án, a tartalomgyártók 150 ezres tüntetésének napján kormányinfót tartott (azóta se volt kormányinfó, igaz már kormányszóvivő-mikrofonállvány sincs), amikor sok egyéb mellett úgy reagált az őt korábban barátjának nevező Magyar Péter szavaira, hogy a fenyegetés nem fér bele a barátságba. Gulyás szerint korábbi barátja azzal fenyegette még Novák Katalin és Varga Judit lemondása előtt, hogy ha elveszíti az állami megbízatásait, akkor „azt fogja tenni, amit most tesz”. Pontosan egy héttel ezelőtt írtam egy cikket, amelyben azt a kérdést vetettem fel, hogy vajon miért oly nagy a csend és a hullaszag Gulyás körül, hogy vajon a véletlen műve, hogy egy meglehetősen félresikerült kormányinfós szereplés után, amikor
1) Balog Zoltán püspököt, minden reformátusok szégyenét is a védelmébe vette, remek egyházi embernek nevezte, kiállt mellette, és nem gondolta azt, hogy le kellett volna mondania, miután kilobbizott egy vállalhatatlan államelnöki kegyelmet egy pedofil bűnöző segédjének,
2) Magyar Pétert megpróbálta letagadni, és egy modortalan, fenyegető sms-ről beszélt, és megsértődött, amiért a félig megtagadott barátja fenyegeti,
eltűnt a függöny mögött. Pedig Magyar felhatalmazta arra, hogy bátran hozza nyilvánosságra ama fenyegető sms-t, illetve azt is megüzente neki, hogy megköszönné, ha a magyar közélet megtisztulása érdekében befáradna vele a Központi Nyomozó Főügyészségre egy, az egész országot felkavaró büntetőügyben tanúskodni. Gulyás azonban felszívódott, azóta is a takarásban van, és nem mernék nagy tételben fogadni arra, hogy most egy helyiségben tartózkodik Magyar Péterrel nevezett intézmény épületében. Úgyhogy fenntartom, amit egy héttel ezelőtt írtam. Gulyás támadási felület és egy nagyon gyenge láncszem lett Orbán körül. A leszálló ágban lévő állampártban mostanság egyáltalán nem egészséges Magyar Péter egykori jó barátjának lenni, és legalább ennyire nem egészséges a pedofilbotrányt az egyházi hatalomba kapaszkodásával ma is napirenden tartó Balog Zoltán nagy tisztelőjének lenni, egyáltalán abban a református egyházban jogtanácsosi pozíciót betölteni, amelyik valószínűleg a hívei egy újabb jelentős részét a püspök úr ámokfutása miatt veszíti el.
Ebből persze nem az következik, hogy a főnöke hangosan, páros lábbal, látványosan fog megszabadulni Gulyástól, de az szerintem következik belőle, amit Novák és Varga példája mutat: ha valaki kínossá válik, vagyis a főnök és a párt pozícióját fenyegeti, szívfájdalom nélkül dobják el, mint Orbán Ráhel a szaros pelenkát. Nincs kivétel. (Az egyetlen kivétel Rogán Antal.) Ha mindezt túlgondoltam, vagy ha Gulyás előkerül mire kettőt fordulok, és úgy tesz a Párt, mintha mi sem történt volna, akkor is igaz, hogy Gulyás révén súlyosan támadható a kormány és Orbán. Vagyis ha marad, akkor szívességet tesz az ellenzéknek, a független sajtó pedig újra meg újra megtalálhatja azokkal a provokálásra alkalmas kérdésekkel, amelyek elől legfeljebb elmenekülni lehet. Mint Balog Zoltán, a sötétben, tökig érő sárban.
Nem tudom, hogy alszik Gulyás Gergely mostanában, de afelől már aligha lehet kétségünk, hogy miért tűnt el a nyilvánosság elől, és miért tart ilyen sokáig a lábadozása.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.