NEHAZUGGY

Decemberi köszönő

Swan Edgar | 2023. December 1, Péntek | 8:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 501,989 forint, még hiányzik 2,498,011 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek az év utolsó hónapjának első napján! Remélem, minden hithű fideszes, aki őszintén, szívből bízik a liberálisból lett konzervatívból lett dakotából lett kipcsakból lett nindzsában, és még most sem jut eszébe, hogy a bálványa nem karizmatikus, hanem azonnali kezelésre szorul, az már aláírta és vissza is küldte (lehetőleg többször, és persze az interneten meg egyenesen sokszor) a legújabb nemzeti konzultációt, amit általában minden évben kitalál a propagandaközpont a haszonjószágok szórakoztatására, de főként azért, hogy érezzék a hívek a törődést, hogy partnernek tekinti őket a maffia, hogy az ő szavuk bármit számít és ők a győztes oldalon állnak. Amúgy persze nem, ugyanazt a szart nyelik, mint mindenki más, de a tudat, hogy ez nem így van, egyszerűen megfizethetetlen! A nemzeti konzultáció pedig igazán nagyon hasznos találmány. Nem népszavazás, tehát nincsen érvényességi küszöb. Ha ketten küldik vissza, és ketten ugyanazt ikszelik be, akkor is érvényes és akkor az a két ember a magyar emberek akarata, ők a 100 százalék. Senki nem tudja ellenőrizni, hogy hányan válaszoltak és mit, azt hazudik róla a hatalmi központ, amit csak akar. És az sem mellékes, hogy a rendkívül idióta kérdések legyártása semmibe nem kerül, egy alulszocializált pávián is kihúzogatja a szavakat a kalapból, a sorrend tökéletesen mindegy, ám milliárdokat el lehet rá tapsolni, amire nagy szükség van a holdudvar és a propaganda zabáltatásához. Már csak a konzultációs reklámokból is micsoda milliós bevételei vannak a pártlapoknak, ha másért nem, ezért is megéri. Persze nem nekünk, hanem nekik.

Hátha valaki esetleg nem vette észre, szólok; megérkezett a tél. Az erre felkent szervek természetesen most is felkészülten várták az időjárási anomáliákat, kifényesítették a hókotrókat, csak éppen arra nem számítottak, hogy tényleg esni fog a hó. Hiszen globális felmelegedés van, meg El Niño, meg mindenféle. Esküszöm, az én gyerekkoromban – majd ifjúkoromban, középkoromban – is esett hó télen. Nem mindig, de azért ezen az éghajlaton elő szokott fordulni. Mivel nem az első, nem is a második világháború előtt-közben születtem, bátran állíthatom, hogy akkor sem lovaskocsival közlekedtek már az emberek, de az extrém kivételektől eltekintve, amikor tényleg megbénult az ország a másfél méter hótól, olyan nem nagyon fordult elő, hogy két centitől beállt a közlekedés. Most meg de, menetrend szerint. Az nem csoda, ha az ónos eső bénítja a közlekedést, mert a jég csúszik. A legprofibb téli gumikkal is. De a hóval csak tudni kellene együtt élni valahogy, más országokban is szokott havazni, aztán mégsem áll le az élet. Angliában persze igen, de arrafelé ritka a havazás, a téligumiról még nem is hallottak, szóval az nem akkora csoda. Na mindegy, legfeljebb nem mászkál, aki nem tud, tavaszig már fél lábon is ki lehet húzni.

És most jöjjön némi szolgálati közlemény. A rendszeres olvasóink – már ha akarják – láthatták a portálok anyagi helyzetét ebben a hónapban is. Mert az a piros vonal a Szalonna és a Szalonnázó együttes bevételét jelzi. Novemberben úgy alakult, hogy sem a normális működéshez szükséges összeg, sem a lebegéshez nélkülözhetetlen kétharmad nem jött össze, alig haladta meg a bevétel a minimálisan elengedhetetlen egyharmadát. Gondolom, nem szükséges elmagyaráznom, hogy ez milyen lépésekre kényszerít minket. Megértjük és tudomásul vesszük, hogy mindenkinek egyre kevesebb a pénze, még aki szeretne is rászánni havi 500-1000 forintot arra, hogy működésképes maradjon a portál – mindkettő, vagy az egyik -, az nem feltétlenül engedheti meg magának. Mi pedig sajnos ezt így tovább nem tudjuk folytatni. Az már teljesen biztos, hogy legalább egy szerzőnk távozik (azt is tudjuk, hogy ki az, aki biztosan), a kérdés az, hogy hányan és kik tudnak maradni. További kérdés, hogy milyen módon fog tovább működni a portál, mert azt is át kell szervezni, hiszen már jelenleg is több ember munkáját végezzük egyenként, ennél több semmi módon nem fér bele.

Nem most azonnal, de a jövő év a változásokkal fog indulni. Az ünnepek alatt mi is elvonulunk, hiszen olyankor mindenki a családjával van, és bizonyára nem akar politikáról hallani sem (mi sem szeretnénk), de a pihenés nálunk rövid lesz, mert a távozó(k) miatt boruló eddigi rendszert át kell gondolni, át kell szervezni a maradóknak. Az az elképzelés, hogy a rugalmas elszakadás lesz a legkevésbé megterhelő, ezért nem január elsejétől, hanem néhány hét alatt, fokozatosan veszik át a maradók a feladatokat. Hogy tud-e működni tovább a két portált valamilyen módon, avagy semnem, azt is ki fog tisztulni hamarosan. Ahogy azt is, miben, hogyan szükséges még változtatni. A portálok (vagy portál) megtartása nagyon fontos számunkra, tényleg a szívünket tesszük bele napról napra, a semmiből építettük fel, hiszünk abban, amit csinálunk, hiszünk az olvasóinkban, az évek alatt kialakult közösségben. Mindannyian, aki megy és aki marad, így gondoljuk. De vannak olyan kompromisszumok, melyeket nem kötünk meg. Reklámok nem lesznek, sem fizetett PR cikkek. Finanszírozó sem lesz, sem párt, sem gazdasági társaság, semmi. Pályázaton esélytelen lenne indulni, az hírportáloknak van, nem az ilyen apró véleményportáloknak. Ebből az következik, hogy kizárólag csak abban bízhatunk, hogy lesz elég rendszeres támogató és talán elég előfizető a Szalonnázóra a további működéshez. Majd meglátjuk. Amennyire ez lehetséges, be fogjuk vonni az olvasókat a változtatási folyamatba, fogjuk kérni a véleményeteket/véleményüket, amikor olyan döntés előtt állunk és igyekszünk úgy átalakítani a dolgokat, hogy az mindenkinek jó, és hosszabb távon is működőképes maradhasson. Ha ez nem sikerül, akkor a következő a végső búcsú lesz.

Ezt nem azért mondtuk most el, hogy szakadjon a szív és nyíljon a pénztárca. Ez van, hát ez van. Eddig az olvasók kezében volt a döntés, most a mi kezünkben van. Egyszerűen csak joga van mindenkinek tudni, hogy merre tartunk – hiszen idáig is együtt jutottunk el -, aztán talán egyszer csak elmúlik ez a végtelenül hosszúra nyúlt tél, és kisüt a nap. Vagy nem. Mindenesetre most jó ébredezést, szép napot, és főként balesetmentes közlekedést kívánok mindenkinek! Mi még a szokásunk szerint hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!