December 26,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Maradnak a gyökerek, az álproblémák meg a füstölt nyúlja

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Államilag megfigyelt árfigyelt jó reggelt, 63 forintos tojást, áldassék, dicsértessék a világ világossárga, vidám vasárnapot, csodával határos júliust mindenkinek! Aki időközben netán megtalálta a magyarok pénzét, az ne késlekedjen, tájékoztassa a doktorminiszterelnök urat róla (nem mintha olyan könnyű lenne megközelíteni az ő tekintélyes személyét), nehogy úgy rongyoljon neki hamarosan a jól megérdemelt pihenőszabadságának, hogy kétségek között kell vergődnie. Jó, hát én is aggódnék a helyében, ha több ezer hektáron elterülő luxuskacsalábat húztam volna fel magamnak a pusztában, mert azért azt fenn is kell tartani valamiből, mint egy valamire való stadiont, és hát ha az ember kifogy mindenki pénzéből, az jelentősen megnehezíti ezt a dolgot.

Nem akarok ezzel a témával már senkit fárasztani (eddig se akartam), de azért elképzeltem azt a tudományos-fantasztikus jelenetet, hogy Magyarországon működik rendeltetésszerű, tisztességes, objektív közmédia és a kereskedelmi média egy jelentős része sem az állampárt érdekeit szolgálja. Olyannyira működik, hogy a péntek esti híradóban meg a szombat reggeliben, de talán még a vasárnap délutániban is is bemondják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ugyan azt állította harcias, vehemens brüsszeli propagandavideójában, hogy alighanem Ukrajnában kell keresni a magyarok pénzét, és ha az Európai Bizottság, a brüsszeliták nem tájékoztatnak mimagyarokat arról, hogy hol van a pénzünk, akkor felborítjuk az asztalt, és eltorlaszoljuk vele a kijáratot, de mint kiderült, ez nem volt teljesen igaz. Már amennyiben az uniós szabadságharcos csúcstalálkozó végén az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról tájékoztatta a magyar sajtót, hogy tőle sajnos nem kérdezte meg Orbán, hol a pénz, pedig ha megkérdezte volna, akkor el tudta volna neki mondani. Hát képzeljük el, hogy meddig lenne/lett volna miniszterelnök Orbán Viktor, meddig lett volna hatalmon kormányozni legalább tudó pártja, ha az M1-en meg a TV2-ön a valóságról tájékoztatnák az adófizetőket. Ebbe annak ellenére érdemes belegondolni időről időre, hogy egyáltalán nem gondolom, hogy a kudarcot kudarcra halmozó ellenzék teljesítményét a média totális letarolásával teljes egészében meg lehetne magyarázni. Nem lehet, de akkor is érdekes gondolatkísérlet ez, pedig a sci-fi nem tartozik a kedvenc műfajaim közé.

Nehogy elfelejtsem: egyébiránt a Fudan Alapítvány körül szimatolt már a doktor úr? Csak mert viszonylag friss hír, hogy felszívódott ez a gittegylet is. Mármint létezik, csak az iroda üres, a telefonszámot lelőtték, viszont százmilliókat zabált fel és senki nem tudja, hogy mi a francot csinálnak konkrétan és pontosan hol. Pedig egy, a magyarok pénzéből gazdálkodó szervezetről van szó, és aki ennyire aggódik a magyarok pénzéért, annak valamit ki kéne nyögni arra, hogy például a főigazgató milyen közfeladatot látott el havi bruttó 2,1 millió forintért, és mi az eredménye annak a munkának, amiért tavaly a magyarok pénzéből több mint 130 millió forintot kifizettek?

Továbbá. Végül is ha megfelelő irányból nézzük – márpedig mindennek ez a titka -, tényleg igaza van a meghunyászkodva szabadságharcoló miniszterek elnökének abban, hogy ez itt Európa alighanem legbiztonságosabb országa. Jó, hát hogy a bennszülött lakosság hogyan öldökli egymást a négy fal között, heteroszexuális keresztények hogyan szúrják combon, nyakon, hasba egymást a család szentségének nevében, az pont nem tartozik ehhez a kérdéskörhöz. Viszont. Példának okáért bármikor hadra fogható három autónyi rendőr, hogy eltüntessen egy autópálya felüljárójára kifüggesztett random molinót, amely afelől érdeklődik az Orbán nevű embertől, hogy Putyin háborús bűnös, Magyarország szuverén? Igen, a rendőrség a helyén van és példás gyorsasággal takarítja el a mimagyarok összezavarására alkalmas tartalmakat, és indít azonnal szabálysértési eljárást gyülekezési joggal való visszaélés miatt. Igen, szerintem a rendvédelmi szervek kiválóan védenek. Védik a hatalmat a polgároktól, ebben az értelemben pedig ez tényleg Európa legbiztonságosabb országa. Itt nemcsak az önkényesen összefércelt választási rendszer sajátosságai, nemcsak a sufnijogászkodás örve alatt szétzúzott jogállam, a hatalmi ágak összemosása, a demokratikus fékek és ellensúlyok kikukázása és Rogán Antal közpénzekből működtetett propagandagépezete, hanem a rendvédelmi szervek is biztosítják az önkényuralom stabilitását.

Az igaz, hogy Európa legbiztonságosabb országában tízezer lakosra átlagosan 5,9 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott 2022-ben, évről évre egyre csökken a számuk, pedig a rendőrminiszter az egészségügyet is milyen jól rendbe tette. Az a baj, hogy egyáltalán nem vagyok meggyőződve róla, hogy a tízparancsolat betartása vagy a szorgalmas imádkozás képes minden esetben kompenzálni ezt az ordító szakemberhiányt. Jó, hát végül is ezt is meg lehet szokni, ebbe is bele lehet nyugodni, mert legalább nincs 300 forintos vizitdíj. Aztán pár év múlva –  ha ezen a sikerpályán haladunk, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ezen fogunk haladni – már csak a nagyobb városokban lesz háziorvosi ellátás, ha lesz. Nyugi, akkumulátorgyár, akkumulátorokat összeszerelő üzem minden második falu határában lesz. Orvos az nem lesz.

De hol van ez ahhoz képest, hogy folyamatos támadás alatt állnak a keresztény gyökereink. Amúgy bénító és dermesztő látni, hogy miközben mindenhol irányból omlik össze a rohadtul gondoskodó állam, amit propagandával takarnak ki éve óta, se orvos, se tanár, se uniós forrás, miközben itt is befigyel egy megszorítás, ott is befigyel egy megszorítás, amit nem szabad megszorításnak nevezni, és az évtizedes hazudozás, félrevezetés, stratégiai agymosás szemétdombja alól előmászik Kövér László, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának egykori segédmunkatársa, és a keresztény gyökerek védelmében veri félre a harangot. Odaáll a szószékre a Kárpát-medence bármely tetszőleges pontjának akármelyik templomában, és eljajveszékeli magát, hogy az európai létformát a keresztény gyökerektől való HALÁLOS elidegenítés veszélye fenyegeti. Hihetetlen. A szeme nem rebben, miközben tíz év korrupciójának minden nyomorúsága éppen zúdul bele a lakosság nyakába, nincs tanár, nincs orvos, nincs emberhez méltó bér, Magyarország adatokkal bizonyíthatón az Európai Unió szegényházává avanzsált, Kövér László arról pofázik, hogy miért van rendben, miért egyenesen hasznos, tehát szükséges, hogy az európai világi vezetők az európai keresztény templomokban, az európai keresztény egyházi vezetők pedig a parlamentekben emeljék fel a szavukat a keresztény gyökereket fenyegető halálos veszély ellen.

Mint egy meghibásodott magnó, nyomja évek óta ezeket a patetikus, rossz, zavaros, borzasztóan kártékony dumákat, miközben egy olyan kormánypárt tagjaként tapos a magyar társadalom nyakán, amelyik tizenhárom éve nem hajlandó tudomást se venni a szociális, egészségügyi, oktatási kérdésekről, olyan létező problémáktól, amelyek döntően és visszafordíthatatlanul megpecsételik azt a távoli jövőt, amikor Kövér László egy rossz emlék lesz történelemkönyvek sötét lapjain. Aki szerint nem az a veszély, hogy röhögve robog el mellettünk a világ, a 21. század, miközben mi akkumulátorokat szerelünk össze mérgező környezetben, de nincs orvos, aki ellásson a kórházban, hogy félenalfabétákat termel ki az oktatási rendszer. Nem azért veri a nyálát, mert Pintér most sem azon fáradozik, hogy helyrehozzon valamit a katasztrófából, hanem az egyébként is korlátozott, minimális érdekérvényesítésre képes pedagógus szakszervezeteket egymás ellen uszítsa, hanem a keresztény gyökereit félti. Basszameg, hát miért nem lehet már leszakadni erről az erőszakos hittérítésről és állandó keresztény áldozati pózba rándult vernyogásról? Miért nem lehet békén hagyni az embereket a vallásukkal, a hitükkel, a mások hitével vagy azzal, hogy ha a másik vagy a harmadik ember nem vallásos. Nem, egyáltalán nincs szükség hittérítésre, egy politikusnak nem a hittérítés a feladata, hanem az, hogy biztosítsa az emberhez méltó életet, az emberi méltóságot mindazok számára, akik összedobják havonta a csilliós fizetését. Nem templomokban kell igét hirdetni, az egy másik szakma, egy másik műfaj, a valódi gazdasági, társadalmi problémákkal kell foglalkozni.

Az viszont nem megy, ezért maradnak a gyökerek. Az álproblémák, az erőszakos belepofázás olyan dolgokba, amihez semmi közük, ezért pörög a megvezetés ötvenezer árnyalatára épülő agymosó gépezet, ezért tartanak már ott, hogy a miniszterelnök hordaként, terrorista hordaként emlegeti emberek csoportját, akiknek valóban az a legnagyobb bűnük, hogy nem keresztények. Nem azért harcolnak, hogy ne éhezzenek csoportosan azok, akik az elmúlt tizenhárom évben rossz helyzetből még rosszabba kerülnek, nem fogják vissza magukat, nem magukon spórolnak, ha már a lakossági fogyasztás bezuhant, hanem beletolják a pofánkba a borjút és a füstölt nyúlját, migránshordákkal riogatnak kilencedik éve, másokon keresik a pénzt, amit törvényesen elloptak és közben a keresztény gyökereik miatt (ál)aggódnak. Tényleg néha már az ördög is egy szimpatikus, kedves figurának tűnik ehhez a színházi társulathoz képest, ahol nagypályás bűnözőgyanús figurák játsszák a főszerepeket.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.