A nyár már megérkezett és némi aggodalmaskodással várjuk a korábbi, egymást követő évekhez hasonlóan ismét beköszöntő hőség időszakát. Többnyire tikkadtan, beletörődve a globális felmelegedést szoktuk okolni ezért (is). A tudósok figyelmeztetése végül – úgy látszik, egy idő után – már a közbeszédben és a közmegértésben is visszhangra talált, hiszen egyre több, hozzánk hasonló átlagember is megérti, hogy a nagyon összetett okokra visszavezethető klímaváltozásnak egyik fő oka a légkörben fokozatosan megnövekedett széndioxid gáz (CO2). Ennek mennyiségi növekedése vezet a tudomány minden jelenlegi bizonyítéka szerint az ún. üvegházhatás fokozódásához. De hát CO2 eddig is volt mindig a Föld atmoszférájában és legalább kétszáz éve ismeri a tudomány a széndioxid körforgását, az utóbbi száz évben globális méretekben is. Mi változott akkor mégis az utóbbi évtizedekben?
A hatalmas kiterjedésű óceánok vizei elképesztően sok, 37 400 milliárd tonna CO2-t tartalmaznak, az atmoszférában 720 milliárd tonna szóródik szét, az emberiség „normál” tevékenysége pedig 6 milliárd tonna CO2 gázt eredményez. A szénciklus során évente hozzávetőlegesen 750 milliárd tonna CO2 vesz részt a körforgásban. Az utóbbi több ezer évben a levegőben a CO2 mennyisége lényegében stabil volt, bár a folyamatok összetettsége miatt nem volt mindig teljesen statikus, a tudomány adatai szerint. A földi élet és a fizikai folyamatok biztosították a cikluson belüli egyensúlyt.
Az üvegházhatású gázok mennyiségének változása csak lassan tudatosult az emberiségben, tulajdonképpen az 1950-es évek elején vált nyilvánvalóvá. Ekkor már globálisan megnövekedett a fosszilis energiahordozók felhasználása és egyértelművé vált az oksági összefüggés a felhasználás és CO2 kibocsátás között. 1950 előtt a széndioxid mennyisége ugyan ciklikusan változott, de addig soha nem érte el a 300 ppm koncentrációt, 2019-ben azonban már 411 ppm értéket mértek. (A ppm part per million, egy térfogat milliomod része. Nem túl szerencsés mértékegység. Gyakorlati értelmezése, hogy egymillió levegő molekulában pl. 411 CO2 molekula van.) Az adat azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók széleskörű használata előtti időszakhoz képest napjainkra 45 %-kal növekedett a CO2 terhelés.
Különféle, földtudományi és paleobiológiai adatok szerint 100 ppm CO2 növekedés 5000 – 20000 év időtartamon belül zajlik le a természetben. A jelenleg tapasztalható 100 ppm-et meghaladó mennyiségi növekedés azonban 120 év alatt történt meg. A növekedés mértéke a természetes cikluson belül láthatóan már nem egyensúlyozódik ki és teljesen nyilvánvaló, hogy a tengerben és szárazföldön természetesen leköthető CO2 többletfelhalmozódás alapvetően az emberiség fosszilis-energia felhasználásával magyarázható.
A fosszilis energiahordozók felhasználásból és egyéb gazdasági ágazatokból származó és folyamatosan növekvő CO2 kibocsátás 2018-ban már 37,1 milliárd tonna volt. A baj nem jár egyedül, ugyanis kiderült az is, hogy az utóbbi fél évtizedben a terhelés évente átlagosan 1,6 %-kal nőtt, azonban ez a szám tavaly már 2,7 % volt, ami azt sejteti, hogy még nem kezeli a technikailag már fejlett ipari társadalom súlyának megfelelően ezt a problémát. Érdemes ezt a mennyiséget összevetni azzal, hogy a Föld összes vulkánja évente nagyjából 200 millió tonna széndioxidot termel működése során, tehát a természeti folyamatokból eredő CO2 töredéke annak, amit az emberi társadalom produkál évente. (Az üvegházhatás fokozódásának betudhatóan az is bizonyított, hogy a földi átlaghőmérséklet az elmúlt évszázad alatt 0,9°C-kal emelkedett.) Az ipari tevékenység okozta emisszió egy részét, 40 %-át ugyan a természet felveszi, a maradék rész mennyisége azonban évről-évre halmozódik.
Adódik a kérdés, hogy ha mindezt tudjuk, akkor az emberiség miért nem tesz ellene szinte semmit, a jelenleginél jóval erőteljesebb vagy hatásosabb módon? Vannak megoldások, ezek azonban jelenleg széleskörűen aligha alkalmazhatók. Technikai szempontból három fő, egymással azonban összefüggő problémát kellene ennek kapcsán megoldani: a CO2 leválasztását, a szállítást és tárolását.
A leválasztás műszaki megoldásai között az energiahordozó elégetése utáni szakaszban, a füstgázból választják le a széndioxidot, esetenként nagy hatékonysággal (80-90%). Nagy hátránya azonban, hogy roppant energiaigényes a leválasztott CO2 sűrítése és szállításra előkészítése. A másik megoldás az égetés előtti tisztítás, amikor az energiahordozót (szén, olaj vagy gáz) oxigén közegben felmelegítik, a létrejött CO2 és hidrogén keveréket katalizátoron keresztül bocsájtva amin típusú vegyi agyaggal a CO2 reakcióba lép, ezt követően további melegítéssel a CO2-ot leválasztják. Ezt az eljárást azonban hatékony módon földgáz esetében lehet használni. Az eljárás viszonylagos alacsony költsége ellenére nem terjedt el szélesebb körben, mert – ellentétben az égetés utáni leválasztással – a szükséges berendezések utólag nem szerelhetők be az erőművekbe. A harmadik műszaki megoldás során a fosszilis energiahordozót oxigéndús közegben égetik el, amelynek során CO2 és vízgőz keletkezik, lehűtve pedig szétválaszthatók. Bár a módszer hatékonysága 90 %-os, a leválasztás roppant költséges technológiát igényel.
A műszaki megoldások egyike sem olcsó, ugyanakkor az erre felhasznált energia sem haladhatja meg az adott erőmű kapacitásának 40 %-át; a leválasztás, szállítórendszerek működéséhez ugyanis sok energia szükséges. Angol szakértők becslése szerint az ottani erőművek pótlólagos kiegészítése a leválasztó berendezésekkel, erőművenként 1 milliárd fontot igényelne és nagyjából hasonló nagyságú költség merül fel a szállítási infrastruktúra kapcsán is. A régi erőműveket pedig egyáltalán nem éri meg ilyen korszerűsítésekkel felújítani, nem csak pénzügyi, hanem műszaki észszerűség okán sem.
Leválasztott széndioxidot az olajipar viszont elég széleskörűen felhasználja az ún. kihozatalnövelő eljárások alkalmazása során. Ekkor a gázt az olajtároló rétegekbe sajtolva, a gáz hajtóenergiája nagyon jó hatásfokkal felszínre hozza a kőolajat. Be kell azonban látni, hogy egyfelől az így kitermelt kőolaj majd felhasználása során valahol növelni fogja ismét a környezetterhelést, másfelől az olajtól leválasztott CO2-nak egyszer majd végleges tárolást kell biztosítani.
Az üvegházhatású gázok kezelésének problémaköre természetesen nagyon szerteágazó, a szállítás és tárolás kérdései ugyanolyan súlyúak, mint a leválasztás megoldása. Úgy tűnik, hogy egyedi műszaki és társadalmi megoldások vagy elszigetelt kezdeményezések önmagukban nem életképesek. Annak a felismerése, hogy a széndioxid-kibocsátás ne okozzon további súlyos következményeket, már megtörtént. A felismerés azonban csak a diagnózis felállításához elegendő, a megvalósítható gyógymódot is meg kell találni. A fosszilis energiahordozók hatékonyabb és körültekintőbb felhasználására lenne szükség, a megújuló energiaforrások lehetőségeinek széleskörű kiaknázása mellett. Ráadásul már nem csak a globális környezeti problémák sürgetik a paradigmaváltást, hanem a fosszilis energiahordozók belátható időn belüli várható kimerülése is, ami viszont az ezekre épült teljes energiatermelő infrastruktúra újratervezését igényli.
2019.06.04
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A magyar diaszpóra helyzetét, és a számukra elérhető magyar állami támogatásokat tekintették át az Egyesült Államok keleti parti régiójában működő magyar diaszpóra-szervezetek Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkárral Washingtonban a magyar nagykövetségen. A Miniszterelnökség helyettes-államtitkára hangsúlyozta, hogy 2024-ben minden korábban megkezdett program folytatódik, a diaszpóra-szervezetek számára pedig 500 millió forintos pályázati forrás is elérhető. Az április […]
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén […]
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, majd az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt erről pénteken. Menczer Tamás értékelése szerint sok fontos választás van már mögöttünk, de ilyen létfontosságú még nem volt. […]
A vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat a magyar munkahelyekről – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Aki azt is határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség. Az államtitkár hangsúlyozta, „azok a jogszabályok, amelyek most hatályba léptek, […]
A Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) egy szimbolikus esemény, amely jól írja le Európa helyzetét – mondta a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szerdán Brüsszelben. Orbán Viktor szerint Európa a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. A miniszterelnök a NatCon második napján azt nyilatkozta, hogy a rendezvény betiltása, majd később az engedélyezése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén […]
Sajtóinformációk szerint havonta 20 milliárd forinttal nő a kórházak adósságának az összege, a gyógyítást már közvetlenül akadályozzák a kifizetetlen számlák. Ezzel március végén már 130 milliárd forintnál tartunk, máskor ennek a fele is gondot okoz – év végén. Most pedig még csak 3 hónap telt el. Az Árnyékkormány szerint nem kétséges, mi Orbán terve: a […]
Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a Városházát, ők sodorták csőd közelébe Budapestet – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a Facebook-oldalán hétfőn. Szentkirályi Alexandra arra reagált, hogy – mint fogalmazott – a „Gyurcsány-párt a hétvégén ünnepelte, hogy Karácsony Gergely gyakorlatilag beolvadt a pártjukba”. „A képek alapján jó hangulatban telt az este a régi cimborák között” – írta a […]
Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazik – tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t vasárnap. A miniszter tárgyalni fog Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral, továbbá a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel. A közlemény ismerteti: a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a […]
Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra, idős honfitársainkra – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szombati online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára arra a kormányzati bejelentésre reagálva, hogy az idén nem lesz nyugdíjprémium, azt mondta: az a kormány, amely „rokonokból és barátokból csinál milliárdosokat”, amely telekommunikációs céget, repteret, és nemzetközi televíziót vesz magának százmilliárdokért, „kifordítja zsebeit […]
Nem nagy ügy ez ahhoz képest, hogy a nemzeti kormánynak az államháztartási hiányt véletlenül Moszkváig sikerült meghosszabbítania, és minden, ami szar, arról a rendszerváltástól az elcseszett Brüsszelig mindenki tehet, csak a négy éve rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány nem tehet arról, hogy nehéz az élet és spórolni kell, nemmegszorítani kell, átütemezni kell és türelmesnek kell lenni, mert […]
Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdaági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben […]
Amennyiben afrikai fejlesztési programok helyett az Európai Unió továbbra is inkább a migrációt fogja ösztönözni, akkor a kontinenst el fogják árasztani a bevándorlók, ami beláthatatlan biztonsági kihívást jelenthet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarország és Sierra Leone közötti gazdasági vegyes bizottság ülését követően arról […]
A gazdatársadalom érdekében is változást kell elérni a júniusi EP-választás során, mert a brüsszeli agrárpolitika veszélyezteti az európai termelők jövőjét és az EU élelmiszerbiztonságát – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar agrárpolitika a modern és versenyképes termelésben érdekelt. A belföldi mezőgazdaság 2010 óta nagy utat tett meg, termelékenysége európai […]
Magyarország energiaellátással kapcsolatos döntései mögött kizárólag két megfontolás áll, az ellátás biztonsága és az ár, s a kormány nem hajlandó más, politikai vagy ideológiai szempontokat figyelembe venni ezen a téren – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek […]
Kivételesen nem hoztam MTI hírt, mert az az érdekes, hogy mi NEM jelent meg. Gyakorlatilag semmi, aminek pedig ott kellene lennie két hónappal az önkormányzati- és EP választások előtt. Máskor is persze, de most kimondottan. Ehhez képest a Kínában dolgozó külföldi tudósítók nyomorú helyzetétől kezdve a breaktánc olimpiai selejtezőjén át egészen odáig, hogy késnek a […]
Túlságosan sok mondandóm nincsen. Mindössze ide pattintom az összes fotót, amit az MTI a tegnapi tüntetésről lehozott. Azt hiszem, önmagáért beszél ez a mindössze négy darab sápatag fotó, a szűk látószögével, hogy lehetőleg csak néhány ember férjen bele, és persze a magányos Magyar Péter a színpadon. A tüntetés ideje alatt – éjfélig bezárólag – az […]
Egyesületünk elnöksége megrendülten fogadta, hogy Ferge Zsuzsa szociológus, az ELTE tanára, az MTA rendes tagja 93 éves korában elhunyt Korszakos jelentőségű kutatója és oktatója volt a szegénység,kirekesztettség,egyenlőtlenség és gyermekszegénység aktuális jelenségeinek.Kíváló embert,a közösségekért is sokat tevő tudóst veszítettünk,aki a legtöbbet azokért tette,akik a mi figyelmünk fókuszában is állnak.Egyesületünk egyik alap célja,hogy az embereket valós személyiségük […]
A teremtésvédelemről együtt kell gondolkodni, hiszen a teremtéshez hasonlóan ez sem ismer határokat – mondta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, európai parlamenti képviselő pénteken a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosiban. A politikus a párt Ültessünk, hogy élhessünk! elnevezésű országos faültetési programjának utolsó állomásán hangsúlyozta, az egyház társadalmi tanításában teremtésvédelemről, és nem egyszerűen környezetvédelemről beszél. Egészen […]
Amerikai „nagyágyúkat” is meghívtak a CPAC Hungary idei rendezvényére – jelentette be az Alapjogokért Központ főigazgatója pénteken a Facebook-oldalán megosztott videójában. Szánthó Miklós jelezte, három hét múlva, április 25-26-án rendezik meg a CPAC Hungaryt (Conservative Political Action Conference – Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Budapesten. A magyar fővárosba várják Európából mások mellett Geert Wilderst, a holland […]
A kormány célja, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést 2024-ben, ami 2-3 százalékos GDP (bruttó hazai termék) növekedést jelent, jövőre pedig megduplázza az idei növekedés mértékét, és azt fenn is tartsa – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a győri gazdaságfejlesztési fórumon. A tárcavezető kiemelte: a növekedés feltétele az, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, mert […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
