Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A szabad sajtó nem életképes a sötétségben

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szalai Szabolcs, az Index egykori újságírója, ma már a Transzparens Újságírásért Alapítvány stratégiai igazgatója egy véleménycikk formájában kifejtette, mit is gondol Daniel Freund azon érveléséről, miszerint a hazai sajtószabadság veszélyben van. Véleménye szerint téves dolgokat állított a zöld politikus, aki arról beszélt, hogy az állami hirdetésekhez csak a kormányhoz hű sajtóorgánumok jutnak hozzá. Ez lehet, hogy tényszerűen nem igaz – noha a többségre azért igaz -, de akkor is ez a probléma egyik forrása, még ha ennyire nem is egyszerű azért a történet. Szalai levezeti, hogy a valódi probléma a médiafogyasztási szokások megváltozása, ami a közösségi média térnyerésével következett be. Ebben mondjuk igaza van, hiszen sajnálatos módon ma már sokan nem a hírportálokra mennek el közvetlenül, ha híreket szeretnének olvasni, hanem a Facebookra, vagy Instagramra, hogy aztán onnan nyissák meg a híreket.

Sajnos még a saját olvasóink között is megfigyelhető ez a tendencia, hiszen ha mondjuk csak a weboldalunkra tesszük fel a legújabb cikkünket, szinte alig lesz olvasónk, ha viszont azt megosztjuk a közösségi médiában, hirtelen emberek ezrei nyitják meg azt. Ennyire megváltozott a helyzet, és ma már elmondható, hogy az emberek lustaságból sem látogatják meg az eredeti oldalakat, hanem egyszerűen átpörgetik a Facebook hírfolyamát, és ha valami érdekessel találkoznak, arra szépen rákattintanak. Igen ám, de a Facebook van annyira gonosz, hogy ha az ember sikeres a hírfolyamban, akkor egy idő után ez hirtelen megváltozik, és minden ok nélkül eltűnik az olvasók hírfolyamából. Egyfajta büntetést kap azért, mert sikeres volt, ezért az algoritmus megváltoztatásával tesznek arról, hogy újból fel kelljen építenie mindazt, amit korábban már megtett.

A közösségi média ilyen formán tehát igazságtalan, hiszen nem elég, hogy embertelen pénzekre tettek szert és szinte alig adóznak, még arra sem hajlandók, hogy felelősséget vállaljanak a tetteikért. Mert a mai napig úgy viselkednek, mintha csak közösségi média platformok lennének, és nem befolyásolnák a média-, és ezzel a világ működését is. Mert lássuk be, aki a médiát uralja, az az információáramlása miatt lényegében a világot uralja. Nem véletlen egyébként, hogy Orbán egyik első feladata a hazai sajtó szabadságának eltiprása volt, hiszen pontosan tudta, hogy ha az emberek többsége azt látja és hallja, amit ő akar láttatni és hallatni, akkor meg fogja tudni tartani a kétharmados többségét. Persze ez önmagában még nem elég, de szükséges a sorozatos győzelmekhez, az vitathatatlan.  De térjünk vissza arra, hogy a média uralma mekkora felelősséggel jár egyébként, hiszen számtalan olyan ország van, ahol halálesetek is köthetők ahhoz, hogy mondjuk a Facebook, vagy a Whatsapp nem megfelelően kezelt egyes híreket.

Mark Zuckerberg is ült már a szenátus meghallgatásán nem egy alkalommal, de túlságosan fontos ahhoz az ő személye, hogy bárki is szankcionálni merje érdemben. Ugyanez igaz egyébként Jeff Bezosra is, aki az Amazon uraként lényegében elkerüli az adózást, mégsem meri ezért felelősségre vonni őt senki. Vannak tehát problémák bőséggel a médiafogyasztási szokások megváltozásával, de ezek korunk sajátosságai, ezekkel fel kell tudnunk venni a versenyt. Emiatt váltottak egyébként többen is előfizetéses módszerre, amivel megpróbálták életben tartani a független hazai sajtót. Ez egyeseknek sikerült, másoknak már nem annyira, és látva a hazai változásokat, a helyzet nem javul, hanem inkább romlik. Az emberek sajnos hozzászoktak ahhoz, hogy mindent ingyen olvasnak, ezért nem hajlandók fizetni ezekért. Pedig ezeknek a portáloknak az egyetlen életben maradási esélyük az, ha az olvasók úgy gondolják, hogy teremt akkora értéket egy-egy portál, hogy azt megéri akár pénzzel is támogatni.

Az ideális az lenne, ha olvasók előfizetéseiből és reklámok által egyaránt működhetne egy-egy platform, hiszen így biztosítani lehetne a hosszú távú fennmaradást, de a független hazai lapok számára ez nem adott, mi csak és kizárólag az olvasók előfizetéseiből, vagy önkéntes adományaiból élhetünk, amely egyébiránt csökken is, hiszen sokan egyszerűen nem újítják meg az előfizetésüket. Ennek okai persze eltérőek lehetnek, de jobb, ha belegondol abba mindenki, hogy az olvasóink nélkül a mi napjaink is meg vannak számlálva, hiszen minket aztán nem támogatnak sem nagyobb cégek, sem az állam, ezért maradnak az olvasói befizetések, vagy a bolt bezárása. Igen ám, de a kormánypárti propaganda nem küszködik pénzügyi problémákkal, hiszen mindannyiunk befizetéseiből szánnak arra pénzt, hogy az olyan szennylapok, mint a Pesti Srácok, vagy épp az Origó annak ellenére is fennmaradhassanak, hogy azt egészen egyszerűen nem olvassa elég ember.

A kormánybarát sajtótermékek eléréseit ugyan lehet növelni némi hirdetési pénzért cserébe, ugyanakkor az európai politikusok által oly fontosnak tartott „független” sajtóorgánumok forrás hiányában erre nem igazán képesek. Véleményem szerint itt látja be azt maga Szalai Szabolcs is, hogy minden eddigi sor, amit arra szánt, hogy megcáfolja azt, amit Daniel Freund mondott, egyszerűen értelmetlen volt. Hiszen a különbség pont az a propaganda és a független médiumok között – azon túl, hogy miről is írnak -, hogy az egyiket a kormány mesterségesen életben tartja, a másik viszont küszködik még úgy is, hogy egyébként igen sok olvasója van. A probléma pedig pont itt leledzik, hiszen az újságírás egyébként is egy kihalóban lévő hivatás, ha pedig erre még az olvasói szokások is rásegítenek amellett, hogy a kormány teljesen ellehetetlenítette a helyzetünket, akkor végleg ki fog hunyni a fény, márpedig a szabad sajtó nem életképes a sötétségben.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.