„Éljen a Háború!” – feliratú plakátokkal meneteltek az akkori mimagyarok.
„Éljen a Béke!” – békemenetelnek öntelten a maiak.
Ki hitte volna, hogy így is, úgy is el lehet verni egy országról a boldogulás lehetőségét.
Egyszemélyes pávatáncról regélnek, de én csak egy halálba táncoltatott népet látok – no meg az obligát balladai homályt.
*
A Kamukirály diktátumaival ellentétben, Magyarországon nincsen háborús vészhelyzet.
Mész-helyzet van.
Elmész vagy rámész.
*
Musik macht frei.
Steinway & Sons versenyzongorát minden magyar háztartásba!
(Potom 66,4 millió Ft.-/darab.)
*
Nem értem ezt a nagy felzúdulást! Más is rájöhetett volna, hogy OV köztársasági elnökként fungáló macája csak azért cserélte le a Sándor-palotában a zongorát, hogy még szebben hangzóan el tudja zongorázni a különbséget közte és Göncz Árpád között.
*
Várom hogy Varga Judit miniszter – aki legalább tud bazseválni – mikor lepi meg maga magát egy, a cremonai Giuseppe Guarneri (1698-1744) által alkotott hegedűvel.
Az sem lenne olcsó, cirka egymillió dollárt kóstálna.
Ha netán tán épp nem lenne ennyi kápé az igazságügy trezorjában, forduljon bizalommal a dollárbaloldalhoz. Náluk hegyekben állnak a zöldhasúak.
Bónusz kérdés: tudjátok mit jelentenek a lavotta és a lovetta szavaink?
Annyit segítek, hogy az utóbbit dezsőként is ismeri a szleng.
*
Többen megorroltak Pénztáros Lőrincre, amiért egyik cége a MÁV építkezésein kihagyta a vasbetonból a betonvasat.
Ne legyünk igazságtalanok! Az vesse rá az első követ, aki még soha semmit nem hagyott ki az életben. Meg az, aki képes követni, hogy a többszáz cége mindegyikében mikor, hol, mit felejtenek ki a munkatársai.
Lám, én is kihagytam a poént ebből a posztból.
*
Már megint sokan jelentkeztek a pszichológia szakokra, az ELTE karára jelesül 2 158-an. Van is társadalmi szükséglet lélekgyógyászokra. Rossz nyelvek szerint még az OPNI-t is azért szüntették meg, hogy az egész országból csináljanak bolondok házát.
Nem akarok tippeket adni a kormánynak, de annak idején Ceauşescu alatt Romániában teljesen megszüntették a pszichológusi képzést. Az életerős, munkás kezű szocialista embertípusnak nem volt szüksége az efféle úri huncutságra.
*
Micsoda arany élete van az országházi 133 bátoraknak és a brüsszeli piszkos tizenkettőnek! Még csak gondolkodniuk sem kell semmin. Titkos csatornákon megkapják az ukázt, hogy mire hogyan szavazzanak, oszt’ jónapot!…
Visszaemlékszem a kádári parlamentre, a néhány még ma is vígan élő léhűtővel és hóhányóval. Ők sem voltak Grál-lovagok, de korántsem ennyi pénzért csinálták.
*
El kell ismerni: bejött nekik az élet. Már csak a hatalom és az életszínvonalukat biztosító nívótlanság megőrzése, a felelősségrevonás elkerülése, az agresszív, rendőrprovokáló renitensek megrekcumozása a cél.
Az ismert magyar közmondás szerint azonban a végén csattan az ostor.
Bizakodásra ad okot, hogy a maszlag is csattanó, nem csak – mint állítólag – az én poénjaim.
*
1 forint a krumplis lángos,
soká éljen Kádár János!
Nem tudom, volt-e akkoriban hasonló csasztuska, ezt konkrétan én és most produkáltam. De annyi bizonyos, hogy a sütését nem kellett online közvetíteni semerre.
*
Jelezném a tiszteletemet nélkülözni kényszerülő pártunk és kormányunk felé, hogy a hortobágyi híd kilenclyukú, nem a magyar állampolgár.
Ennek figyelembe vételével basztassanak minket.
*
„Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz” – tapintott rá bonmotjával az antalli időkben sebtében kikeresztelkedett, de aztán a zöldségeket-mondást szerencsére abbahagyó Sándor György.
Mink is az apáink bűneit nyögjük, Életeim, Ti is így jártatok.
Elisonzózták, eldonkanyarozták azt, ami a miénk is maradhatott volna. Mit sem tanultunk a leckékből, dacára hogy még mindig fizetjük a második nagy verekedes után kirótt jóvátételt. Elfogadtuk a papírszalvétára rajzoltan kijelölt helyünket, a ránk kényszerített moszkovita rezsimeket. Igyekeztünk lelkesen meg is barátkozni velük. Miután a történelem furcsa fintoraként szabadultunk a fegyver alá rekesztettségből, elloptunk, elhazudtunk mindent, ami nem volt bebetonozva. Sőt, a betonból a vasat is. Mintha nem is lenne Holnap.
Mondhatni, elkótyavetéltük a Jövőt.
Most éppen „Ti vagytok a Jövő!”, amit a közelmúltban prímán elcsesztünk Nektek. Ki tevőlegesen, ki azért mert elnézte a mások ezirányú ténykedését.
Akkor tudtok vele valamit kezdeni, ha a Jelent együtt megváltoztatjuk.
*
Udvarszépítésbe kezdtem, ne fogjon bele senki könnyelműen. A térkövek és a fuvar kifizetése után a lerakás már totál rám maradt.
Az eredmény: katasztrófa sújtotta kövezet.
Ha tengeribetegséget akarsz kapni, látogass el hozzám.
*
A napokban fraktúrán voltam a Pilisben.
8 napon túl gyógyul.
*
Nakonxipánban hullajó
álmokat ír a fergeteg
elmenekülni nincs hajó
szemvilágomban reszketek
kormos istvánnal ücsörgünk
semmihez mérünk végtelent
alkalom adtán rád csörgünk
képlékenyítsünk képtelent
nem nagyon tudom mi legyek
noname halott vagy nagykabát
fogadj el tőlem kék eget
és játszani egy kócbabát
Pandula Dezső
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.